Kereskedelmi jog, 1910 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / Tartalommutató

24. sz. Kereskedelmi Jog 489 JOOOYA KORLAT. Bírósági határozatok összefoglalása. VII. évfolyam. (1910.) Általános. 1. A továbbítás végett elküldött árukról szóló átvételi elismervény közös okirat 11*) 2. A főkönyvben történt hamis bevezetéssel szemben a napi jegyzékek és segédkönyvek adatai alapján bizonyítható az elkönyvelt fizetés meg nem történte. 11 3. Az alkalmi egyesületben volt felek nem léphetnek fel egymás ellen csupán egy kiragadott üzlet eredménye alapján, hanem csupán egész üzleti együttműködésük eredményének feltárásával 14 4. A nem névre, hanem csak betűre kiállított takarékbetéti könyvecske mindenesetre bemutatóra szóló papir természetével bir 16 5. A remuneráczió, mely az alkalmazottat az alkalmazási szabályok szerint, jelen esetben szövetkezeti bankhivatalnokot az alapszabályok szerint megilleti, végrehajtás alá vonható 37 6. Valamely épület felépítésének átalányösszegért való elvállalása ingatlan iránt létrejött szerződésnek lévén tekintendő, nem tekinthető kereskedelmi ügyletnek és ekként az erre nézve keletkezett társulás nem alkalmi egyesület 37 7. Versenytilalom esetében a bíróságok ítéletileg megállapíthatják, hogy a versenytől eltiltott köteles az annak ellenére megnyitott üzletet bezárni és annak folytatását mindaddig beszüntetni, amig a versenytilalom ideje le nem telik 61 8. Ha a hitelviszonyban álló felek összeszámoltak, a hitelező nem tartozik az összeszámolás részleteit kimutatni, mert az összeszámolás a megfelelő összeg erejéig önálló követelési jogot állapit meg Nincs ugyan kizárva az összeszámolás eredményének a megtámadása, de erre nézve nem egyszerűen uj elszámolásnak és különösen az ellenféltől tételes felszámítás követelésének van helye, hanem az szükséges, hogy a megtámadó fél megfelelő adatokat, nevezetesen számszerűen tüzetesen megjelölt tételeket hozzon fel és kimutasson, amik az elszámolásnál figyelembe nem vétettek, avagy a valóságtól eltérően számíttattak fel 61 9. Az akkordvállalkozó, aki az üzemtulajdonosnak főnöki rendelkezése alatt nem áll és az üzemtulajdonossal szolgálati viszonyban nincsen, nem iparossegédnek, hanem önálló munkavállalkozónak tekintendő, akinek az üzemtulajdonos ellen a vállalkozási szerződés alapján indított keresete a bíróság hatáskörébe tartozik 62 10. Az az adós, akinek érdekében hitelezői az ő üzletét átvették és értékesítés végett egy harmadiknak oly czélból adták át, hogy a befolyt jövedelemből elsősorban a hitelezőket elégítse ki, ettől a kezeléssel megbízott harmadiktól számadást nem követelhet. . . 63 11. Abban az esetben, ha az alapvégrehajtás a Vhn. hatályba lépte előtt elrendelve volt, a Vhn. kihirdetésétől számított egy év eltelte után az 1881 : LX. t.-cz. 117. §-a értelmében kért folytatólagos végrehajtás elrendelhető és foganatosítható az adósnak olyan ingóságaira, készpénzére és járandóságaira melyek a Vhn. értelmében nem foglalhatók ugyan le, de az 1881 : LX. t cz. rendelkezései szerint végrehajtás alá vonhatók. 85 12. A valamely igazgató által letétbe helyezett részvény utáni osztalék iráuti követelés nem évül el a szelvényekre megállapított 6 évi idő alatt. ... 85 • *) A határozat utáni szám a lapszámot jelenti. 13. Aki a fizetésül küldött részvényeket megtartja és felszólitás daczára vissza nem adja, nem élhet azzal a kifogássá', hogy nem fogadta el törlesztésül azokat, hanem csak megtartási jogot gyakorolt 86 14. A kezesnek kötelezettsége nem szűnik meg annak folytán, hogy a hitelező a főadóstól az esedékes részletet azonnal be nem hajtotta. 90 15. Aki több hitelező követelésének rendezését magára vállalja, ugy ez a rendelkezésre álló csekélyebb összeget a hitelezők között aránylagosan tartozik felosztani 107 16. A posta tévedéséből kézbesített valamely hajójegynek magánál tartása és megőrzése nem állapit meg magában véve kártérítési kötelezettséget 108 17. A szerződő felet nem az a szokás köte'ezi, amely az ő telepe helyén létezik, hanem az, amely a teljesítés helyén dívik 109 18. Az utalványos jogosítva van az utalványozót perelni, mielőtt az utalványozottat perelte, ha ezt teljesítésre felhívta, de ez a teljesítést megtagadta. . . 112 19. Az a körülmény, hogy a feleség egyes alkalmakkor a férjével együtt vagy egyedül is megjelent a felperes üzletében és ott a férj üzletének folytatásához szükséges anyagokat válogatott és átvett, hogy férje üzletében dolgozott, a vásárokra eljárt és ha férje nem volt jelen, megrendeléseket is átvett: egymagában véve személyes fizetési kötelezettségét meg nem állapítja, mert a kisiparosoknál a nő a férj üzletében általában segédkezni szokott, ebben az eljárásban csak a férj megbízottjának tekinthető és nem vélelmezhető, hogy saját nevében kivánt volna ügyleteket kötni. . . 131 20. A még ki nem adott részvények megszerzése iránti tigy'et nem részvényjegyzés, hanem vétel. . 131 21. Az a vállalat, amely a személy- vagy vagyonbiztonságot veszélynek teszi ki, az üzemből eredő károkért, vis major esetét kivéve, vétkesség nélkül is felelős. Ilyen vállalatnak tekintendő harmadik személyekkel szemben a vízvezetéki müberendezós akkor is, ha az a város, mint közjogi testület tulajdonában van; ezért megállapittatott a város felelőssége a felperes áruiban a vízvezetéki cső megrepedése folytán okozott kárért. Minthogy azonban a viznek a pinczeraktárba való behatolását megkönnyítette az, bogy a falazatban patkánylyukak voltak, a város, tekintettel arra, hogy a felperes nem járt el kellő gondossággal áruinak elhelyezésénél, csak a kárösszeg fele részében marasztaltatott. . .133 22. A kölcsönügylet nem az adóslevél kiállítása által vagy az által jön létre, hogy az egyik fél a kölcsönt kéri, a másik azt igéri, hanem csak a kölcsön kiszolgáltatása által ; ezért az adós nem köteles a részére kiadni kötelezett kölcsönt tényleg át is venni. . 134 23. Aki megbízást nyert a lehető legkedvezőbb egyezséget kieszközölni, még nem tekinthető felhatalmazottnak az egyezség végleges megkötésére. . . . 135 24. Az osztálysorsjegyre esett nyeremény elévülésére a szabályzatban megállapított rövidebb idő a sorsjegytulajdonossal szemben semmiképen rem lehet hatályos, ha az magán a sorsjegyen kitüntetve nem volt. 137 25 Egy fürészmalom adásvétele iránti ügylet az átruházás esetén kivül, nem kereskedelmi ügylet. 155 26. Valamely a hitelező megnyugtatását czélzó nyilatkozat magában véve még a kereskedelmi forgalomban nem tekinthető kezességvállalásnak 155 27. A hitelezőnek nem kötelessége a követelést arra engedményezni, aki az adós helyett azt neki kifizette 155 28. Az elzálogosítás czéljából átadott értékpapírokra a birtokos a zálogügylet megszűnte után saját követelésére nézve sem gyakorolhat megtartási jogot, ha az értékpapírok tulajdonosa azokat már előzőleg visszakövetelte 158