Kereskedelmi jog, 1910 (7. évfolyam, 1-24. szám)
1910 / 3. szám - Dr. Schreyer Jakabnak A csődön kivül köthető kényszeregyezségről szóló törvénytervezetéről
54 kedő rendes könyveket vezessen; csődbe nem jutó kereskedőtől soha senki könyveket nem kér és Amerikában, ahol a kereskedő a könyvvezetéssel járó költségeket is megtakarítja, rendesen nincs is könyve a kereskedőnek, de nem is ad hitelre és csak a saját hitelvásárlásáról vezet jegyzéket. A könyvekre azért van szükség, hogy azokból az adós vagyoni állása és tartozásainak összege könnyebben megállapítható legyen. De ha ezek könyvek nélkül is megállapíthatók, a könyvekre nincsen szükség. A javaslat 9., 18. és 21. §-aiban módot nyújt a hitelezőnek arra, hogy a vagyonfelügyelő és egy hitelező bizottság utján az adós vagyoni és tartozási állapotát a legalaposabban megvizsgálják, ha az adósnak könyvei nem lennének is. Ez a hitelezőknek rendesen elég is ahhoz, hogy egyezségi tárgyalásokba bocsátkozzanak, és a hitelezők és az adós kölcsönös érdekeivel ellenkeznék a legtöbb esetben, ha az egyezség csak azért nem létesülne, mert az adósnak könyve nincsen vagy a könyvei rosszul vezetvék. A hitelezőknek elegendő garancziát nyújt a javaslatnak 33. §-a, mely a hitelezőket utólag keresetre jogosítja fel az adós ellen, ha ennek megtámadható cselekedeteit megtudják, és a 33. §-ban irt eljárás az adóst is vissza fogja tartani attól, hogy a hitelezők megrövidítését czélzó tényt kövessen el. Ugyancsak mellőzném a 2. §. 4-ik pontját, mely „az egyezségi eljárás megindítását kizárja, „ha az adós már csőd alatt volt, vagy már egyszer kiegyezett, ha a csőd megszüntetésétől vagy az egyezség megkötésétől 10 év még el nem telt." A már egyszer csődbe jutott vagy a hitelezőivel már egyszer kiegyezett adós is juthat 10 éven belül okozatán kívül abba a helyzetbe, hogy csődön kívüli kényszeregyezséghez kell folyamodnia. Miért legyen az adós, és legyenek a hitelezők ily esetben elzárva attól, hogy egyezséget köthessenek, és hogy ezen eljárás kedvezményét igénybe vegyék? Csak mert 10 év el nem telt? Hát a Il ik évben már becsületesebb lesz adós? A fő dolog, mint ezt már kiemeltem, a törvényben szabályozandó csődön kivüli kényszeregyezségi eljárás megindítását minden körülmény között lehetővé tenni, és meg nem 3. BZ. nehezíteni; hiszen az eljárás folyama alatt, mig az egyezség a bíróság által elfogadtatik, úgyis lesz elég akadály, mely az egyezség létre jöttét megnehezíti, és nem közérdek a hitelezőknek és az adósnak megnehezíteni, vagy lehetetlenné tenni azt, hogy saját jogos érdekeik mérlegelésével egyezkedhessenek. Az egyezségi eljárás megtagadását csak azon esetre szorítanám, ha az adós megszökött és távol van, habár még ez esetben is jobb volna a hitelezőkre nézve, ha a megszökött adósnak netán jelentkező valamely rokonával vagy házastársával, vagy gyermekeivel egyezhetnének, semhogy a gazdátlanul maradt vagyon elpocsékoltassék a csőd utján. Az előbbiekből folyik, hogy a javaslat 2. §-ának végtétele is elmaradhat. A javaslat 6-ik §-ának második bekezdését, mely szerint azok, akik az adós ellen a bejelentés napjáig dologi jogokat szereztek, az eljárást az adós ellen folytathatják, nem venném be a törvénybe, sőt ellenkezőleg azt venném be, hogy „azok, akik az adós ellen a bejelentés napjáig dologi jogokat szereztek, az eljárást az adós ellen a 21. §-ban irt határnap lejárta előtt nem folytathatják." Kétségtelen ugyanis az, hogy könnyen előfordulhat, sőt biztosan elő is fog fordulni, hogy egy-egy adós — különösen ha máskülönben activ, — egy és más végrehajtást kénytelen elszenvedni, mielőtt fizetési képtelenségét a bírósághoz bejelenti. Ily esetben a többi hitelezőkkel a foglaltató hitelezők is megidézendők lesznek, mert sok esetben a dologi joggal nem biztosított hitelezőket is reá fogják bírhatni — az adós hozzájárulásával, — hogy a szerzett dologi jogtól, — az egyezség érdekében, — álljanak el, vagy hogy kö vett léseikből ők is elengedjenek és ha a törvény ezen dologi joggal biró hitelezőket a további eljárásban megakadályozza, ezzel nem csak nagyban fogna hozzájárulni ahhoz, hogy az ily hitelezők is az egyezségi eljáráshoz csatlakozzanak, de mindenesetre elejét veszik annak, hogy az ily hitelezők az adós egész vagy rész vagyonát, már az egyezségi eljárás alatt, árverésen, potom áron elpocsékolják, a többlet értéket a többi hitelezőktől igy elvonhassák. A javaslat 7. §-ának 7. és 8. bekezdése szerint a hitelezőket összehívó hirdetést, a vagyonfelügyelő köteles az illető helynek egyegy napilapjában közzétenni. Kereskedelmi Jog