Kereskedelmi jog, 1910 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 2. szám - Dr. Schreyer Jakabnak A csődön kivül köthető kényszeregyezségről szóló törvénytervezetéről [1. r.]

48 Kereskedelmi Jog & sz. megszűnt, az időközben kért kielégítési végrehajtás pedig elutasittatván, olybá veendő, mintha be sem adatott volna, ez tehát az elévülést félbe nem szakítja, tekintve továbbá, hogy felperesek jogelőde a S. és Seh. czéggel kiegyezett, tehát ez a követelés a czégtag ellenében nem érvényesíthető, ennek folytán felperesek keresetükkel helyesen utasíttattak el. (10.190/1908.) M. kir. Curia : A másodbiróság ítéletét annak megjegyzése mellett, hogy a felebbezésben felhozott uj ténykörülmények és bizonyítékok az 1881. évi LIX. t.-cz. 29. §-a értelmében figyelembe nem vehetők, helybenhagyja és pedig a per főtárgyára nézve az elévülésre vonatkozóan felhozott indokai alapján. Csőd. 39. Ha a külön kielégítésre jogosított hitelező követelését a csődtömeg ellen bejelenti, akkor az teljes összegben, tehát a külön kielégítési alap értékének figyelembe vétele nélkül mondandó ki valódinak. (M. kir. Curia 609/1909. — 1909. nov. 9.) A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék: A felperes által a vb. W. Zs. és társa W. E. csődtömegébe bejelentett követelést 9.560 korona tőke erejéig valódinak kimondja. Indokok : Felperes folyószámiakölcsön czimen 9 560 korona tőke stb. erejéig terjedő követelést jelentett be vb. W. Zs. és társa W. E. csődjébe könyvkivonat alapján és a csődhitelezők Ií. osztályába kérte borozni. Tömeggondnok ezt a követelést az 1907. évi október hó 4-én tartott felszámolási tárgyaláson kifogásolta, mert sem a csatolt könyvbivonatból, sem a közadós könyveiből és feljegyzéseiből a követelés fennállása ki nem derül. Az osztályozás eilen tömeggondnok kifogást nem emelt. Felperes a bejelentett 9 560 korona tőkének valódisága iránt 1907. decz. 28-án keresetet indított, a kamatokat azonban, melyeknek valódiságát megállapítani kéri, keresetében határozottan meg nem jelölte. Felperes keresetéhez a folyószámlaviszonyt feltüntető részletes könyvkivonatot csatolt. Tekintve, hogy alperes a felperes és a vagyonbukott czég között volt folyószámla viszonyt nem tagadta, továbbá, hoj;y a könyvkivonat követel oldalának helyességét elismerte, a tartozik oldalon felvett tételek valódiságának, összegszerűségének és fennállásának általánosságban való tagadása oly határozatlan, hogy figyelembe vehető egyáltalán nem volt s igy a könyvkivonat helyesnek volt elfogadandó. Ugyanis alperes, miután azt, hogy felperes és a közadós czég folyószámlaviszonyban voltak, elismerte, köteles lett volna előadni és saját könyveiből kimutatni a folyószámla tartozik oldalának helyes állását, ezt azonban alperes meg sem kísérelte. Ily körülmények között, a felperesi könyvkivonat helyességének igazolására az alperes által kínált főesküre szükség nem volt. Alperesnek az az ellenvetése, hogy felperesnek követelése azért sem áll fenn, mert a vb. W. Zs. és társa W. E. czég folyószámlájának fedezetéül 50 drb egyenként 280 korona értékű kassai mümalmi részvényt adott át felperesnek, melyeknek 10.000 korona értékéből felperes követelésének kielégítése után 440 kor. a tömegnek járna ki, nem volt figyelembe vehető, mert az a körülmény, hogy valamely csődhitelezőnek, követelése fedezve van, a követelés valódiságát nem érinti, csupán jogot ad az illető hitelezőnek, hogy követelésére nézve magát dologi joga alapján a Cs. T. 52 §-a alapján külön kielégíthesse, de a most hivatkozott § kifejezetten feljogosítja a külön kielégítésre jogosult hitelezőt arra is, hogy követelését mint csődhitelező az általános csődtömeg ellen, is érvényesíthesse. Közömbös tehát az is, volt-e felperes és közadós között olyan megállapodás, hogy felperesnek magát elsősorban a részvényekből kell kielégítenie. Tekintve, hogy a jelzett részvények forgalmi értéke jelen perre közömbös, ennek bizonyítását a kir. törvényszék mellőzte. Mindezeknél fogva a bejelentett tőke követelést valódinak kimondani kellett. (92.129. 1908.) A budapesti kir. Ítélőtábla : Az elsőbiróság ítéletét nem felebbezett abban a részében, mely szerint a kereseti tőke után kamat megité ése mellőztetett, — nem érinti, felebbezett egyéb részében pedig helybenhagyja indokainál fogva és még azért, mert a Cs T. 129. és 152. §-ainak rendelkezései kétséget nem hagynak fenn az iránt, hogy a külön kielégítésre jogosított hitelezők is bejelenthetik követeléseik teljes összegét s kívánhatják követelésük valódiságának megállapítását, továbbá, mert nem volt figyelembe vehető az alperes által csakis az ellenvégiratban, tehát elkésetten felhozott az a tényállítás, ho^y a felperes a közadós által a fohófzámlára fedezetül letett részvényeknek az 1907. évre e?ő osztaléka fejében 400 koronát felvett és igy követelése ezzel kevesbbedett; az alperesnek pedig azt az e őadasát, hogy ő már viszonválasziratában hivatkozott a közadós czég tulajdonosa s a felperes között állítólag létrejött arra az írásbeli megállapodásra, mely szer nt felperes arra kötelezte magát, hogy elsősorban a fedezetül adott részvényekből szerez kielégítést — a válaszirat tartalma czáfolja meg. (3313/908.) M. kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét indokai alapján helybenhagyja. 40. A csődtörvény 29. §-a csak az esetben alkalmazható, ha a mostani csödhitelezók károsittattak meg az ügylet által és nem oly elíízö hitelezők, akik időközben kielegiitettek. (M. kir. Curia 831/190a. — 1909. nov. 25)