Kereskedelmi jog, 1910 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 21. szám - A czégjog köréből. 2. [r.]

436 Kereskedelmi Jog 21. sz. társaságnak, nemkülönben a feleknek zavart és sérelmet okozhat. Ennélfogva a kereskedelmi törvény 17 § ában kivánt feltételeket teljesítve nem találja, a kir. törvényszék ebből folyólag felhívja a részvénytársaság igazgatóságát, hogy egy újonnan összehívandó közgyűlés határoza­tával a czég a tervezett elnevezést változtassa meg, vagy ezt az elnevezést valamely jelzéssel vagy toldattal akként kibővitse, hogy az orsovai uj takarékpénztár czég^től feltűnően megkülön­böztethető legyen. (2821/9J0) A temesvári kir. ítélőtábla: Az elsőbiróság végzését megváltoztatja, a folyamodó takarék­pénztár czégét a czégjegyzékbe bejegyeztetni rendeli. Indokok: A czégjegyzék bíróságok hivatal­ból tartoznak vizsgálat tárgyává tenni, hogy a bejegyeztetni kért czég egy már bejegyzett czég­től világosan és könnyen felismerhetően külön­bözik-e s tartoznak elejét venni annak, hogy a már bejegyzett czég, az utóbb bejegyeztetni kért hasonló czéggel könnyen összetéveszthető ne legyen. A jelen esetben a folyamodó czég által bejegyeztetni kért czég az ugyanabban a községben létező s már korábban bejegyzett orsovai uj takarékpénztár r.-t. czégtől az „uj" szónak hiánya által különbözik. Az által pedig, hogy a czég közelebbi megjelölésére szolgáló ilyen jelző valamely czég szövegében előfordul, avagy abból hiányzik, a két czég egymástól oly annyira meg van különböztetve, hogy a közön­ség által a összetévesztésre a czégszövegnek egyébként teljes azonossága mellett sem szol­gálhat elfogadható okul. Ennélfogva folyamodó a czég nevének megváltoztatásával a K. T. 17. §-ában foglalt követelménynek eleget tévén s a czég bejegyzésének megtagadására az elsőbiró­ság végzésében említett ok fenn nem forogván: az elsőbiróság végzését meg kellett változtatni s a czég bejegyzését elrendelni. (1751/1910.) M. kir. Curia: A felfolyamodást hivatalból visszautasítja. Indokok: Az orsovai takarékpénztár rész­vénytársaság czégének bejegyzését elrendelő kir. ítélőtáblai végzést felfolyamodással megtámadja az orsovai uj takarékpénztár. Ez a takarékpénz­tár e czégbejegyzési ügyön kívül álló fél és azért él felfolyamodással, mert a bejegyeztetni kért czég a 34 év óta fennálló régi czégtől világosan nem különbözik, továbbá, mert a czégvalódiság elvét, valamint a felfolyamodónak és ügyfeleinek érdekeit is sérti. Minthogy azon­ban nincs törvényes rendelkezés, mely ily ügy­félnek a felfolyamodási jogot megadná és mint­hogy jogainak megóvása végett orvoslást eset­leg csak a keresk. törv. 24. §-a szerinti kere­set utján kereshetné, a felfolyamodást hivatal­ból vissza kellett utasítani. FönÖk és alkalmazott. 280. Havi fizetés mellett alkalmazott levelező és utazó keres­kedösegédnek tekintendő. (A hatásköri bíróság 87/1909. sz. határozata.) A hatásköri bíróság: Ebben az ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. Indokok: I. W. müvek erdőipar betéti tár­saság p—i bej. czég 1908. évi május hó 18-án D. S. 300 korona havi fizetés, fűtés, világítás és természetbeni lakás, továbbá utazás esetén a vasúti szabadjegyen kivül napi 15 korona külön díjazás mellett, mint utazót szolgálatába fogadta. D. S. ezen szolgálati viszonynak a czég része ről 1908 évi július hó 30 án eszközölt idő előtt való megszüntetése következtében a v —i járás főszolgabirájához, mint I. fokú ipar­hatósághoz panaszt adott be, melyben kérte, hogy a czég a hat heti felmondási időre járó, részletesen felszámitott illetményei és elmaradt napidíjakból várt haszon fejében 675 koroná­nak és 114 koro'a 17 fillér visszatartott fize­tésének kiszolgáltatására köteleztessék. A főszolgabíró, mint I. fokú iparhatóság tárgyalás mellőzésével 1908. évi október hó 15-én 2124/1908 sz. a. hozott véghatározatá­val D. S. követelésének érvényesítésével a ren­des bíróság elé utasította, mert a kérvényből megállapítható, hogy panaszos a W. czégnek nem munkása, hanem hivatalnoka volt. D. S. ezután a panasz tartalmával azonos keresetét a b-i kir. járásbíróságnál adta be, az iparhatóság határozatáról azonban említést nem tett. A kir. járásbíróság alperes czég pergátló kifogását 1908. évi augusztus hó 18-án 1908. Sp. II. 489/3 sz. a. kelt végzésével elutasította, mert az ipartörvény 176. §-a nem vonatkozik a kereskedői utazókra ; és 1909. évi február hó 19-én 1908. Sp. II. 489/15. sz. a. hozott Íté­letével alperest 509 kor. 17 fillér tőke, annak 1908. évi augusztus hó 1-től járó 5% kamatai és 60 korona mérsékelt perköltség megfizetésére kötelezte; a keresetnek ezt meghaladó részét pedig elutasította. Alperes íelebbezett és a felebviteli tárgya­láson hatásköri kifogását fentartotta, mire fel­peres becsatolta a v—i járás föszolgabirájának 2124/1908. számú idézett határozatát. A nagyváradi kir. törvényszék, mint pol­gári felebbviteli bíróság ezután 1909. évi április hó 22-én 1909. D. 227/2. sz a. hozott végzé­sével a járásbíróság ítéletet feloldotta, az alpe­res által emelt pergátló kifogásnak helyt adott és a további eljárást megszüntette ; egyidejűleg az iratokat a végzés jogerőre emelkedése után a hatásköri bírósághoz felterjeszteni rendelte. Az indokolásban megállapított tényállás szerint, a felperes az alperes kereskedelmi társaságnál

Next

/
Thumbnails
Contents