Kereskedelmi jog, 1910 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 21. szám - A czégjog köréből. 2. [r.]

21- sz. Kereskedelmi Jog 435 J O Gr GYA KORL A T. Általános. 278. A külföldi bíróság előtt indított perben hozott makacssági ítéletben eldöntött jogviszony nem itélt dolog. (M. kir. Curia 511/910. — 1910. szeptember 14.) A budapesti kir. Iceresk. és váltótörvényszék : Alperes köteles 1310 márka tőkét stb. megfizetni. Indokok: Felperes keresetét az alperesek által meg- és átvett, az A) alatti számlában körülirt ipari mintalapok hátralékos vételára iránt indította. Alpereseknek azt a kifogását, hogy a jelen per tárgyát képező követelés felett a berlini kir. törvényszék a 3. alatti szerint már itélt, mely felperest követelésével jogerősen elutasította s igy felperes keresete itélt dolog, csak az esetben lehetne figyelembe venni, ha alperesek bizonyították volna, hogy a berlini bíróság Ítélete itt a belföldön az 1881. évi LX. t.-cz. 3. §-a értelmében végre is hajtható, vagyis, hogy a külföldön hozott ítélet a belföldön általános joghatálylyal bír; alperesek azonban a viszonosságot nem bizonyították. Alperesek az ellenirat második bekezdésében kifejezetten beismerték, hogy a kereset mellé A) alatt csatolt számlában foglalt ipari mintalapokat tényleg megrendelték és felperes czég részéről szállítva meg is kapták, ezzel szemben alpereseknek az elleniratban felhozott azt a kifogását, hogy felperes 1312 márka 20 pf. értékű mintalapokat nem a megrendelésnek megfelelőt küldött s hogy ezeket ez okból alperesnek rendelkezésére bocsátották, mint alapnélkülit annál inkább kellett figyelmén kivül hagyni, mert ezt a körülményt a valódiságra és tartalmára kétségbe nem vont alperesektől származó H) alatti levél egyenesen megczáfolja. Ennélfogva alpereseket a kereseti tőke stb. megfizetésére kötelezni kellett. (142563/910.) A budapesti kir. ítélőtábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: A felperesnek a perbe vitt követelését illetően az alperesek az itélt dolog kifogását nemcsak a 3., hanem a 2. alatt csatolt s ugyancsak a berlini porosz kir. országos törvényszék (Landesgericht) által hozott ítéletre is alapították. Ámde a 3. alatt mellékelt ítélet nem a jelen perbeli felek, hanem a fővárosi kereskedelmi hitelintézet, mint szövetkezet budapesti czég, mint felperes és az alperesek közül a J. Singer & Co. czég közt egy 1312 márka 20 pfeningből álló váltókövetelés iránt folyamatba volt perben hozatott s igy már a peres felek különbözőségénél fogva sem alkalmas itélt dolog kifogásának érvényesithetésére. Az elsőbiróság ítélete az előrebocsátottakkal helyesbített indokolása alapján és még azért hagyatott helyben : mert a 2. alatt csatolt ítélet hozatala idejében hatályban volt s a polgári jogsegély tárgyában a német birodalommal is létrejött egyezmény beczikkelyezését tárgyaló 1899. évi XIII. t.-czikk 12 czikke csak a perbeli költségbiztosíték vagy letét alól mentes felperes, vagy beavatkozó ellen az eljárási költségek és kiadások tekintetében hozott elmarasztaló határozatokat nyilvánítja kölcsönösen vérehajthatóknak, ennek a különleges rendelkezést tartalmazó törvénynek pedig kiterjesztő értelmet tulajdonítani nem lehet, következőleg a 2. alatti Ítéletnek a per főtárgyáról intézkedő részét a most ismertetett törvény rendelkezés hatálya alá vonni szintén nem lehet; és mert oly külföldi bírósági ítélet, mely akár egészben, akár részben végre nem hajtható, aminthogy a porosz kir. bíróságoknak ítéletei a fentemiitett törvényes kivétellel, más államszerződés, vagy a gyakorlat által megállapitattott viszonosság hiánya miatt hazai jogunk területén végre nem hajtható, rendelkezése tekintetében a hazai jog területén nem létezőnek lévén tekintendő, ily ítélet következtében ugyanezen a területen itélt dolog sem keletkezhetik, végre mert az áru rendelkezésre nem bocsátását a H) alatt bemutatott levél annyiban bizonyítja, hogy e szerint az alperesek arról értesitik a felperest, hogy a küldeményt, ami nem vitás, hogy a keresetben említett vételtárgyat a felperesnek rendelkezésére nem bocsátották. (2333/1908.) M. kir. Curia: A másodbiróság ítéletét indokai alapján helybenhagyja. Czég. 279. Egy már létező czégnek tulajdonosa nem élhet felfolyamodással egy olyan czéget bejegyző végzés ellen, mely az ö czégétől nem különbözvén, az ő czégjogait sérti. (M. kir. Curia 923/910. — 1910. október 4.) A karánsebesi kir. törvényszék mint keresk. bíróság: Az .Orsovai Takarékpénztár* néven alakult részvénytársaságnak azt a kérelmét, hogy a részvénytársaság czége ezen a néven a kereskedelmi társas czégek jegyzékébe bevezettessék, elutasítja, mert Orsován — hol a részvénytársaságnak főtelepe van — .Orsovai Uj Takarékpénztár" néven bejegyzett részvénytársaság már fennáll s a kir. törvényszék ugy találja, hogy a most alakult, tehát ujabbi részvénytársaság az Orsovai Uj Takarékpénztártól nincs oly helyes elnevezéssel megkülönböztetve, mely a keletkezés időrendjének megfelelne, mert a bejegyeztetni kért elnevezés ugy a most megalakult, mint a már régebben fennálló részvény-