Kereskedelmi jog, 1910 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 1. szám - A csődön kivül köthető kényszeregyezség

1. 8Z. 13 értelmében kellő időben, vagyis 1907. szept. 9-étől számított 30 napon belül adta be és pedig azért nem, mert az 1884 évi XVII t.-cz. 176 §-ban a kereset beadására előirt 8 napi határidő eltelte jogvesztő hatással bir, az ily határidő pedig illetéktelen biróság előtt folyamatba tett keresettel félbe nem szakitható s igy annak kezdő pontja csakis az elsőfokú iparhatósági határozat kézbesitése napjától számitható. De ettől eltekintve, nem volt figyelembe vehető azért sem, mert az ] 884. évi XVII. t.-cz. 176. §-ában meghatározott 8 nan. ha illetéktelen hatóságnál beadott keresettel félbeszakitottnak lehetne is tekinthető, az esetben sem nyerhetne az 1893. évi XVIII. t.-cz. 28. §-a alkalmaztatást, mert az 1884. évi XVII. t.-cz. 176. § ában a kereset megindítására előirt 8 napi határidőhöz jogvesztés fűződvén, abban az esetben is a kereset az illetékleszállitó végzés kézbesítésétől számítandó 8 nap eltelte előtt lenne csak joghatályosan beadható, már pedig felperes jelen perbeli keresetét az illetékleszállitó végzés kézbesítésétől, vagyis 1907. évi szept. 9-től számított 8 nap eltelte után, vagyis 1909. szeptember 25 ik napján adta be (6235/908) A nagyváradi kir. Ítélőtábla : A kir. törvényszék ítéletet megváltoztatva, kimondja, hogy felperes kereset-érvényesi'ési jogát nem vesztette el. Indokolás: A jelen pert megelőzően a lefolytatott iparhatósági eljárásban hozott határozat kézbesítésétől számított 8 napon belül, a kir. törvényszéknél, mint polgári bíróságnál, 7508/1907. sz. alatt beadott felperesi kereset ellen, alperes által előterjesztett pergátló kifogás elintézésében 9575/1907. sz. a. hozott végzésével felperes keresete a kereskedelmi biróság hatáskörébe utaltatatott s felperes ennek következtében a kereskedelmi bírósághoz intézett jelen keresetét — az utóbb emiitett vég zés vételétől számított 8 napon tul, de 30 napon belül — adta be. — Ezen, a kir. törvényszék által is megállapított tényállás alapján megállapítható, hogy amennyiben felperes keresetét az iparhatóság határozatának vételétől számított 8 nap alatt beadta, ezáltal az ipartörvény 176. § ában foglalt rendelkezésnek megfelelően, igé nyének birói uton való érvényesítési jogát biztosította s amennyiben, a keresetre vonatkozóan pergátló kifogás folytán hozott birói határozat vételétől számított 30 napon belül jelen keresetét a keresk bíróságnál beadta, ezáltal a S. E.-nak a kereskedelmi peres eljárásban is alkalmazandó 28. § nak 3-ik bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően, igényének a perindítás magánjogi hatályával való kereseti érvényesithetését biztosította, mert a keresetindítás után ugy a felek, mint a biróság tényei, vagy mulasztásai s ezeknek hatályai tekintetében egyedül a vonatkozó törvényes rendelkezések lehetnek irányadók. Jelen esetben tehát kétségtelen, hogy a S. E. 28. § ának 3-ik bekezdésében foglalt perjogi szabály alapján a felperes kereset-érvényesitési joga fennáll; — ennélfogva, ennek kimondása mellett, a kir. ítélőtábla a kir. törvényszék ítéletét megváltoztatta és a kir. törvényszéket további eljárásra és uj határozathozatalra utasította. (14/1909.) M. kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét indokainál fogva helybenhagja. 5. A czégvezetö által váltónyilatkozatban vállalt kezességi nyilatkozat rendszerint nem kötelezi a czéget. (M. kir. Curia 623/1909. — 1909. november 9.) Czég. 6. A „Hungária" czégtoldat használhatóságát a czégvalódiság elve ki nem zárja. (M. kir. Curia 888/1909. — 1909. deczember 3.) A temesvári kir. törvényszék : Ezen kérelem elintézéséül utasittatik czégjegyzékvezető, hogy a folyamodó czég részére nyitott czégjegyzék lapban folyó alszám alatt a 2-ik rovatba jelen végzés keltére és számára való hivatkozással a 3-ik rovatba „Hungária gépgyár F. testvérek", a 8-ik rovatba, czégtulajdonosok kérelmére a „Hungária gépgyár" czégtoldat bejegyeztetett, szabályszerű közzététel mellett jegyezze be. (11835/1909.) A temesvári kir. ítélőtábla : Az elsőbiróság végzését megváltoztatja és folyamodó közkereseti társaságot ama kérelmével, hogy czégtoldatként a „Hungária" szó a kereskedelmi czégjegyzékbe bejegyeztessék, elutasítja és a kir. törvényszéket további szabályszerű eljárásra utasítja: Mert: Az 1875. XXXV. t.-cz. 11. §-a a kereskedőnek csak oly toldat használatát engedi meg, mely a személy vagy üzlet közelebbi megjelölésére szolgál. A czég mezőgazdasági gépek kereskedésével foglalkozik, a „Hungária" szó ennek az üzletnek közelebbi megjelölésére nem alkalmas, azt pedig, hogy hasonló czégtől való megkülönböztetésül volna e toldatra szüksége, folyamodó czég sem állítja, ilykép a jelzett toldat, mint egyedül reklám czélokra szolgáló, be nem jegyezhető. (2945/190J.) M. kir. Curia: A másodbiróság végzését megváltoztatja s az elsőbiróság végzését hagyja helyben. Indokok: A kereskedelmi czégbejegyzések kihirdetésére felügyelő miniszteri biztos részéről kifogásolt a „Hungária" czégtoldás a czégvalódiság elvébe nem ütközik és a kereskedelmi verseny tisztességét sem sérti, következően az a kereskedelmi életben szokásos olyan puszta jelzőnek tekintendő, amelynek czélja az üzletnek más üzletektől való könnyebb megkülönböztetése, végeredményben tehát magának az üzletnek közelebbi megjelölése, ilyenczégtoldások