Kereskedelmi jog, 1910 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 1. szám - A csődön kivül köthető kényszeregyezség törvénytervezetének jogorvoslati rendszere

7 nak minden olyan cselekedete, melylyel mérlegébe, vagyon kimutatásába és hitelezői jegyzékébe hamis, a valóságnak meg nem felelő adatokat csempész, büntetés alá esik, mely minden bűnsegédére is kiterjedjen. Különösen a vagyonfelügyelő és az esetleges hitelezői bizottság bizalmi köre oly nagy, nyilatkozataiknak tüzetes tömegleltározás és felszámolás hiányában oly döntő súlya van, hogy ezeknek az adóssal való összejátszása ellen a legerélyesebben kell védekezni. Még csak egy kérdést óhajtanék érinteni. A fizetésképtelenséggel az anyagi csőd áll be és az egyezségi eljárás csak rövid átmenet, mely vagy az anyagi csőd megszüntetéséhez, vagy az alaki csőd megnyitásához vezet. A csőd nem csupán az adós vagyonjogi, hanem személyi viszonyaira is kihat, képtelenné teszi számos állás viselésére és számos jog gyakorlatára. Bekövetkezzék-e ez a capitis deminutio annál az adósnál is, ki egyezség megkísérlése végett fizetésképtelenségét jelentette be ? A franczia törvény részben igenlőleg válaszol; szerinte az az adós, aki a liquidation judiciaire-t igénybe veszi, választás alá eső tisztséget nem viselhet és ha visel, arról lemondottnak tekintendő. A társadalmi felfogás is ezt az álláspontot látszik igazolni. Köztudomású, hogy a fizetésképtelen adóstól, még ha nem is jutott csődbe, elvárják, hogy első sorban tiszteleti és bizalmi állásairól leköszönni siessen. A köztudatba átment a fizetésképtelenség állapotának közbizalmi állásokkal való összeférhetlensége. Mindamellett vagy talán épen ezért nem tartom szükségesnek, hogy a tervezet ebben az irányban kiegészittessék. Ezt bátran fenn lehet hagyni a társadalom önmagát szabályozó működésének, annak az érzékeny erőnek, mely nemcsak sebez, de gyógyít is, nemcsak büntet, de rehabilitál is. A réhabilitation épugy, mint a discharge, az erkölcsi felmentés ép ugy, mint az anyagi benfoglaltatik abban az egyezségben, mely nem rejtett utakon, hanem nyíltan, a törvényszabta eljárás szerint és a bíróság felügyeletével jön létre. Elismerem, hogy ennek az intézménynek nemcsak pártolói, hanem ellenzői is vannak és ezt természetesnek találom, mert nincs vagy legalább nagyon ritka az az ujitás, melynek nem kell bizonyos kisebb-nagyobb ellentállást legyőznie. Midőn az adós megölését kiszorította testének megcsonkítása, midőn ennek helyébe az adósnak rabszolgaságra való vetése lépett, midőn ennek enyhitéseképen az adósfogság hozatott be, midőn ezt is eltörölték, midőn a csődületi perek helyét a bejelentés és felszámolás foglalta el, midőn a csődeljárás befogadta a kényszeregyezséget és a megtámadási jogot, midőn az utóbbi az actio Paulianától független uj jogalapokra helyezkedett, mindez nem ment végbe heves ellenzés nélkül. Ez az ellenzés nem hiányzott a csődön kivüli kényszeregyezséggel szemben sem, de ennek ellenére Francziaország, Belgium, Németalföld, Svájcz, Olaszország, Spanyolország, Portugália, Dánia, Norvégia és más államok magukévá tették az intézményt és annak üdvös hatásai sehol sem maradtak el. Ha valahol, ugy nálunk vannak meg előfeltételei ennek az újításnak és nálunk szembetűnő annak szükségessége. Ahol oly nehéz a csődöt megnyittatni és oly nehéz azt befejezni, ahol oly kevés a vagyon és oly sok a költség, ahol oly kíméletlen a hitelezők érdekversenye a csőd előtt és oly nagy közönyük a csőd alatt, ahol rosszhiszemű adós oly könnyen játszhatja ki hitelezőit és a becsületes adó3 egyezkedését oly könnyen hiúsíthatja meg egyetlen hitelező rosszindulata, ott örömmel kell üdvözölni oly intézményt, mely ezen bajok elhárítására vagy legalább jelentékeny csökkentésére alkalmas és mely nemcsak vagyont ment meg a nemzet közgazdasága részére, hanem dolgozó embereket is a társadalom számára. KÜLÖNFÉLÉK. A váltói kötelem önállósága elvének a konzekvencziája az a gyakorlati jelentőségében rendkívüli fontos határozat, melyet a Curia a közelmúlt napokban hozott. Az adott esetben a váltóbirtokos az elfogadónak a váltó lejárta után egy évi fizetési halasztást adott és ujabb elfogadványt is vett az elfogadótól, a melyen az alapváltón kötelezettséget vállalt forgatónak az aláírása nem volt rajta. A váltóbirtokos az alapváltó lejárta után azt fizetés hiánya miatt megóvatoltatván, annak alapján a forgató ellen visszkeresettel lépett fel, a ki azzal a kifogással élt, hogy a váltóbirtokosnak visszkereseti joga megszűnt az által, hogy az elfogadónak egy évi időhalasztást adott ós ujabb váltót is vett tőle, vagy legalább is időelőtti. A Curia ezeket a kifogásokat nem vette figyelembe és a forgatót az alapváltó alapján marasztalta azzal az indokolással, hogy az elfogadónak, habár ujabb váltó vétele mellett, adott halasztás nem tekinthető a váltótartozás oly