Kereskedelmi jog, 1910 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / Tartalommutató

24. sz. Kereskedelmi Jog 493 128. Raktári és őrzési dijat követelhet az eladó akkor is, ha nem mindig ugyanazon, de ugyanolyan árukat tartott raktáron és őriztetett a vevő részére 115 129. A vevő nem lévén köteles fedezeti vételt eszközölni, a késedelmes eladótól a megállapított vételár és a teljesítés idejében és helyén létezett piaczi ár közötti különbözetet még abban az esetben is követelni jogosított, ha az eladó a piaczi árnát kisebb árban, de még mindig drágábban ajánlotta fel a vétel tárgyául szolgáló árut, mint a hogyan a vételár eredetileg megállapítva volt 138 130. Ha a vevő arra kötelezte magát, hogv a megvett malmot a vételárhátralék erejéig tűzkár ellen biztosítja é3 „e'sőbbséget adott eladónak a biztosítási öszszegre azon esetre, ha a malmot tűzkár érné", a vevő külön megállapodás nélkül nem köteles a kötvényt az eladónak kézi zálogul átadni, mert kézi zálog csak a feleknek erre irányuló kifejezett akaratával létesülhet és mert az eladó a részére bizlositott elsőbbségi jogot a kötvény birtoka nélkül is ér/ényesitheti . . . 159 131. Az adott foglaló kétszeresének megítélése szempontjából a foglaló megosztható, ha a vevő a vétel tárgyának csak egy részére gyakorolta a kikötött optiót és illetve, ha a szerződésnek csak részbeni teljesítését követelte 160 132. Ha az eladó csak egy részszállítást teljesít, amely minőségileg meg nem felel, a vevő az egész ügylettől elállhat : 161 133. A tőkén levő szőllőtermésnek vétele esetében a természeti erők behatása folytán előállott mennyiségi különbözetért mindkét szerződő felet egyaránt terheli a felelősség 163 134. Ha valaki engedélyhez kötött iparüzletet ad el, akkor más megállapodás hiányában az iparengedély átruházásának hatósági kieszközlése is eladót terheli 164 135. A késedelmes fizetés elfogadása után az eladó az ügylettől az erre a késedelemre alapított kifogással már el nem állhat 184 136. A vevő csak addig köteles a kifogásolt áru megőrzéséről gondoskodni, amig a felett az eladó nem rendelkezett, illetőleg nem rendelkezhetett. Az akarata ellenére a vevőnél hagyott áruban bekövetkezett kárért a vevő rendszerint nem felelős 206 137. Előlegtől feltételesen kötelezett szállítás esetében a vevő, az előleg fÍ2etését függővé teheti az áru szállításától, ha a hitelező időközben hitelképtelennek bizonyult 207 138. Minthogy a kereskedelmi forgalom biztonsága és a mindenik féltől elvárható jóhiszemű magatartás azt követeli, hogy tulhosszu ideig egyik fél se hagyja bizonytalanságban a másikat az iránt, hogy az őt megillető jogok közül melyiket választja: ezért a késedelmes eladóval szemben gyakorolható jogok érvényesítése körül tanúsított tulhosszu késedelemből az a következtetés vonnandó le, hogy a szerződésnek az a'peres által történt megszüntetéséhez ő is hozzájárult . . 234 139. A fedezeti vétel nem tekinthető az eladó terhére eszközöltnek, ha a június és júliusban szállítandó áru csak szeptemberben szereztetett be máshonnét 234 140. Minthogy valamely gép használhatósága csak többszöri üzembehozás utján állapitható meg, az mindaddig átadottnak nem tekinthető, míg az üzem tartósan kifogástalannak nem mutatkozik. Ezért a bíróságok kellő időben kifogásoknak tekintették a motort, noha a leszállítás után a vevő bizonyítványt állított ki arról, hogy a motor üzeme kifogástalan és ennek utána 4*/2 hónap múlva értesítette a vevő az eladót, hogy az ismételten átalakított gép rossz és üzemben nem tartható és a vételi szerződés hatálytalanítása és a vételár visszafizetése iránti keresetet csak további 1 hónap múlva indította meg 258 141. Az a czégtulajdonos, aki türi, hogy az ő neve alatt valaki üzletet folytasson, az ebbe az üzletbe hitelben vásárolt áruk vételáráért felelős 276 142. A tulajdonjog fentartása iránti kikötés a harmadik jóhiszemű vevőt nem kötelezi 277 143. „Zug um zug" marasztalásnak (a vételár csak az áru átadása ellenében fizetendő) nincs helye, ha a vevő már átvételi késedehmben van 279 144. A fedezeti vétel nem feltétele a nem teljesítés miatti kárkövetelésnek. A kifogástalan adjusztálás is lényeges minőségi kelléke az árunak 298 145. Minden migánjogi igény, mely nincs kifejezetten vagy természeténél fogva személyhez kötve, átruházható, feltéve, hogy ebből a másik félre hátrány nem származik vagy származhalik. Ezért a faeladási szerződés a vevő részéről átruházhatónak ismertetett el, mivel az eladóra, különösen a vevő helyett belépett uj személy fizetőképességére való tekintettel, mindegy volt, hogy kinek teljesiti az eladott faáru átadását 312 146. Lisztnek nagybani elárusitás czéljából vétele esetében az a körülmény, hogy az eladó magát egy megnevezett malom képviselőjének mondta, magában véve nem jelent megállapodást arra, hogy a lisztnek a nevezett malom gyártmányának kell lenni. Az eladó nem köleles a rendelkezésre bocsátás elkésettségét már a perindítás előtt vitatni 326 147. A vevőnek az a kijelentése, hogy az árut az eladó terhére máshonnét fogja beszerezni, még nem jelent választást az őt a késedelmes eladó ellen a törvény alapján megillető jogok közül 337 148. A vevő pecsétjével ellátott bor a vevő által átvettnek lévén tekintendő, a romlás veszélyét ő viseli 337 149. A vevő még nem választott a K. T. 353. §-ában meghatározott vagylagos jogok közül azzal, hogy az utóbb késedelmessé vált eladótól előzőleg halasztást kért 338 150. Egységes vételnél (mozgony és malomberendeiés) az egyik tárgy (mozgony) miatt az összes tárgyakra hatályosan eszközölt rendelkezésre bocsátás hatálytalanná válik, ha a vevő a másik tárgyat (malomberendezés) használatba vette 358 151. Ha a foglaló végrehajtási uton lefoglaltatik, a vevő jogi helyzete mint szerződésszegő félé bírálandó el 358 152. A vevő akkor is követelheti kára megtérítését a nem teljesítő eladótól, ha nem is fedezte szükségletét mástól vett áruval. Követelhető kára a tőzsdei, illetve piaczi árkülönbözetből áll, melyen felül a továbbeladás folytán elérhetett üzleti hasznot nem követelheti . 377 153. Valamely malomszerkezet hajtására rendelt gép rendelkezésre bocsátása után az csak addig használható tovább anélkül, hogy a rendelkezésre bocsátás hatályát vesztené, ameddig a kényszerítő szükség a vevőt arra utalja 398 154. A be nem jegyzett szövetkezet igazgatói a szövetkezet részére kiszolgáltatott áruk vételáráért csak ugy felelősek, ha a maguk intézkedése (rendelése stb) folytán szállíttattak az áruk 399 155. A K. T. 349. §-ában megállapított elévülés kifogása (az áru kifogásolás és rendelkezésre bocsátás 6 hó alatt) a végiratban is emelhető 399 156. A megrendelés ténye magában véve nem állapit meg felelősséget az áru vételára tekintetében, ha az áru másnak szállíttatott, másnak küldetett a számla és ennek az elfogadmányával fedeztetett a vételár 420 157. A boráru mennyiségben észlelt hiányért az eladó nem felelős, ha szerződésileg kiköttetett, hogy a hitelesített hordók ürméretében netalán beállott változásért nem szavatol. Az eladó akkor is jogosítva van az elmaradt hasznot érvényesíteni, ha a megrendelt árut el nem készítette azért, mert a vevő az átvételt megtagadta 421 158. Az eladónak az a kijelentése, hogy a vétel tárgyát képező sertések a vészen még át nem mentek, nem szünteti meg az eladónak a sertésekben már lappangó vészért való törvényes szavatosságát . . . 439 159. A vevőnek a szállítóit áru vételárának megfizetése iránti késedelme felmenti az eladót a még szállítandó árurészlet szállításának kötelezettsége alól 440 160. Az áru minőségi hiányairól való értesítés és a rendelkezésre bocsátás joghatályosan tehető meg az áru átadásával az eladó részéről megbízottnál . . 455