Kereskedelmi jog, 1909 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1909 / 3. szám - A közös bérszabályszerzödés jogi természetéről
Kereskedelmi Jog 3. 82. 1524 K 88 f-ben, vagyis a szakbizottság által véleményezett 1500 K nál még magasabb őszszegben szintén megállapították és számításba vették, ennélfogva az első bíróságnak az az álláspontja, mely szerint e tekintetben ís a brósági és alperesi szakértő véleményét vette ítéletének alapjául, az egyedül felebbező alperesre nézve a kár megállapításánál csak előnynyel jár és igy reá nézve sérelmes nem lehet. (3408/1907.) M. kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét indokai alapján helyben hagyja. 38. A biztosítási feltételeknek az a kikötése, hogy habár a biztosítási dij évnegyedi részletekben fizetendő, a biztosított elhalálozása esetében a biztosítási összegből az egész évi biztosítási dij vonható le, hatályos. (M. kir. Cu^a 484/908. — 1908. deczember 22.) A budapesti Jcir. törvényszék: Felperest keresetével elutasítja. Indokok: Alperes és G. J. a 2. alatt csatolt biztosítási szerződésre léptek, mely szerint felperes minden évi január 1 én 3405 K. 60 f. biztosított dij fizetésére kötelezte magát, 1907. január 1 ig, illetve netán előbb bekövetkező haláláig; alperes pedig a most jelzett időpontok egyikének bekövetkezte esetén kötelezte magát 44000 K biztosítási összeg kifizetésére. A biztosítási dij tekintetében utóbb a felek 3. és A) alatti megállapodásra léptek, mely szerint a dij nem évenként, hanem negyedévenként fizetendő 893 K 93 f. összegben. A biztosított 1906. január 4-én elhalván, a biztosító a biztosítási összegből levonta a folyó 1906. évi kikötött négy negyedévi díj összegét, vagyis a 4. alatt csatolt nyugta szerint 3575 K 92 f.-t; felperes pedig e négy negyedévi diiból 11 hónapra eső összeget vagyis 3179 K 55 f.-t. jelen keresettel visszaköveteli. A kir. törvényszék azonban felperes keresetét alaptalannak találta. Ugyanis a 2 alatti kötvényre vezetett általános biztosítási feltételek 2. czikke értelmében a biztosítási az egész évre egyszerre fizetendő, ha pedig a dij félévi vagv negyedévi részletekben (in halb-, oder vierteljáhrigen Raten) fizettetik, ugy a biztosítási összegből, a biztosított elhalálozásának évére esedékes összes részletek levonatnak. A jelen esetben az eredetileg az egész évre megállapított biztosítási dij tekintetében a felek utóbb negyedévi részletfizetésekben állapodtak meg; ezzel az utólagos megállapodással szemben a biztosítási szerződés egvéb feltételein, nevezetesen az általános feltételek 2. czikkén változtatás nem történt, az hatályon kívül nemcsak nem helyeztetett, hanem a kötvényre vezetett záradék szerint az a többi czikkel együtt— a 12. kivételével — egy későbbi időpontban kifejezetten hatályban levőnek jelentetett ki. Ezen 2. czikk szerint 1 pedig alperes a biztosított elhalálozása évére I esedékes díjrészleteket a biztosítási összegből levonhatja: ílv szerződéses kikötésnek a kötvénybe való felvétele törvényes akadályban nem ütközik. Nem b;r sulylval ezzel szemben az, hogy alperes az A) alaüi levélben negvedévi díjról szól is, hogy a C—G alatti nyugták szerint a kötvény érvénye negyedévi haiáridőkre állapíttatott meg. Mert ez csak a díjrészlet öszszegének, vagyis annak megielölése végett történt, hogy a fizetett dij mekkora időre fizettetett; az eredeti évi dij jogi természetén ezáltal változás nem történt. Ennélfogva felperest keresetével elutasítani kellett. (80751/907 ) A budapesti kir. Ítélőtábla: Az elsöbiróság ítéletét helvbenhagyja. Indokok : Az elsőbiróság Ítélete helybenhagyandó volt a benne felhozott indokok alapján és tekintettel a felebbezés tartamára még azért, mert az a körülménv, hogy az eredetileg 3405 K 60 f.-ben meghatározott évi dü és a később negvedévi részletekben fizetett 3575 K 92 f. (4X893 K 98 f.) évi dij között a különbözet 170 K 32 f. vagyis énen annvit tesz ki, mint amennyi az eredeti 3405 K 60 f.-nek az évi 5% kamata, megczáfolja felperesnek azt az állítását, hogy a negyedévi diiak meghatározásánál a kamatánál a kamaton kivül még valami pótdíj is számításba vétetett volna és a most előadott körülmény is a mellett bizonyít, hogy a biztosított az évi díjnak negyedévi részletekben való lefizetésére egvszerüen halasztást kapott, továbbá mert a 2. alatti kötvényfeltételek 2. pontja szerint a biztosítási összegből az évi diinak összes hátralékos részletei lévén levonhatók; nincs helye annak sem, hogy az évi díjnak az esedékességnél korábban történt lefizetése folytán az évi dij összege ne a hátralékos lU évi részletek összeadása álta előállandó összegben, hanem az eredetileg meghatározott évi összegben vétessék számításba vagvis felperes a két összeg között levő 170 K 32 f. különbözetet sincs joga visszakövetelni. (3496/1907) M. kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét, elhagyásával a per elbírásánál jelentőséggel nem bíró azzal a ténykörülménvre alapított indokolásnak, hogy az eredetileg 3405 K 60 f. ben meghatározott évi dii és a késnbb negvedévi részletekben fizetett 3575 K 92. f. évi dij közötti különbözet a 3405 K 60 f. egy évi 5% kamatának felel meg, a benne felhozott és felhívott többi indokoknál fogva helybenhagyja. Ügynök. 33. Az ügynök az ügylet létre nem jötte esetében fáradozásainak diíazását sem igényelheti, mert ezeknek költsége az ügynöki teendők koczkázatával jár. (M. kir. Curia 3409/908. — 1908. decz. 30.) M. kir. Curia: A másodbiróság elutasító ítéletét helybenhagyja.