Kereskedelmi jog, 1909 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1909 / 3. szám - A közös bérszabályszerzödés jogi természetéről

Kereskedelmi Jog 3. 82. 1524 K 88 f-ben, vagyis a szakbizottság által véleményezett 1500 K nál még magasabb ősz­szegben szintén megállapították és számításba vették, ennélfogva az első bíróságnak az az álláspontja, mely szerint e tekintetben ís a brósági és alperesi szakértő véleményét vette ítéletének alapjául, az egyedül felebbező al­peresre nézve a kár megállapításánál csak előnynyel jár és igy reá nézve sérelmes nem lehet. (3408/1907.) M. kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét indokai alapján helyben hagyja. 38. A biztosítási feltételeknek az a kikötése, hogy habár a biz­tosítási dij évnegyedi részletekben fizetendő, a biztosított elhalálozása esetében a biztosítási összegből az egész évi biztosítási dij vonható le, hatályos. (M. kir. Cu^a 484/908. — 1908. deczember 22.) A budapesti Jcir. törvényszék: Felperest ke­resetével elutasítja. Indokok: Alperes és G. J. a 2. alatt csa­tolt biztosítási szerződésre léptek, mely szerint felperes minden évi január 1 én 3405 K. 60 f. biztosított dij fizetésére kötelezte magát, 1907. január 1 ig, illetve netán előbb bekövetkező haláláig; alperes pedig a most jelzett időpon­tok egyikének bekövetkezte esetén kötelezte magát 44000 K biztosítási összeg kifizetésére. A biztosítási dij tekintetében utóbb a felek 3. és A) alatti megállapodásra léptek, mely szerint a dij nem évenként, hanem negyedévenként fizetendő 893 K 93 f. összegben. A biztosított 1906. január 4-én elhalván, a biztosító a biz­tosítási összegből levonta a folyó 1906. évi ki­kötött négy negyedévi díj összegét, vagyis a 4. alatt csatolt nyugta szerint 3575 K 92 f.-t; fel­peres pedig e négy negyedévi diiból 11 hó­napra eső összeget vagyis 3179 K 55 f.-t. jelen keresettel visszaköveteli. A kir. törvényszék azonban felperes keresetét alaptalannak találta. Ugyanis a 2 alatti kötvényre vezetett általános biztosítási feltételek 2. czikke értelmében a biztosítási az egész évre egyszerre fizetendő, ha pedig a dij félévi vagv negyedévi részle­tekben (in halb-, oder vierteljáhrigen Raten) fizet­tetik, ugy a biztosítási összegből, a biztosított elhalálozásának évére esedékes összes részle­tek levonatnak. A jelen esetben az eredetileg az egész évre megállapított biztosítási dij te­kintetében a felek utóbb negyedévi részletfize­tésekben állapodtak meg; ezzel az utólagos megállapodással szemben a biztosítási szerző­dés egvéb feltételein, nevezetesen az általános feltételek 2. czikkén változtatás nem történt, az hatályon kívül nemcsak nem helyeztetett, hanem a kötvényre vezetett záradék szerint az a többi czikkel együtt— a 12. kivételével — egy későbbi időpontban kifejezetten hatályban levőnek jelentetett ki. Ezen 2. czikk szerint 1 pedig alperes a biztosított elhalálozása évére I esedékes díjrészleteket a biztosítási összegből levonhatja: ílv szerződéses kikötésnek a köt­vénybe való felvétele törvényes akadályban nem ütközik. Nem b;r sulylval ezzel szemben az, hogy alperes az A) alaüi levélben negvedévi díjról szól is, hogy a C—G alatti nyugták sze­rint a kötvény érvénye negyedévi haiáridőkre állapíttatott meg. Mert ez csak a díjrészlet ösz­szegének, vagyis annak megielölése végett tör­tént, hogy a fizetett dij mekkora időre fizette­tett; az eredeti évi dij jogi természetén ezál­tal változás nem történt. Ennélfogva felperest keresetével elutasítani kellett. (80751/907 ) A budapesti kir. Ítélőtábla: Az elsöbiróság ítéletét helvbenhagyja. Indokok : Az elsőbiróság Ítélete helyben­hagyandó volt a benne felhozott indokok alap­ján és tekintettel a felebbezés tartamára még azért, mert az a körülménv, hogy az eredetileg 3405 K 60 f.-ben meghatározott évi dü és a később negvedévi részletekben fizetett 3575 K 92 f. (4X893 K 98 f.) évi dij között a különbözet 170 K 32 f. vagyis énen annvit tesz ki, mint amennyi az eredeti 3405 K 60 f.-nek az évi 5% kamata, megczáfolja felperes­nek azt az állítását, hogy a negyedévi diiak meghatározásánál a kamatánál a kamaton kivül még valami pótdíj is számításba vétetett volna és a most előadott körülmény is a mellett bi­zonyít, hogy a biztosított az évi díjnak negyed­évi részletekben való lefizetésére egvszerüen halasztást kapott, továbbá mert a 2. alatti köt­vényfeltételek 2. pontja szerint a biztosítási összegből az évi diinak összes hátralékos rész­letei lévén levonhatók; nincs helye annak sem, hogy az évi díjnak az esedékességnél korábban történt lefizetése folytán az évi dij összege ne a hátralékos lU évi részletek összeadása álta előállandó összegben, hanem az eredetileg meg­határozott évi összegben vétessék számításba vagvis felperes a két összeg között levő 170 K 32 f. különbözetet sincs joga visszakövetelni. (3496/1907) M. kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét, elhagyásával a per elbírásánál jelentőséggel nem bíró azzal a ténykörülménvre alapított indokolás­nak, hogy az eredetileg 3405 K 60 f. ben meg­határozott évi dii és a késnbb negvedévi rész­letekben fizetett 3575 K 92. f. évi dij közötti különbözet a 3405 K 60 f. egy évi 5% kama­tának felel meg, a benne felhozott és felhívott többi indokoknál fogva helybenhagyja. Ügynök. 33. Az ügynök az ügylet létre nem jötte esetében fáradozásai­nak diíazását sem igényelheti, mert ezeknek költsége az ügynöki teendők koczkázatával jár. (M. kir. Curia 3409/908. — 1908. decz. 30.) M. kir. Curia: A másodbiróság elutasító ítéletét helybenhagyja.

Next

/
Thumbnails
Contents