Kereskedelmi jog, 1909 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1909 / 23. szám - A szabadalmi törvényjavaslat megvitatása

23. sz. Kereskedelmi Jog 507 tatlan szállítás esetére a szerződés arra jogosította alperest, hogy haszonelmaradást igényeljen. Alperes 15. a. levelében a kötésre még hátralékos mennyiséget teljesen kész állapotban hajlandónak nyilatkozott átvenni, tehát a szerződés teljesítéséhez ragaszkodott, azonkívül haszonelmaradás ezimén a késedelemből eredő kára megtérítését is követelte, igy a K. T. 353. § ban foglalt elsősorban biztosított választási jogával élt. Ezen jog gyakorlásaképen a teljesitéstől többé el nem állhat, ha jogosítva van haszonelmaradás ezimén kárt követelni. Megjegyeztetik e helyütt, hogy felperes azt is vitatta, hogy alperes annak folytán, hogy csak április elején rendelkezett, holott a szerződés értelmében márczius hó végéig kellett volna disponálnia, a rendelkezéssel elkésett és dispositionális jogát elvesztette. A szerződés szerint, ha alperes márczius hó végéig nem rendelkezik, felperes a lemezeket préseletlenül szállíthatja. Az alperesi intézkedés elmaradásának tehát csak az lehetett a következménye, hogy felperes a tányérokat préseletlenül szállíthatja. Alperesnek egyéb szerződésszerű jogára az intézkedésnek márczius hó végéig való meg nem tétele jogfosztó hatással nem lehet. (136,550/1907.) A budapesti kir. Ítélőtábla : Az elsőbiróság Ítéletének alperest marasztaló és viszonkeresetével elutasító részét stb. helybenhagyja azzal a részváltoztatással stb. Indokok : Az elsöbiréság ítéletét az alább indokolt részváltoztatásokkal, egyebekben az alábbiakkal nem ellenkező indokainál fogva, továbbá a következő okoknál fogva kellett nelybenhagyni: Az A. alatti kötlevélnek az az ihtézkedése, hogyha alperes 1903. márczius végéig az egész mennyiség felett nem rendel keznék, felperesnek jogában áll az esetleg még raktárán lévő mennyiséget 1903. április elején alpereshez szállítani, ki azokat átvenni tartozik, tekintve, hogy a vétel tárgyát préselt tányérok képezték, nem menti fel a felperest attól a kötelezettségétől, hogy az alperesnek még tényleg nem szállított lapos tányérokat alperesnek 1903. április 1-én kelt 8. alatti levelében kifejezett kívánságához képest kipréselve szállítsa alpereshez; ebnől kifolyólag tehát felperes annak daczára, hogy alperes az összes tányérokról 1903. márczius 3i-ig bezárólag nem rendelkezett és igy a szerződést megszegte, felperes csak a tényleg átadott 208.449 darab préselt tányérnak 4337 K 43 f. árát az alperes által a tőketartozásra fizetett 2608 K 07 f. levonásával, tehát 1769 K 36 f-t követelhet, továbbá a raktáron meglevő s alperesnek rendelkezésére álló 9789 drb. préselt tányér átadása ellenében ennek árát követelheti alperestől stb. A kötlevélben minden 1000 drb. nem pontosan szállított tányér után haszonelmaradás fejében 10 K-ban meghatározott összeg lényegileg kötbért képez és minthogy kötbérre csak az a szerződő fél tarthat igényt, akit a szerződés teljesítése körül éppen semmi mulasztás nem terhel, tekintve, hogy alperes a megvett egész mennyiség felett az A. a. kötlevél ellenére 1903. évi márczius végéig nem rendelkezett s igy őt ez a mulasztás mindenesetre terheli, a kikötött 10 K elmaradt hasznot mint kötbért kárának külön igazolása nélkül sem az utólag megrendelt mennyiségből az 1903. április 16-ig nem szállított 32,653 drb., sem az egyáltalán nem szállított 41,551 drb. tányér után nem követelheti még abban az esetben sem, ha az általa csak a teljesítési határidő letelte után 1903. április hóban rendelt préselt tányérokból is felperes 14—14 napok alatt 50,000— 50,000 drbot tartozott volna közvetlenül alpereshez czégnyomás nélkül szállítani, de különben is a szorosan magyarázandó kötbérkikötés az utólagos megrendelésekre ki nem terjeszthető. (1679/1908) M. kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét a benne felhozott és felhívott indokok alapján helybenhagyja. 338. A tulajdonjogfentartással eladott gép, jelen esetben szivógázmotor az összes vezetékkel, szivattyúkkal stb. az eladó áítal a vevő csődtömegéből akkor is visszakövetelhető, ha a gép az eladó beleegyezésével egy, a földbe épített szilárd alapozásra lett ráerősítve, a csavarok az alapozásba beépíttettek és a szakértők szerint, a gépet csak szétszerelés mellett lehet ugyan kimozdítani, de azután ismét bárhol más alapozásra helyezhető Az igy beépített gép ugyanis a malom (ingatlan) alkotórészének nem tekintendő, mert a gép nincs az épülettel oly erős kapcsolatban, hogy attól saját megsemmisülése vagy az épület megsemmisülése nélkül elválasztható nem volna, az tehát fizikai és gazdasági önállóságát el nem vesztette és a ma om alkotórészének nem tekinthető; az a körülmény, hogy az elmozdítás esetleg falbontást tesz szükségessé, szintén nem akadálya a visszakövetelésnek. (M. kir. Curia 771/1909. — 1909. okt. 7.) A zombori kir. törvényszék : Felperest keresetével elutasítja. Indokok: Felperes keresetében azt adta elő, hogy S. J.-né az A) alatti szerződés szerint, a B) alatti szerint férjével és B. Márkkal együtt 1905. deczember 5 én egy 60 lóerejü szivógázmotort a hozzá tartozó és a szerződésben felsorolt járulékokkal együtt vette meg tőle 21.000 kor. vételárért. A szerződés szerint a szivógázmotor és járulékai a vételár teljes kifizetéséig az ő (felperes) kizárólagos tulajdonát képezik. Minthogy pedig S. J.-né időközben csődbe jutott és minthogy csődbe jutott közadós fizetési kötelezettségének igen csekély mérvben tett eleget, sőt járulékokkal (kamatokkal és perköltségekkel) ma még a vételárnál is nagyobb követelése van, közadós csődtömege ellen kéri, hogy alperes az ő tulajdonát képező és a csődvagyonban található szivógázmotor-