Kereskedelmi jog, 1909 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1909 / 2. szám - A nagyhangú reklám - tisztességtelen verseny!

36 hogy a képviselő igen nagy munkát fejt ki a gyáros érdekében, anélkül azonban, hogy azonnali tényleges eredményeket is érne el, és feladata nemcsak uj vevők szerzésében áll, hanem arra is ügyelnie kell, hogy az újonnan megszerzett vevőközönség körébe a konkurrenczia be ne juthasson. Ha aztán a vevő beállott szükséglete folytán a vevő rendelését közvetlenül a gyároshoz juttatja, akkor illő is, hogy a képviselő munkája jutalomban részesüljön. A kötbér-kikötés semmissége. A kötbér a német polgári törvénykönyv 3-13. §-a szerint, ha az nem a körülményekhez mérten állapíttatott meg, az adós kérelmére ítélettel a megfelelő összegre mérsékelhető és a Reichsgerichtnek egy legutóbbi Ítélete szerint tulmagas volta miatt egészben is semmisnek nyilvánítható. Felperes egy chemikustól, midőn őt alkalmazta, kötelezvényt vett, amelyben a chemikus becsületszavának lekötése és 100.000 M. kötbér terhe alatt kötelezte magát, hogy alkalmaztatásának ideje alatt az üzlethez tartozó berendezések, eljárások- és találmányokról az üzleten kívül senkinek sem fog elárulni semmit, az üzemnek az ő tulajdonkópeni munkakörén kivül eső sajátságait nem fogja kutatni ós feljebbvalóin kivül senkivel mást közölni nem fog, mint ami az üzleti ügykörébe tartozik, továbbá 3 éven belül más hasonló czikk gyártásával foglalkozó gyárban alkalmazást nem vállal, sem nem részesedik egy ilyen vállalatban. Ennek ellenében járandósága évi 2400 M-t tett ki. Az alperes mégis ezen időn belül más gyár szolgálatába lépett. Felperes követelte a teljes kötbért, mit a két alsóbiróság meg is itélt, azonban a Reichsgericht felperest keresetével elutasította. Indokolásában a polgári törvénykönyv 138. §-ára támaszkodva az egész szerződést mint contra bonos móres kötöttet semmisnek nyilvánította, a tulnagy —alperes jövedelmével semmikében arányban nem álló — kötbér miatt, melyet alperes ilykóp teljes életében sem fizethetett volna meg. Minthogy pedig felperes hivatkozott alperes becsületszavával tett ígéretére is, e tekintetben a Reichsgericht megjegyezte, hogy a becsület, mint az ember ideális tőkéje, nem szolgálhat idegen vagyoni érdekeket. Az ipar gyakorlása. Valamely iparág gyakorlása, annak hatóság általi engedélyezése előtt, ha mindjárt a közvetlen haszon mellőzésével — ingyen — történik is, kihágást képez. Egy német iparkamarai biróság határozatában olvassuk, hogy egy kereskedő vendéglőt akart létesiteni ; helyiségeket bérelt e czélra, s ebben az italmérósi engedély elnyerése előtt sört mért ki, — bár ingyen — természetesen azon reményben, hogy ily módon vendégeket szerez magának azon időre, mikorra meglesz az engedélye. Ezen tényében, bár mellőzte a közvetlen hasznot, — a kamara kihágást lát, mert a közvetett haszon is megállapítja az iparüzem 2. sz. fennállását, illetve gyakorlását, melyre neki engedélye nem volt. — Már pedig közvetett haszonnak kell minősíteni azon igyekezetét, hogy a még fonn nem álló üzlet részére vevőket szerez, gyakorolva engedély nélkül az iparágat, mellékes körülmény lévén az, hogy milyen szerencsével teszi ezt. IRODALOM. I. Hazai irodalom. A csekktörvény magyarázata. Nyomban a csekkről szóló 1908. évi LVIII. törvényezikk kihirdetése után megjelent ezen a czimen Újlaki József dr. budapesti ügyvéd kimerítő kommentárja. Ez azonkívül, hogy a törvény 32. szakaszához a csekkjog egész rendszerét föltáró megjegyzéseket füz, a melyek kielégitik az elmélet, valamint a gyakorlat igényeit, ismerteti a csekk történetét, a csekkforgalom fejlődését és a törvényhozás szabályozását hazánkban és külföldön egyaránt, a csekk gazdasági jelentőségét, a csekkjog vitás elvi kérdéseit, a kliring-rendszer teknikáját és általában minden fontosabb kérdést, a mely összefügg a csekkes leszámolási ügygyei. Ez az alapossággal, a külföldi irodalomnak és törvényhozásnak figyelembe vételével, jó magyarsággal megirt munka úttörő szolgálatot tesz, mert a csekkjoggal, a melynek ismerete pedig nemcsak a jogász világra, hanem természetesen a bankokra, kereskedőkre és iparosokra nézve is elsőrangú fontosságú, eddig Magyarországon a jogirodalom alig foglalkozott. A magyar csekktörvény. E czimen értékes és hasznos könyv jelent meg dr. Rusz Andor ügyvéd, a Budapesti Giró- és Pénztáregyesület helyettes igazgatója tollából, mely a most szentesitett uj csekktörvényt behatóan, alaposan és rendszeresen tárgyalja. A könyv, miként a szerző előszavában is mondja, elsősorban a gyakorlat igényeinek kiván megfelelni. De épp oly szakavatottsággal mindenütt világosan ós könnyen érthetően tárgyalja a csekkjognak elméletileg is vitás kérdéseit, a csekk gazdasági jelentőségét, jogi természetét, valamint az összes kapcsolatos kérdéseket. Jó oldala a munkának, hogy a szerző a váltótörvénynek a csekkre is megfelelően alkalmazandó rendelkezéseit röviden földolgozva, szervesen beilleszti az illető helyeken, ugy hogy az olvasó az egész anyagot együtt találja. E mellett figyelemmel van a külföldi, különösen a német és osztrák törvényalkotásokra s a nevezetesebb eltéréseket itt is szembeállítja. II. Külföldi irodalom. Hartung, K. Usancen der Berliner-FondsBörse. Handbuch. 14. Aufl. Berlin 1908, Ferd Dümmlers Buchhandl. Kötve 6.50 M. Kereskedelmi Jog