Kereskedelmi jog, 1909 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1909 / 22. szám - Bosnyák jogélet

22. BZ. Kereskedelmi Jog 477 arányban terhelné és csak azt ismeri be, hogy őt s a felperest a veszteség egy harmada terheli. Tekintve már most, hogy az alperes elő adása, valamint ennek F. a. eredetben csatolt, valódisága tekintetében kétségbe nem vont levele szerint felperest az elérendett nyereség egy harmada illette volna; tekintve, hogy a peres felek között az erdő vétele és értékesítése tárgyában alkalmi egyesülés állott fenn; tekintve, hogy a K. T. 62. §-ának 2-ik bekezdése értelmében az alkalmi egyesülésre lépett felek, ellenkező kikötés hiányában, a nyereségben és a veszteségben fejenként osztoznak; tekintve, hogy a törvénynek most idézett rendelkezése szerint a nyereség és a veszteség megosztását, ellenkező kikötés hiányában, ugyanazon mérték szerint kell eszközölni; tekintve, hogy ennélfogva a peres feleknek az a megállapodása, hogy a nyereségben egyenlő mértékben osztozzanak, ellenkező kikötés hiányában, a veszteség megosztására is kiható, nem a felperest terhelte annak bizonyitása, hogy a veszteség megosztására nézve a felek a nyereség megosztására szerződésileg kikötött aránytól eltérőleg, azt kötötték ki, hogy a felperes a netaláni kár felét tartozik viselni; tekintve, hogy a per kimenetelét a bizonyitásra nem kötelezett fél által óvatosságból és kifejezetten „szükség esetére" kihált főeskütől függővé tenni nem lehet; tekintve másrészről, hogy az alperes mivel sem bizonyította, hogy a felperes a netáni kár felének viselésére kötelezte magát, mert a D. alatti, alperes által készített könyvkivonat 5. oldalán szemmel láthatólag, utólag ironnal tett az a bejegyzés: „Sch. M.-nak 234.61, Weisz E. és Zs.-nak 234.60", mit sem bizonyít, a kir. Curia a felek szerződése alapján azt állapította meg, hogy a már említett 5350 K 79 f.-nyi veszteségnek csak egy harmada, vagyis 1783 K 59 f. terheli a felperest. Levonva a felperes betétéből a fentiek szerint még fenmaradt 2845 K 39 f.-ből a veszteség reá eső részét, 1783 K 59 f.-t, jár még a felperesnek 1061 K 80 f., melyet az alsóbíróságok tévesen 1061 K 79 f.-nek számítottak és amit felperes nem neheztel. Miért is az alsóbiróságok ítéleteit részben helybenhagyni, részben megváltoztatni és az alperest 1061 K 79 f. tőke stb. megfizetésére kötelezni kellett. Részvénytársaság. 322. A meghívóban a közgyűlés tárgya világosan és részletesen megjelölendő. Ilyennek nem tekinthető az általános kitétel: ,Az alapszabályok részbeni módosítása és kibővítése". Emiatt a közgyűlésnek az alapszabályok módosítására vonatkozó határozatai megsemmisíttettek. (Budapesti kir. ítélőtábla 2505/1909. — 1909. szept. 23.) A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék : A közgyűlésnek az alapszabályok módosítása tárgyában hozott határozatait, az alapszabályok 43., 46 ,55., 79., 81., 94., 98, 99, 105, 115, 116, 119, 121. §-aira vonatkozólag elhatározott módosításai kivételével megsemmisíti és ezen körülményt a bemutatott jegyzőkönyvre feljegyezni rendeli. Mert ezen most megsemmisített határozatok olyan lényeges, a szövetkezetek üzletkörébe vágó módosítások, melyek felett külön hirdetmény nélkül csupán alapszabálymódositások czim alatt érvényes határozat nem hozható. (64.682/1909.) A budapesti kir. Ítélőtábla: Az elsőbiróság végzésének felfolyamodással megtámadott azt a részét, amelylyel a közgyűlésnek az alapszabályok módosítása tárgyában hozott határozatokat megsemmisítette, helybenhagyja. Indokok : A K. T. 177. §-a szerint a közgyűlés tárgyai minden meghívásban kiteendők és érvényes határozat csakis akként kijelölt tárgyak felett hozható. Ezen szakasz nem állapítja meg ugyan tüzetesen, hogy a közgyűlés tárgypontozatába felvett tárgyak mi módon jelölendők meg, az a rendelkezése azonban, hogy a közgyűlés csak a tárgysorozatban felveti tárgyak felett határozhat, nem magyarázható másként, mint ugy, hogy a meghívásban a tárgysorozat olyan világosan és részletesen megjelölendő, hogy abból minden részvényes egész bizonyossággal megtudhassa, hogy a közgyűlés elhatározása alá minő kérdések kerülnek s hogy ekként a tárgysorozat elegendő felvilágosítást nyújtson a hozandó határozatok horderejéről is. Folyamodó által közzétett meghívóban foglalt azon általános kitétel által „az alapszabályok részbeni módosítása és kibővítése", a közgyűlés tárgya világosan és részletesen megjelölve nem lévén, az elsőbirósági végzésnek felfolyamodással megtámadott azt a részét, mely szerint az alapszabályok módosítására vonatkozó egyes határozatokat megsemmisítette, ezen indokokból helybenhagyni kellett. Vasúti elsőbbségi részvények. 323. A vasúti vállalkozó által átvett elsőbbségi részvények ellenében fizetett hozzájárulási összegért, a vállalkozó a részvényeket nem névértékben, hanem árfolyamértékben köteles kiszolgáltatni. (M. kir. Guria 325/1908. — 1909. szept 28.) A budapesti kir. ítélőtábla: Az elsőbiróság ítéletét azzal a kiegészítéssel hagyja helyben, hogy az alperes az esetleg át nem adandó elsőbbségi részvényeknek a 200 K névérték 75%-ával számított egyenértéke után 1905. évi márczius 24-től köteles 5%-os kamatot fizetni stb. Indokok: A vasút kiépítése és felszerelése iránt az engedélyes I. rendű alperes között létrejött és az engedélyes által felperesre átruházott C) alatti szerződésből kitűnik, hogy I. rendű