Kereskedelmi jog, 1909 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1909 / Tartalommutató

24. az. Kereskedelmi Jog 523 54. Az a körülmény, hogy valaki az ő állítólagos ajánlatát elfogadó sürgönyt válasz nélkül hagyja, nem bizonyítja azt, hogy ezt az ajánlatot valóban megtette. 505 Cég. 55. A bejegyzést kérőnek az a joga, hogy az utódlást a cégben toldatként feltüntethesse, független attól, az előd cége be volt-e jegyezve 59 56. A cégvalódiság elvébe ütközik az, hogy a férjes nő csakis születésénél fogva őt megillető nevét jegyeztesse be a cégjegyzékbe, miért is a férjes nő szülesési neve csakis férje vezetéknevével kapcsolatosan, de nem ennek elhagyásával jegyezhető be ... . 134 57. Cégbitorlás esetében az is vizsgálandó, hogy az utóbbi cégbejegyzésnél az ille'ő kereskedő rendesen használni szokott utó (keresztnevét) jegyeztette-e be, vagy pedig csak utónevei közül azt, amely a megtévesztésre inkább alkalmas 203 58. Idegen cégszöveg a jegyzékbe csak másodsorban vezethető be . 274 59. A „Hungária' cégtoldás megengedhető . . 383 60. A valóságnak meg nem felelő adatok a cégben helyet nem foglalhatnak 454 Főnök és alkalmazott. 61. A kereskedő által alkalmazott üzletvezető kereskedősegédnek tekintendő, a kinek szolgálati viszonyból származó munkabérkövetelése elsősorban az 1884: XVII. t.-c. 176. § a értelmében az elsőfokú iparhatóságnál érvényesítendő. Az a körülmény, hogy az alkalmaztatásról szóló szerződés szerint a részvénytársaság igazgatósága választotta az üzletvezetőt, hogy kötelességét képezte az is, miszerint uj iparvállalatok létesitésén fáradozzék és hogy a szerződés 10 évre köttetett, figyelembe nem jöhet, mivel az alkalmaztatás jellegére teljesen közömbös, hogy az igazgatóságnak erre vonatkozó határozata választásnak neveztetik, mivel továbbá a főnök részére uj vállalatok létesítésén való fáradozás a főnök érdekében való kereskedelmi tevékenység, tehát a kereskedősegéd fogalmával épen nem ellenkezik és mert végül a szolgálati viszony és így annak tartama is szabad egyezkedés tárgya, tehát e törvény nem zárja ki, hogy a segéddel a szerződés bármily hosszú időre köttessék • . . 13 62. Amikor valamely állás ugy a munkaadó, mint az alkalmazott akaratára vissza nem vezethető okból megszűnik, az alkalmazott a fennálló nyugdijszabályzat alapján nem igényelhet ugyan nyugdijat, azonban a befizetett járulékait visszakövetelheti 84 63. Az a körülmény, hogy valamely követelés önállóan az iparhatóság előtt érvényesitendő, nem zárja ki azt, hogy a rendes bíróság előtt viszonkereset tárgya lehessen. 85 64. A főnök és alkalmazottja között létrejött és az alkalmazottat az alkalmaztatás megszűnte utáni időre ipari tevékenységében korlátozó megállapodás és az annak biztosítását célzó kötbér kikötés érvénytelen, ha a korlátozás tartalmánál vagy terjedelménél fogva az alkalmazott boldogulását jelentékenyen megneheziti. A kereskedő és segédje között létrejött szolgálati szerződés a kereskedőre nézve kereskedelmi ügyletnek lévén tekintendő, az alkalmazott segéd által kötelezett kötbér összege semmiféle korlátozásnak alávetve nincs 135 65. Az a megállapodás, melylyel a részvénytársasági tisztviselő a részvénytársaságnál fentartott nyugdijalapba lépett és az erre vonatkozólag alkalmazott nyugdijszabályoknak magát alávetette s ennek folyományaként beleegyezését adta ahhoz, hogy fizetésének bizonyos meghatározott százaléka a részvénytársaság által a nyugdijalap javára fizetéséből levonható legyen, a részvénytársaság és a tisztviselő közt létrejött szolgálati szerződés kiegészítő részét képezi és így ezen nyugdijszabályzat intézkedései joghatályosak E szabályzat kötelező érvényét nem rontja le, hogy a hivatalnok azt kiskorúságában (18 éves korában) fogadta el és annak elfogadására a főnök azzal a fenyegetéssel birta rá, hogy különben őt az alkalmazásból dbocsájtja 158 66. A felmondás nélkül elbocsátott alkalmazott az utóbb a felmondási időre a szolgálatadó által felajánlott szolgálatot teljesíteni nem köteles 180 67. Részvénytársaság főkönyvelője abban az esetben is kereskedősegédnek tekintendő, ha egyúttal a részvénytársaság igazgatóságának is tagja. — A kereskedősegédnek nyugdíjra vonatkozó igénye, ha a munkaadó részéről el nem ismertetik, a szolgálati viszony megszűnéséből keletkező vitás követelést képez, melynek elbírálása az 1884. évi XVIII t.-c. 176 §-a szerint elsősorban az iparhatóság hatáskörébe tartozik 180 H8. A sztrájkbalépés indokából felmondás nélkül elbocsátott alkalmazott csak akkor vitathatja az elbocsátás jogtalanságát, ha bizonyítja, hogy fizikai kényszerrel akadályoztatott a munka folytatásában 203 69. Az a szolgálati szerződés, melyet az alkalmazott még szolgálatbanléte alatt más főnökkel köt, érvénytelen lévén, az ezen ujabb szolgálati szerződés megerősítésére kikötött kötbér nem érvényesíthető 204 70. A gyár műszaki vezetőjének felmondási ideje egy év; a felmondási idő alatt az alkalmazott csak a rendes szolgálatot köteles teljesíteni 226 71. Az ipartörvény 75. §-a ellenére felfogadott segédtől a kötelezett kötbér akkor sem követelhető, ha az uj főnök jóhiszemben volt az ' előbbeni szolgálat megszűnését illetőleg 253 72. A lopásért fegyelmileg elbocsátott vasúti alkalmazott jogszerűen követelheti állásába való visszahelyezését, ha a büntetőbíróság beszámithatatlanságát megállapította 253 73 Az a kikötés, hogy a főnök az alkalmazottat elbocsáthatja a szerződési idő eltelte előtt, ha az üzlet nem jövedelmező, nem ad jogot a főnöknek arra is, hogy az alkalmazottat az üzlet megkezdése előtt ily cimen elbocsássa 296 74. Ha a pénzintézet alkalmazottja aláveti magát a szolgálati rendtartásnak, annak szabályai reá nézve kötelezők 309 75. A segéd, aki jogosított felmondás nélkül állását elhagyni, a felmondási időre járó illetményeit igényelheti 323 76. Annak B kereskedelmi alkalmazottnak az ajánlata kötelező a főnökre, aki rendszerint főnöke céglenyomatával ily ajánlatokat tesz 501 Közkereseti és betéti társaság. 77. A cégvezetői és üzletvezetői jogosultságnak megvonása a közkereseti társaság üzletvezető tagjaival szemben visszamenőleg itéletileg ki nem mondható. 39 78. A képviseletre jogosított társasági tag részéről, a közkereseti társaság érdekében és üzletkörében kifejtett ténykedéseért a K. T. 24. §-a szerinti felelősség a 90. §. helyes értelme szerint a társaságra hárul 39 79. A közkereseti társaság azon tagja, aki a társaság fennállása alatt fizetésre tarthat igényt, erre nézve a társaság hitelezőjének tekintendő s igy az esetleges üzleti veszteségekre való tekintet nélkül követelheti a fizetést 59 80. A betéti társaság kültagjára az üzletvezető beltag tudomása rendszerint kötelező nem lévén, az reá nézve csak akkor kötelező, ha vele szemben a tudomás külön igazoltatik m 81. Midőn ugyanazon személyek különböző helyeken, mint különböző önálló közkereseti társaságok jegyeztették be czégeiket, az egyik cég által vállalt kötelezettség alapján a másik cég is akár egyedül, akár a másikkal együtt felelősségre vonható . - . 159 82. A közkereseti társaság feloszlása mindegyik társasági tag jogtalan eljárására lévén visszavezethető, egyik fél sem követelhet a másiktól a társasviszony időelőtti felbontása indokából kártérítést 228 83. A közkereseti társaságban levő 3 tag közül az egyik elhalván, ha az örökösökkel való folytatás kiköttetett, az a körülmény, hogy a megmaradt tagok egyike a társaságot felmondta, nem lehet ok a társaság feloszlásának kimondására . , , 228