Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1907 / 2. szám - Franczia törvény a vasárnapi (hétközi) munkaszünetről

2. SZ. 47 igy megalapított váltótartozás törlesztésére és így egyik hitelezőnek teljes kielégítésére fordittassék. Tekintve tehát, hogy a közadósnak az a jogcselekménye, amely szerint az alperesnek a két kereseti váltó átadása által oly biztosítékot adott, aminővel ez addig nem birt és amely következményeiben a csődhitelezőket mindenesetre megkárosította, a csődtörvény 27. §-ának 2. pontja alapján a csödhitelezőkkel szemben hatálytalan ; tekintve továbbá, hogy az igy hatálytalanított két kereseti váltóra történt fizetés éppen a fent kifejtetteknél fogva mint önálló fizetés sem eshetik a csődtörvény 30 § ának védelme alá, de ez a fizetés, mint a váltóadás tényének következménye, a váltóadós tényének hatálytalanításával a csődtömegnek a csődtörvény 33. § a értelmében visszatérítendő; és tekintve végül, hogy a kérdéses fizetéseknek a közadós által történt teljesítése bizonyítottnak veendő : mindezeknél fogva a rendelkező rész értelmében határozni kellett. 49. A tömeggondnok által folytatott perben a vesztett per költségeiben a tömeggondnok saját személyében marasztalandó el, ha a per folytatása az ö nyilvánvaló jogi tévedésének következménye. (Budapesti kir ítélőtábla. 2790,906. — 1906. október 9.) A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék : Illetékesség hiányából felperest keresetével elutasítja és felperesi csődtömeggondnokot saját személyében kötelezi, hogy alperesnek 47 kor. tárgyalási költséget fizessen. Indokok : Minthogy a K. T. 31. § a érte'mében a kereskedő könyvének bizonyító ereje kereskedő ellenében is csak a peressé vált bejegyzés keltétől számítandó 10 évi időtartamra terjed ki és minthogy a peressé vált kereseti követelés az A) alatti könyvkivonat tanúsítása szerint 1894. évből vagyis a kereset beadását 1906. évi április hó 20 át megelőző 10 évnél régibb idő bői származik, ennélfogva alperes illetékességi kifogásának helyt adni, felperest keresetével illetékesség hiánya miatt elutasítani és felperesi csődtömeggondnokot a prdts. 251. §-a és a csődtörvény 100. §-a értelmében a tárgyalási költségnek saját személyében való viselésére kötelezni kellett. (63.559/906.) A budapesti kir. ítélőtábla: Az első bíróság végzésének egyedül neheztelt azt a rendelkezését, mely szerint a tömeggondnok saját személyében 47 kor. költség fizetésére köteleztetett, helybenhagyja. Indokok: A tömeggondnoknak a csődtömeggel szemben fennálló felelőssége kérdésében a bíróság az ebben a kérdésben nem érdekelt alperes kérelme nélkül is határozhat. Ennélfogva alaptalan a felfolyamodónak az a panasza, hogy az elsőbiróság őt az alperes kérelme nélkül marasztalta. Az ellen pedig, hogy a tcmeggondnokkal együtt a csődtömeg is nem marasztaltatott, csak alperes élhetne felfolyamodással. Az A) alatti könyvkivonatból kitűnik, hogy a bejegyzés 1894. évből származik, tehát kitűnik az a ténybeli körülmény, amelyre az elsőbiróság e részben jogerős végzésével alperesnek illetékesség hiányából való elutasítását alapította. Minthogy pedig a tények jogi jelentőségének megítélése a tömeggondnok kötelességeihez tartozik és e tekintetben a fenforgó és a felfolyamodásban is elismert tévedésének következménye öt magát, nem pedig a csődtömeget terheli, ennélfogva az elsőbiróság a tömeggondnokot a Cs. T. 100. §-ának utolsó bekezdése értelmében a költség fizetésére a saját személyében helyesen kötelezte. Ipar. 50. Vételi szerződéseknek látszólagos munkabéri szerződések alatt való kötése és kihirdetése az ipartörvény 58. §-ába ütköző kihágás tényálladékát állapítja meg. (A m. kir. ker. min. 88.545/1906. sz. elvi határozata). A Thomas H. Whittick et Comp. „Házimunka kötőgéptársaság" prágai czég budapesti fióküzletének (IV., Havas-utcza 3 — 83.) itteni képviselője a keresk. miniszter 88.545/906. sz. rendeletével III. fokon 400 korona pénzbüntetésben marasztaltatott el az ipartörvény 58. § ába ütköző kihágás miatt. A kihágás azon az alapon állapíttatott meg, hogy a nevezett czég a hírlapokban hirdetményt tett közzé, amelyekben 5 korona napi keresetet helyezett kilátásba azoknak, akik harisnyakötőgépein végzendő munkára jelentkeznek. A jelentkezőknek azonban a kötőgépet meg kellett venniök és igy is több esetben csak 4 korona napi keresetet fizetett a czég nekik és csak rövid ideig. A III. fokú ítélet megállapította, hogy a szóban levő hirdetmény ilyképpen megtévesztő és valótlan adatokat foglal magában, mert munkabéri szerződés megkötésének feltétele egy terhes vételi szerződés megkötése, amelyet a jelentkező kénytelenségből köt meg, hogy a hirdetett munkabéri keresethez juthasson. Továbbá valótlan adatot képez az Ítélet megállapítása szerint az is, hogy a czég 5 korona napi keresetet hirdetett, holott több esetben csak 4 koronát fizetett. A III. fokú Ítélet a megtévesztő hirdetmények további közzétételét a törvényes következmények terhe alatt a czégnek megtiltotta.