Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)
1907 / 2. szám - Büntetőjogi szankczió alatti adás-vételek
2. 8Z. Kereskedelmi Jog 29 Ekkép a büntetőjogi szankczió tisztán magánjogi kötelem biztosítására szolgál s a hitelezők oly erős kényszerítő eszköz birtokába jutnak, mely az adósban hiányzó fizetési készség előidézésére alkalmas. A hitelezők összeköttetésbe lépnek oly adósokkal is, kiknek fizetési készsége iránt bizalmuk nincs, kikről tudják, hogy bár képesek volnának a fizetésre, a fizetés alól magukat kivonhatják. A tisztán az adós tisztességére és anyagi jólétére alapított bizalom soha sem oly erős, mint a büntetőjogi szankczió terhe alatti hitelezés. Minthogy a magánkötelezettség megszegése magában véve nem esik büntető megtorlás alá és az adós nem büntethető, ha a neki hitelezett vételárat hitelezőjének nem fizeti, bár ö maga a vételárat saját vevőjétől felvette; sőt nem büntethető, ha elvállalt kötelezettsége ellenére nem fizeti ki az általa felvett vétt-lárból hitelezője követelését (Curia 1241/92. M. f. h. V. 481.), módot kellett tehát a hitelezőnek keresnie, hogy adósa kötelezettsége büntetőjogi szankczió alá essék. A gyakorlatban a büntetőjogi szankczió alatti adás-vétel kétféle alakulatban jelentkezik, a tulajdonjog fentartás melletti és a bizományi viszonyba palástolt adásvétel alakjában. L Joggyakorlatunk a tulajdonjog fentartás melletti adás-vételt joghatályosnak tekinti. Ekkép az eladó ugy a harmadik személyek ellen van védve, kiket igényperben tulajdonjogi elismerésére szoríthat, mint magával a vevővel szemben is, ki büntetőjogi íelelősség terhe alatt az általa megvett dolog felett mindaddig nem rendelkezhetik, mig a neki hitelezett vételárát teljesen meg nem fizette. II. A nagykereskedelem terén alakul a bizományi viszonyba palástolt adás-vétel. Ha valamely kereskedő megbukik s a saját neve alatt üzletet nem folytathat, eddigi összeköttetését felhasználja arra, hogy az illető nagykereskedőtől bizományi raktárt kapjon. A bizományi viszony, mint ilyen megvédi a nagykereskedőt a bizományos hitelezői ellen, igényperre ad jogosultságot — feltéve, hogy a végrehajtó foglalna bizományi árukat és a bíróság az előterjesztést elutasítaná — s biztosítja a hitelező követelését a bizományossal szemben, amennyiben a bizományos büntetőjogi szankczió alatt köteles a neki eladásra átadott tárgyat vagy egyenértékét mindig birni (84. jan. 31. 12008/83.) A bizományos az áruraktárt és az ezentúl szállított árukat bizonyos meghatározott árban, bizományi áruként számlázva kapja és az adós ekkép elismeri. A bizományos bizományi dijat, költséget nem kap, a meghatározott árért egyenes felelősséggel tartozik s a számlabeli áron felül elért haszon az övé! A kereskedelmi törvény a bizományi viszonyra nézve más kritériumot nem állit fel, mint azt, hogy az eladások a bizományos részéről megbízásból saját nevében, de más részére eszközöltessenek. A kereskedelmi törvénynek a bizományról intézkedő II. Rész III czime a bizományi ügylet kelléke gyanánt nem kívánja meg, hogy a szerződés bizományi-díj kikötése mellett történjék és nem zárja ki azt, hogy a meghatározott árban a bizományos dija és összes költsége is benfoglaltassék. ..Miből következtetik, hogy ha a bizományi viszony ismertető jele, mely a Kt. 368. §-ft szerint az. hogy valaki megbízásból a maga nevében, de más részére kösse az ügyletet, fenforog s egyéb adatok is kétségtelenül bizományi viszonyra vallanak mint a jelen esetben : bizományi ügyletnek tekinthető az ügylet akkor is, ha a meghatározott árak mellett köttetett is s a bizományos ezen meghatározott áron felül sem bizományi dijhoz, sem költséghez igényt nem tarthat." (Grill dttr. IV. 1577.) Külsőleg tehát az ilyen viszonyt, mint bizományit konstruálják a felek és a bíróság is kénytelen annak elismerni. Tulajdonképpen az ilyen viszony nem egyéb, mint büntetőjogi szankczió alatti adásvétel. A felek czélja azonos, mint a tulajdonjog fentartása melletti adásvételnél, lehetővé tenni a hitelezést a kevésbbé fizetésképesek számára is. A hitelező kereskedők ugyanazon helyzetben maradnak bizományosaikkal szemben, mint ha vevőik volnának. A bizományosok a bizományba kapott áruk árávával vannak megterhelve, az általuk ezen összeget meghaladólag elért vételárból csakis a számbeli értéket tartoznak fizetni s csak annyiban tér el a közönséges hitel vételtől, hogy a vételár nem fizetendő bizonyos időpontban,