Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1907 / 2. szám - A részvénytársaságok és szövetkezetek időtartamának meghosszabbitása. [Hozzászólás Grecsák Károly: A részvénytársaságok és szövetkezetek időtartamának meghosszabbitása című cikkéhez. Kereskedelmi Jog, 1907. 1. sz. 1-4. p.]

2. 8Z. akkor hiszen valamely társtag kilépése esetében a társaságban maradt tagok együttmaradásáról szóló szerződést, amely rendszerint a kilépési szerződésben foglaltatik, szintén illetékköteles novácziónak kellene tekinteni. Csakhogy ettől a gondolattól még nálunk is visszariadnának, jóllehet ha három társtag közül egy kilép és kettő a társaságot folytatja, ez a kettő által alkotott társaság kétségtelenül más, mint amilyen a három társtagé volt. Az osztrák pénzügyminiszter előbb emiitett rendeletében ezen esetre is kiterjeszkedik és az illetékköteles novácziót kizártnak mondja. Reméljük hogy a m. kir. közigazgatási bíróság adandó esetben ezen itt kifejtett és ugy gazdasági, mint jogi szempontból helyesnek mondható felfogást fogja érvényre juttattni. X

A részvénytársaságok és szövetkezetek időtartamának meghosszabbítása. Irta: Dr. Gara Zoltán budapesti ügyvéd, a Magyar takarékp. közp. jelzálogbankja titkára. E czim alatt Grecsák Károly kir. curiai biró ur e lapok előző számában azon eredményrejutott, hogy részvénytársaságok és szövetkezetek közgyűlése nem határozhatja el ezen társaságok tartamának meghosszabbítását, különösen nem akkor, ha a tartamra vonatkozó intézkedés az alakulási tervezetből vétetett át az alapszabályokba. Ugyanazon számban közölt pénzügyi határozatok között pedig a m. kir. közigazgatási bíróságnak 2768/906. P. sz. Ítélete közöltetett, mely szerint, „ha meghatározott időre alakult részvénytársaság a lejárt társasági szerződést meghosszabbítja, ezen tény ügyletujitást képez és az illetékszabályok 51. §-a értelmében az ill. dij 89. tétel 1. pontjában magállapitott illeték újból lerovandó még abban az esetben is, ha a részvénytársaság ujjá nem alakult, ha czégjegyzését meg nem újította és ha uj részvények nem is bocsájtattak ki." A kérdés nagy gyakorlati fontossággal bir, mert ma már tekintélyes számban vannak pénzintézeteink, melyeknek időtartama lejárt, vagy lejáró félben van. Egyedül a vidéki részvénytársaságok száma, melyeknek mérlege 1905-ről közzététett, 1418 volt. Ujabb társaságok alakulása pedig rohamosan szaporodik, ezekre nézve pedig a kérdés annál inkább birhat fontosság27 gal, mert ahoz mérten szövegezhetik alakulási tervezetüket s a kifejtett jogelvek felhasználásával már ma czélszerüen készíthetik alapszabályaikat. Nem akarok a czikkiró úrral vitába bocsátkozni, de fejtegetéseiből egy oly lényeges gyakorlati szempont maradt ki, amelynek alkalmazása gyakorlatilag eltérő eredményre vezet. A legtöbb részvénytársaság alapszabálya t. i. nem akként szól, hogy az időtartamot egyszerűen évszámokban meghatározza, hanem ugyanitt egyszersmint az intézetek túlnyomó számánál ki van mondva az is, hogy az intézet működésének tartamát csak egyelőre állapítja meg 30, vagy 50, vagy 90 esztendőben s fenntartja magának a jogot, hogy tartamát meghosszabbithassa s működését folytathassa. Az, azt hiszem kétségtelen, hogy a részvényes nem panaszkodhatik a közgyűlési többség sérelmes majorizálása miatt akkor, ha az alapszabályok ekként szólanak. Ö az alapszabályokat elfogadta, vagy azokat legalább is ismernie kellett s igy midőn részvényessé vált, előre le kellett számolnia azzal, hogy az időtartam lejártakor a részvényére eső tőkerészeket követelhesse. Ilyen esetben alapszabálymódositásról sincs szó s a keresk. törv. 201. §-át, mely a részvénytársaság feloszlási eseteit határozza meg, nem lehet akként magyarázni, hogy a társaságnak okvetlenül meg is kellene szűnnie az ott felsorolt módok (időtartam lejárta, közgyűlési határozat, egyesülés, csődnvitás) valamelyikén. Inkább az volna vita tárgyává tehető, vájjon megengedi-e a keresk. törvény 150. §-a, hogy a társaság időtartama a fenti módon határoztassék meg. Tudtunkkal egy czégjegyző bíróság sem tagadta meg a bejegyzést az alapszabályoknak fent közölt fogalmazása miatt. Erre nem is lett volna oka. A törvény nem kiván egyebet, minthogy a vállalat tartama megjelöltessék. Szigorúbban nem lehet ezt magyarázni, mint akként, hogy ez az időtartam 1 atározott legyen s ne tétessék függővé olyasvalamitől, amelyre nézve bizonytalan, hogy bekövetkezik-e és mikor következik be ? Az a kitétel, hogy a közgyűlés pl. 30 év letelte után további 30 évre a társaság tartamát meghosszabbithatja, az időhatározást még nem teszi bizonytalanná. Bizonytalan, hogy a részvényaláiró az első 30 év letelte után kapja meg a ráeső tökéket, de az időtartam meghosszabbítása is csak határozott évekre szolKereskedelmi Jog