Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1907 / 1. szám - A német tőzsdetörvény. [Rövid ismertetés]

Kereskedelmi Jog 19 A budapesti ki,r. kereskedelmi és váltóiörvényszék : A soramás végzés hatályon kivül helyeztetik Indokok: A nem vitás tényállás szerint az újpesti kir. járásbíróság 1905. Ö. 159/14. sz. a. hozott végzésével felperest a néhai R. A. hagyatékában talált kereseti váltón alapuló követelés behajtására ügygondnokai rendelte ki Eltekintve attól, hogy felperes a keresetet nem is ügy gondnoki minőségében, hanem saját személyében adta be felperes arra, hogy a kereseti váltót kibocsátói aláírásával ellássa s azt saját nevében érvényesítse, ügygondnoki minőségénél fogva feljogosítva nem volt, mert megbízása csak arra terjedt, hogy a kereseti váltón alapuló követelést a hitelező nevében behajtsa. Minthogy beismerten felperes a kereseti váltót hiányzó lényeges kellékeire kitöltötte, azt kibocsátói aláírásával ellátta, — minthogy felperes a kereseti váltót jogellenesen töltötte ki és érvényesiti: felperest kereseti jog hiánya miatt keresetével elutasítani, illetőleg a sommás végzést hatályon kivül helyezni (103386/1904 ) A budapesti kir. ítélőtábla: Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, alperest marasztalja Indokok: Az elsöbiróság ítéletének T. F. R. I. Il-od rendű alperesre vonatkozó részét az 1881. évi LIX. t. cz. 39. §-á nak pontja alapján meg kellett semmisíteni, mert a váltóeljárási rendelet 23. §-ának első bekezdése kifejezetten csak a meg nem jelent pertársakra vonatkozik, a sommás végzéssel marasztalt azok a váltókötelezettek azonban, akik kifogásukat nem adták be, pertársaknak nem tekinthetők, ebből folyóan pedig az első bíróság lényeges eljárási szabályt sértett meg azzal, hogy a sommás végzést Il-od rendű alperessel szemben, kinek a sommás végzés nem is kézbesittetett s aki kitogásokat sem adott, — hatályon kivül helyezte, felperest keresetével ezen alperessel szemben is elutasította és annak részére perköltség viselésére kötelezte. T. F. elsőrendű alperest illetően nem vitás felek között, hogy alperesek a kereseti váltót R. A.-nak adták s hogy ez a váltó a nevezettnek elhalálozása folytán hagyatékában megtaláltatván, felperes a hagyatéki bíróság által ezen váltónak az örökösök javára leendő érvényesítésére ügygondnokul kirendeltetett és hogy végül felperes ennek folytán a kereseti váltót kitöltötte akként, hogy azt kibocsátói aláírásával ellátta és önmagát rendelvényesül kitüntette. Ezen tényállás mellett alaptalan az alperesnek az a kifogása, hogy felperes a kereseti váltót kibocsátói aláírásával ellátni és saját rendeletére kitölteni jogosítva nem volt, mert a kitöltetlenül elfogadott váltóürlap eredeti birtokosának a váltótörvény 93. §-ához képest kétségtelenül jogában áll a váltón hiányzó lényeges kellékeket megállapodás hiányában tetszése szerint kitölteni, vagy azt hasonló joggal másra átruházni, minthogy az üres elfogad vány adása és átvétele már magában foglalja a kitöltés jogosultságát és ellenkező megállapodás hiányában, — amit az alperes a fenforgó esetben nem is vitat, — ez a jogosultság az üres elfogadvány első átvevőjének személyében kötöttnek nem tekinthető; és mert ez okból folyóan felperes, ki a hagyatéki bíróságtól arra nyert megbízást, hogy a kereseti váltón alapuló követelést saját nevében behajtsa, kétségtelenül feljogosítottnak tekintendő arra, hogy a neki behajtás végett átadott váltón a hiányzó lényeges kellékeket kitöltse és azt kibocsátói minőségben aláírja és saját rendeletére töltse ki; végül mert a jogszerű váltóbirtokosnak az a joga, hogy a váltón hiányzó kellékeket utólagosan kitölthesse, a váltótörvényben meghatározott időhöz kötve nem lévén, ez a jog az általános elévülési idő alatt bármikor gyakorohlató és igy az nem képez döntő körülményt, hogy a kereseti váltó akkor, midőn felperes birtokába került, már lejárt volt (425/1905.) M. kir. Curia: A másodbiróság ítéletét indokaiból helybenhagyja. 17. Ha a fedezeti váltó oly czélból állíttatott ki csupán, hogy biztosítás alapjául szolgálhasson, akkor a váltóban kitett lejárat daczára a valóságos később bekövetkezendő lejárat előtt nem perelhető. (M. Kir. Curia 338/906. sz. — 1906. okt. 25.) A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék : Felperest keresetével nevezett alperesek ellenében ezúttal elutasítja. Indokok : I. Felperes a kereseti váltó érvényesítéséhez való jogát a D. kötelezvényre alapítja. A D. alatti okirat szószerinti tartalma szerint felperesnek joga van a kereseti váltót tetszése szerint még a kiállítás napján is perelni, de ugyancsak a D. alatti okirat tartalma szerint — felperes addig, mig az alperesek a részletek kifizetését pontosan betartják, a foglaláson tul nem mehet. A felperesnek ebből a megállapodásából kitűnik, hogy felperes követelése csak akkor jár le, ha alperesek a részleket pontosan nem fizetik. Ily körülmények között a feleknek az a megállapodása, hogy felpeses le nem járt követelését biztosítás czéljából ítélet utján érvényesitheti, hatálylyal nem bír, mert a bíróság nyilvánvalólag le nem járt követelés fizetésére a felet nem kötelezheti, biztosításra irányuló birói határozatnak pedig csak a V. T. 29. §-a esetében van helye. Felperes tehát a kereseti váltót csak akkor érvényesitheti, ha az alperesek részletfizetési kötelezettségüknek eleget nem tesznek. (74616/1905.) A budapesti kir. Ítélőtábla: Az elsöbiróság ítéletét helybenhagyja. (3049/1905. V.) M. Kir. Curia: A másodbiróság ítéletét helybenhagyja.