Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1907 / 1. szám - Ügynöki jutalék be nem folyt biztositási dij után

10 Kereskedelmi Jog 1. sz. módot és alkalmat találni, sőt keresni annak a kinyilatkoztatására, hogy a fent ismertetett álláspontja a múlté és helyébe olyan jutott, amely a gyakorlati életnek követelményeit és a czélszerüséget szolgálja. KÜLÖNFÉLÉK. A pesti hazai takarékpénztár sorsjegyei. A közelmúlt napokban azt a hirt olvastuk a fővárosi napilapok közgazdasági rovataiban, hogy a hazai bank részvénytársaság legközelebb feloszlatja a pesti hazai első takarékpénztár által 30 millió korona névértékben kibocsátott nyereménykötvé. nyeinek elhelyezésére annak idején létesitett szindikátust. E közleményekben az is foglaltatott, hogy a kibocsátott 300.000 darab sorsjegy közül eddig csak 200.000 kelt el, mig a hátralevő 100.000 darabot egy konzorczium vette meg, melynek egyik tagja maga a kibocsátó pesti hazai takarékpénztáregyesület. E hirek nyomán egy érdekes jogi kérdés veti fel magát. A keresk. törv. 161. szakasza ugyanis tudvalevőleg azt a tdalmat állítja fel, hogy a részvénytársaságnak saját részvényeit megszerezni vagy zálogba venni nem szabad ós e tilalom szankcziójául a büntető határozatokról szóló fejezete 218. szakaszában azt a rendelkezést tartalmazza hogy valamely részvénytársaság igazgatóságának tagjai három hónapig terjedhető fogházra itólendők, ha a társaságnak saját részvényeit a 161. §. ellenére megszerzik, vagy azokra kölcsönt adnak. Már most a fenti hirek kapcsán az a jogi kérdés merül fel, hogy lehet-e és kell-e a keresk. törvény idézett 161. és 218. §-ai rendelkezéseit azokra az esetekre is kiterjeszteni, a mikor valamely részvénytársaság nem ugyan saját részvényeit, hanem az ugyancsak általa kibocsátott nyeremény kötvényeit (sorsjegyeit) szerzi meg vagy veszi zálogba ? A Jogtudományi Közlönynek. Dr. Fayer László halálával megüresedett felelős szerkesztői állása Dr. Balog Arnoldra, a lapnak eddigi főmunkatársára ruháztatott át. A biztosítási dij esedékességének kérdésében a kir. Curia váltótanácsa a közelmúlt napokban tartott ülésének egyikén azt a nagy horderejű határozatot hozta, hogy oly esetben, amelyben a biztositó-társaság a kötvényt a biztosítottnak még nem kézbesítette, a kötvénynek a dij esedékességére vonatkozó megállapításai nem kötelezők a biztosítottra, miből folyóan a biztosított az ajánlat elfogadásáról történt értesítés napját tekintheti a biztosítás kezdetének és a biztosítási dij esedékességi napjának. A részvénytársaság igazgatójának díjazását a kir. Curia váltótanácsának egyik legújabb határozata szerint maga az igazgatóság csak is alapszabályi intézkedés vagy közgyűlési határozat alapján állapithatja meg. A felszámolónak előre megállapított díjazása nem tagadható meg tőle azon az alapon hogy nem teljesítette kötelességét, mert ezen alapon, a mint azt legközelebb a Curia kimondotta, csak elmozdítása foglalhatott volna helyt. Két hiteljogi tanács a Curián. A kereskedelmi, váltó- és csődügyeknek nagymérvű felszaporodása a Curián, — amint halljuk — arra indította a Curia elnökségét, hogy a jövő évre a Curia váltótanácsának tagjait oly számra emelje fel, hogy ezentúl rendesen két tanácsban intézhessék el az ügyeket. A felmutatott váltón az agnoszkálandó aláírás valódiságának elismerése az azt elismerőnek magánjogi felelősségét megállapítja abban az esetben, ha a váltóperben az aláírás valódiságát sikerrel tagadta. Ezt az elvet mondotta ki, legközelebb a bécsi legfőbb törvényszék, azzal okolván meg ebbeli határozatát, hogy az aláírását elismert egyén a köteles figyelemnek (gehörigen Aufmerksamkeit) elmulasztásából okozott kárt a váltót az aláírás agnoszkálása czéljából felmutatónak megtéríteni tartozik. (Lásd Eiehl Spruchpraxis 1906. uov. füzet 353 lap). A szövetkezeti veszteségeknek a tagokra hárítása utánfizetés által. Ebben a minálunk is igen nagy jelentőséggel biró kérdésben a bécsi legfőbb ítélőszék egy legutóbb tartott teljes ülésében 301/904. sz. a. azt a fontos határozatot hozta, hogy a szövetkezetnek oly alapszabályi intézkedése vagy közgyűlési határozata, mely korlátolt felelősségű szövetkezet tagját arra kötelezi, hogy a törvényben foglalt eseteken kivül, a szövetkezetet ért veszteségeket utánfizetés alakjában viselje, érvénytelen ós a szövetkezeti tag ilyetén kötelezettségét meg nem állapítja. (Lásd Riehl Spruchpraxis 1906. nov. füzet 356 lap). Kedvezőtlen bizonyítvány kiállításáért az osztrák legfőbb törvényszék felelőssé tette a főnököt és őt az ebből kereskedői utazójára háramlott kárnak megtérítésére kötelezte. (Lásd Riehl Spruchpraxis 1906. novemberi füzet 352. lap). A pénznem meghatározás a váltóban kellékszerüen van megjelölve, ha a csupán számokban kiirt összeg után a „K" betű van kitéve, mert mint e?.t a Curia 1488/905. sz. a. határozatában az alsóbiróságokkal szemben kifejti, a „K" betű, a fennálló szabályok szerint a korona pénznem jelzésére szolgál és igy nem hagyhat fenn kétséget aziránt, hogy a váltóban kitett összeg koronára és nem krajczárra vonatkozik. A váltó elnevezés a váltó szövegében pótolható más hasonló értelmet kifejező szó használata által, a mint ezt egy legújabb határozatában a bécsi legfőbb törvényszék kimondotta, megállapít-