Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1907 / 1. szám - Ügynöki jutalék be nem folyt biztositási dij után

L SÍ. A felfolyamodásnak rendszerint nincs felfüggesztő hatálya; a felebbezés azonban felfüggeszti az ítélet jogerőre emelkedését. Ha a kir. Ítélőtábla ugy találja, hogy a felebbezés érdemileg elintézhető, vagy ha az elrendelt pótlás, vagy kiegészítés teljesíttetett, a kir. ítélőtábla az ügy nyilvános tárgyalására határnapot tüz s erre az érdekelteket, a főügyészséget, a panaszlottat és ennek védőjét megidézi. A felebbviteli tárgyaláson az ügy előadója a felebbezés szabta keretben ismerteti az ügy állását és előadja a vitás ténykörülményekre nézve az elsőbirósági tárgyaláson előfordult, valamint a kir. ítélőtábla rendeletéből ujabban felvett bizonyítékokat. Ezután felolvassa a felebbezett határozatot és ismerteti a felebbezésnek a tartalmát. A felek megtehetik a bizonyító eljárásra s az egyes bizonyítékokra vonatkozó észrevételeiket és uj bizonyítékokat hozhatnak lel. A kir. ítélőtábla előtti bizonyítás felvételre vonatkozólag a B. P. 415. §. alkalmazandó. A bizonyító eljárás befejezte után a főügyészség képviselője előterjeszti indítványát és a védő s utána a panaszlott a védelmet. IV. A kir. ítélőtáblának ítéletei ellen csak a panaszlott adhat be semmiségi panaszt, ha a törvény megsértésével Ítéltetett el. A semmiségi panasz ügyvéd által ellenjegyezve, a kir. Curiához terjesztendő fel. A kir. Curia. ha a semmiségi panaszt hivatalból visszautasitandónak nem találja, annak nyilvános ülésen való megvizsgálására határnapot tüz s arra a koronaügyészt s a panaszlott védőjét megidézi. A Curia előtt bizonyítási eljárásnak nincs helye s a másodbiróság által megállapított tényállás csak annyiban támadható meg. amennyiben a másodbiróság jogszabály megsértésével állapított meg valamely tényt. Az előadás befejezte után előbb a koronaügyész, azután a védő szólal fel. További szóváltásnak nincs helye. A kir. Curia, ha a semmiségi panasznak helyt ad, rendszerint azonnal az ügy érdemében határoz s ez esetben a tényállást az előtte fekvő adatok alapján önmaga szabad meggyőződése szerint állapítja meg. Ha azonban az ügyet nem tartja érdemileg megbirálhatónak, a másodbiróságot ujabbi eljárásra és uj érdemi határozat hozatalára utasítja. » * * Rendkívüli perorvoslatokat is ismer a rendelet. A panaszlott, ki hibáján kívül akadályozva volt abban, hogy az elsőbirósági tárgyaláson megjelenjen, felebbezést vagy semmiségi panaszt kellő időben beadjon, igazolást kérhet. Újrafelvételi csak a panaszlott kérhet egy izben. a B P. 446. § ban meghatározott feltételek valamelyikének fenforgása esetében, de csak akkor, ha szabadságvesztés büntetésre itéitetett. vagy ha sem nyilatkozat benyújtva, sem védelem előterjesztve nem lett. Azon kívánsággal bocsátjuk útnak ezen rendeletet, hogy vajha mielőbb megalkottatnék a polgári perrendtartás, mely — hisszük — feleslegessé fog tenni minden specziális eljárást. Ügynöki jutalék be nem folyt biztosítási dij után. Irta: dr. Gold Simon, budapesti ügyvéd. A kereskedelmi törvény 546. §-ával támogatott általános szabály az, hogy az ügylet közvetítőjét a közvetítési díj megilleti, mihelyt az ügylet megköttetett, tekintet nélkül arra, hogy az ügyleti felek eleget tesznek vagy tettek-e az ügyletben vállalt kötelezettségeiknek. Ha tehát az ügynök közvetítése folytán a ház tényleg eladatott, az eladó abban az esetben is köteles az ügynöknek közvetítési dijat fizetni, ha a vevő a vételárt egészen vagy részben megtartotta és ezzel az eladót megkárosította. Ez a szabály vitássá tétetett abban az esetben, ha az ügynök szerződés alapján állandóan közvetít a kereskedő részére kereskedelmi vételügyleteket. Egy konkrét esetben a megállapodás az volt, hogy az ügynök 3 százalék jutalékot kap minden általa megszerzett megrendelés után. A kereskedő csak a tényleg befolyt vételárak után fizette meg a jutalékot, azt állítván, hogy ennek külön kikötése nélkül is azt állapítja meg az üzleti szokás. Az aradi törvényszék és a nagyváradi kir. tábla megítélték a jutalékot a szerződés alapján. A Curia azonban elutasította azzal a megokolással, hogy állandó gyakorlaton alapuló kereskedelmi jogszokást képez, hogy az ügynök az általa közvetített ügyletek után kikötött jutalékát más megáliapo-