Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1907 / 6. szám - Munkaügyi minisztérium felállitása Fracziaországban

6. 67.. fogadtattak el: 1. A szavazati jog gyakorlása minden szavazati joggal biró polgárnak nyilvánjoga, közjoga, melyet azonban a törvény értelmében csak lakhelyén gyakorolhat. Ha a szavazónak valamely magánjogi viszony lehetetlenné teszi, hogy szavazatát leadhassa, ugy ezen magánjogi viszony közjogától fosztaná őt meg. A magánjog és közjog összeütközésével állunk itt szemben, már pedig az általános jogelvek szerint is nem vitás, hogy ilyenkor a közjog az erősebb jog. Ellenkező felfogás mellett minden munkaadó munkakijelölósi jogánál fogva a szavazás napján alkalmazottainak a szavazati jog gyakorlását lehetetlenné tehetné. Természetes tehát, hogy az alkalmazottaknak feltótlen joguk van szavazati jogukat a választás napján gyakorolni, azonban nem tetszésük szerinti, hanem a főnök által meghatározható időpontban. Ezen minden alkalmazottat megillető jognak pedig a kereskedelmi utazókra is ki kell terjednie, mert nem szenved a kérdés jogi oldala semmi változást sem azáltal, hogy mig más kereskedelmi alkalmazottnak csak 2—3 órára, addig az esetleg külföldön lévő kereskedelmi utazónak 2—3 napra van szüksége szavazati jogának gyakorlására. Kétségtelen azonban, hogy ezen okból a főnök az utazót felmondás nélkül el nem bocsáthatja, mert az ipartörvény szerint a főnök erre csak akkor van jogositva, ha az alkalmazott jogos ok nélkül szünetel munkájában. Már pedig a szavazati jog gyakorlása feltétlenül jogos ok. 2. Arról, hogy a főnök tartoznék a szavazati jog gyakorlásával járó költségeket viselni, szó sem lehet, nemiévén semmiféle törvényes, vagy jogos alap arra, melynélfogva őt a költségek viselésére kötelezni lehetne. A költségeket az utazónak sajátjából kell viselnie, s éppen ez az oka annak, hogy az egész vitás kérdés a gyakorlatban oly ritkán merül fel. 3. A főnöknek nincs jogában a szavazati jog gyakorlásával járó időmulasztás okából az utazó fizetéséből levonásokat eszközölni. Ez ellenkeznék az iparjog szellemével, mely szerint levonásnak nincs helye, ha az alkalmazott bizonyos — aránylag rövid — ideig szünetel hibáján kivül fekvő okból. 2—3 nap nem tekinthető tetemes idővesztességnek, másrészről pedig kétségtelen, hogy az utazó szavazati jogának gyakorlásakor hibáján kivül fekvő okból szünetel. Munkaügyi minisztérium felállitása ' Fracziaországban. Francziaország a harmadik állam, mely a munkásügyek ellátására külön minisztériumot szervez. Az úttörő e részben Uj-Zeland volt, ez követte Belgium és most a Franczia köztársaság elnöke 1906. évi október hó 25-ón kelt rendeletével Francziaország számára is egy külön munkaügyi s inunkásjóléti minisztérium (Ministére du travail et de la prévoyance sociale) létesíttetik. A gondolat, a munkásügyek számára egy külön központi hatóságot szervezni, Fracziaországban már 1848-ban merült fel, de megvalósítására csak most 131 került a sor. Az uj központi hatóság már létező, de különböző tárczákra elosztott igazgatási ágazatok egyesítéséből alakul. E czélból az eddigi kereskedelem-, ipar- és munkaügyi minisztérium (ministere du commerce, de l'industrie et du travail) két szakosztálya ós pedig a munkaügyi szakosztály (direction du travail) és a munkásjólóti és munkás biztosítási szakosztály (direction de la prévoyance et assurance sociale) egybekapcsoltatott a belügyminisztérium azon szakosztályával, mely a kölcsönösségen alapuló sególyügyeket (Direction de la mutualité) látja el, továbbá a közmunkaügyi minisztériumnak (ministére des traveaux publics) a bányamunkások szocziális helyzetével foglalkozó osztályával. Az uj munkaügyi minisztérium ügyköre kiterjed : a) a munkafeltótelekre, úgymint munkaidőre, munkaközi szünetekre, munkásegószségügyre, óvrend szabályokra stb ; b) a munkaadó és munkás közötti viszonyra úgymint a szolgálati szerződésre, a szakegyesületekre fsyndicats professionels^, a munkaviszonyból származó vitás ügyekre, ezeknek elintézésére stb ; c) a munkások életviszonyaira betegség, baleset, munkanélküliség, rokkantság, aggkor esetén, valamint a munkásokat érintő biztosítási és takarékossági intézményekre; cl) az előbbi pontokban felsorolt ügyekre vonatkozó statisztikára és adatgyűjtésre. A munkaügyi minisztérium hatáskörébe tehát mindazon ügyek tartoznak, melyek a munkásokra, mint ilyenekre vonatkoznak, tehát mint oly személyekre, kik másokkal szemben munkaszerződés által kötelezettségeket vállaltak. Foglalkoznia kell e szerződós megkötésének módozataival és azokkal a feltételekkel, melyek mellett e szerződés a munkások egészségének ós biztonságának veszélyeztetése nélkül lérejöhet. Ennélfogva ezen kifejezés : „munkás" nemcsak a gyári munkásokat foglalja magában, hanem felöleli a gyári és kereskedelmi alkalmazottakat, továbbá a mezőgazdasági munkásokat is. Ellenben nem tartoznak a munkaügyi minisztérium ügykörébe a termelés és forgalom gazdasági feltételei, tehát a szoros értemben vett kereskedelem, ipar és mezőgazdaság. A köztársaság elnök elől emiitett rendelete egyébként következőleg hangzik : 1. §. Egy munkaügyi és munkás jóléti minisztérium állíttatik fel. 2. §. E minisztérium illetékessége alá tartoznak azon ügyek, melyek ez idő szerint a kereskedelem-, ipar- és munkaügyi minisztérium munkügyi szakosztályában ^direction du travail) intéztetnek el, kivéve a kézműves- és ipari tanácsot (comité consultatif des arts et manufactures), úgyszintén a veszélyes, egészségtolen és kényelmetlen üzemeket (ótablissements dangereux, insalubres et incomodes), Kereskedelmi Jog