Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1907 / 5. szám - Az amerikai biztosító-társaságok reformja

120 hétnek ipart, ha üzletvezetőt állítanak. Továbbá a 155. §. értelmében az iparűzési jogtól a meny­nyiben külön törvények nem rendelkeznek, e törvény alapján senki, sem birói Ítélet, sem közigazgatási határozat által meg nem fosztható, a telepengedélyhez kötött ipartelepek üzemének megszüntetése pedig csak a lbl § ban felsorolt esetekben rendelhető el. Minthogy azonban je­lenleg nincs szó az ipartörvény 161. §-ában emiitett esetekről és külön törvények sem ren­delkeznek a szóban levő iparüzlet megszünte­téséről, a véghatározat emiitett rendelkezése helytelen. Az a körülmény, hogy az 1880. évi XXXIV. t.-czikk csak a kizárólag gőzerőre berendezett és állandóan gőzerővel működő malmokat vette ki a földesúri malomjog korlátai aló!, nem szol­gálhat akadályul 'arra, hogy más malom építé­sének vagy átalakításának bejelentése tudomásul ne vétessék, mert egyrészt a mennyiben az őr­lés a regalejog tulajdonosának engedélye nélkül, illetve egyenesen annak akarata ellenére folytat­ttatik, a kérdéses malomüzlet nem tekinthető az 1884 évi XVII. t.-c/ikk 183. §-a f) pontjában említett regalejogon alapuló őrlési műveletnek, mihez képest az illető malomtulajdonos köteles az ipartörvény rendelkezéseit megtartani, a rega­lejog tulajdonosának fennállván joga magánjogi igényeit a törvény rendes utján érvényesi eni, másrészt a regálejog létezésének, hatályának és kizárólagosságának elbírálása nem a közigazga­tási hatóság, hanem az illetékes rendes bíróság hatáskörébe tartozik. II. Külföldi joggyakorlat. Váltó. 4. A fizetés hatása váltóköveteléseknél. (Németország. Reichs­gericht.) Felperesnő keresetet indított alperes czég ellen az ennek birtokában levő váltó elfogadványa ki­adása iránt. A nem vitás tényállás szerint a kereseti váltó mint bianco fedezeti váltó adatott alperesnek azzal, hogy a váltót U, örökösök számlája erejéig kitöltheti és érvényesítheti. A váltót alperes ezen összegnek megfelelően ki is töltötte, később azon­ban ezen követelés kiegyenlittetett. Azt vitatta azon­ban alperes, hogy a váltó lejárata után oly szóbeli megállapodás jött létre felek között, hogy a felpe­resnő által alperes czégnek adott ezen fedezeti váltó azon tartozások biztositékát is képezze, a melyeket alperesnél felperesnő fia csinált ós még csinálni fog ós hogy ezen tartozások meghaladják a váltó ösz­szegét. Felperesnő tagadta a megállapodást ós vi­tatta, hogy ptkv. 766. §-a alapján ily megállapodás formahiány okából különben is semmis volna.*) A megállapodás bizonyítására a bíróság esküt itólt, — ez különben érdektelen. A felülvizsgálati kérelemben felhozta még fel­peres, hogy a váltókövetelés fizetés által megszűnt. A Reichsgericht azonban elutasította ezen kifogást a következő érveléssel: Váltóköveteléseknél a fizetés nem hat ugy, mint köztörvényi követeléseknél. A fize­tés daczára is fennáll tovább a váltókövetelés, ha a váltóokirat a váltóhitelező birtokában marad, a nél­kül, hogy a fizetés feljegyeztetnék, vagy a váltó meg­semmisíttetnék. A váltóbirtokos ellen csakis a csa­lárdság kifogása emelhető, az esetben, ha ez az ő formális jogával visszaél a czólból, hogy a már meg­kapottat még egyszer követelje, erről azonban nem lehet szó, ha a váltó az eredeti tartozás rendezésé­vel egy ujabb tartozás fedezetére a hitelező birtoká­ban hagyatott. Az életben nagyon gyakori eset, hogy az adós fedezeti váltót adván és hol fizetéseket teljesítvén, hol ujabb kölcsönöket vévén igénybe, — az ujabb kölcsönökről uj váltót nem ad, — a felek egészen természetesnek tartván, hogy ott lévén a hitelező birtokában a régi váltó, ez az ujabbi kölcsönöket is fedezi. A mi bíróságaink azonban helytelenül meg­elégszenek azzal, ha az adós fizetéseket igazol, fel­peresre hárítván az ujabb kölcsönök bizonyitásának kötelezettségét, holott a váltó birtoka elegendő támpontot nyújt. A V. T. 39. §-ában foglalt ren­delkezésre való tekintettel rendszerint az vélel­mezendő, hogy a fizetés a nyugtatványozott váltó kiadása ellenében történt ... a váltóadós érdeke, hogy megállapittassék, hogy a fizetést teljesitette. (Curia 1902. 725. sz. a.) Egyébként a üeichsgericht fent közölt állás­pontjával teljesen azonos álláspontot foglalt el a m. kir. Curia is a következő határozatában : A fizetés által már kiegyenlített váltó ujabban érvényesít­hető, ha az egy más tartozásra a hitelezőnek vissza­adatik, mert ha a váltó kifizetés által c élját éri, valamely jog érvényesitésónek alapjául rendszerint nem szolgálhat ugyan, de ha a szerződő felek az egyszer már kifizetett váltót közös megegyezéssel, a váltóhitelezőnek más jogviszonyból származtatott követelése fejében követelési jogalapul kijelentik s e czólból a váltót a váltóhitelezőnek birtokában hagyják, a szerződő felek akaratánál fogva nem forog fenn akadály arra nézve, hogy ennek alapján ujabb követelési jog érvényesíttessék. (Közli: Dr. Szende Sándor, budapesti ügyvéd.) *) D. B. G. 766. §-a azt mondja ki, hogy a kezes­régi szerződés érvényességéhez a kezességi i.yüatkozat írásban adása szükséges. Kereskedelmi Jog

Next

/
Thumbnails
Contents