Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1907 / 5. szám - Ipari betegségek és az angol balesetkártalanitási törvény módositása

Kereskedelmi Jog van szükség, hogy a betegség oka és a foglalkozással való okozati összefüggése kétségtelenül kiderittessék. A gyakorlatban oz bizonyára sok visszásságot idézhet elő. Beható megfigyelések és hosszas tapasztalatok alapján azonban általános szabályképen elfogadható az. hogy a munkaképtelenséget követő három hónap alatt a krónikus mérgezés még a legkomplikáltab esetekben is megállapítható. Ehhez képest tehát a munkaadó, kinek üzemében valamelv ipari mérgezést okozható veszélyes anyag állíttatik elő, vagy dolgoztatik fel. munkásának egészségeért a munkából való kilépése után még legalább három hónapig szavatossággal tartozik. Egyébként a krónikus mérgezéseknél még egy tényező, tudniillik a munkás egyéni hajlandósága érdemel figyelmet. A munkás nevezetesen, midőn munkába lép. praedisponálva lehet valamelv ipari betegségre, akár gyenge szervezeténél fogva, akár valamely előzőleg kihevert ipari betegség következtében.. Bizonyos, hogy az előrehaladt kor. a mértéktelenség, a nélkülözések stb. a szervezet ellenálló képességét csökkentik s a mérgező anyag behatását megkönnyítik, de azért a munkaadó a felelősség alul nem menthető fel. a minthogy a tulajdonképeni ipari baleseteknél is a munkaadó felelőssége szempontjából közömbös a munkásnak a balesetre való egyéni dispozicziója. Itt is a munkásnak korábbi élete, egyéni hajlandósága stb. befolyásolhatja a baleset esélyeit, de ez íniponderabiliák számításba nem vétetnek. Az előrehaladt korú, gyenge szemű, a kicsapongástól vagy a munkától kimerült, vagy figyelmetlen munkás inkább ki van téve a baleset veszélyének, mint az a munkás, kinél az előfeltételek kedvezőbbek. Ezért az ipari betegségeknél csak két kérdés jöhet figyelembe. Es pedig először eldöntendő azon kérdés, hogy a munkaképtelenséget ipari betegség okozta-e s azután, hogy e betegség a munkás legutóbbi foglalkozásának a következménye-e. Ha e két kérdés igenlő értelemben dől el. vitathatatlan a munkaadó szavatossága. Ha pedig az derülne ki. hogy a munkás betegsége nem a legutolsó, hanem valamely előző ipari foglalkozására vezethető vissza, ugy a korábbi munkaadót terheli a felelősség:, természetesen a törvényben megálJanitandó elévülési határidőn belül. A franczia törvényhozás a munkaadó szavatosságának az ipari betegségekre való kiterjesztése iránt ez ideig még nem iztézkedett. de alkalmat adott e kérdés teljes tisztázására. A franczia iparegészségügyi bizottság úttörő tanulmánya ugyanis minden oldalról megvilágította az ipari mérgezések jogi természetét a munkaadó szavatossága szempontjából és az uj angol balesetkártalanitási törvényjavaslat megfelelő rendelkezései is főleg az emiitett bizottság munkálatai alapján készültek. Az angol kormányjavaslat a munkaadu kártérítés kötelezetségét az ipari mérgek által okozott Í halálesettel, illetőleg az ipari mérgezések által oko• zott munkaképtelenség nyolezadik napjától kezdő! dőleg állapítja meg. feltéve, hogy a munkás az illető iparban, és pedig akár egy. akár több munkaadónál, a keresetképtelenséget megelőzőleg legalább tizenkét hónapon át volt foglalkoztatva. Egyébként ' a kártérítés kötelezettségének nem is lényeges előfeltétele a munkás teljes keresetképtelensége, hanem elegendő annak bizonyítása, hogy az ipari betegség következtében képtelen az illető munkánál szokásos munkabért egészben megkeresni. A törvényjavaslat idevonatkozó határozmányai következőkép intézkednek: 1. Ha egy munkás a törvény harmadik függelékében felsorolt betegségek valamelyikébe esett és : L az 1901. évi gyári és mühelytörvény alapján azon kerületre kinevezett felügyelő orvos, melyben a munkás foglalkoztatva volt. igazolja, hogy a munkás az illető betegségben szenved, és ennek folytán legalább egy hét óta képtelen a teljes munkabért azon munkával, melyre alkalmazva volt. megkeresni; vagy: n. a munkás az 1901. évi gyári és mühelytörvény alapján kibocsátott különleges szabályok vagy rendelet intézkedése folytán ezen betegsége miatt rendes foglalkozásától legalább egy heti időtartamra fefüggesztetett ; vagy Hl. a munkás halálát az illető betegség okozta, ugy ez esetben feltéve, hogy e betegség azon ipari foglalkozásnak tulajdonítandó, melyre a munkást az előző tizenkét hónap alatt akár egy. akár pedig több munkaadó alkalmazta, a munkás vagy jogutódai a jelen törvény alapján igényt tarthatnak kártalanításra csakúgy, mintha a betegség, vagy a munkától való eltiltás a foglalkozás közben beállott baleset által okozott sérülés volna. Mindazonáltal a következő rendelkezések irányadók : a) A keresetképtelenség vagy a munkától való eltiltás oly elbánás alá esik. mintha valamely baleset következményei volnának. 6) Ha beigazolást nyer. hogy a munkás az államtitkár által kibocsátott óvszabályokat vagy valamely különleges óvszabályt makacsul és szándékosan ipersistently and wilfully) figyelmen kivül ',agyott. s hogy ezen engedetlensége a betegség előidézését anyagilag előmozditta. kártalanítás nem jár. c) A kártalanítás azon munkaadót terheli, a ki a munkást a jelzett tizenkét hónap alatt legutoljára oly munkával foglalkoztatta, mely a betegséget előidézte. Mindazonáltal. L ha a munkaadó beigazolja, hogy a betegség tényleg akkor keletkezett, midőn a munkás más munkaadó, nem pedig az ő szolgálatában állott, ugy a munkást ezen másik munkaadótól illeti meg a