Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)
1907 / 5. szám - Szövetkezeti uzsora
KERESKEDELMI JOG A hiteltörvények (kereskedelmi, váltó-, csőd-, ipar-, szabadalmi jog stb.) minden ágára kiterjedő folyóirat SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, V., Arany János-u. 9. sz. FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: GRECSÁK KÁROLY Dr. BENDER BÉLA KIE.. CUBIAI BIRÓ. ÜGYVÉD. ELŐFIZETÉSI ÁR: Effész évre ... 20 K. Egyes szám : 1 K. Telefon: 80—08. NEGYEDIK ÉVFOLYAM. — 5. SZ. MEGJELEN MINDEN HO 1-EN ÉS 15-EN. BUDAPEST, 1907. MARCZIUS 1. X Szövetkezeti uzsora. Irta: Tóth Gerö, kir. curiai biró. Volt-e vagy nem volt kihatása az 1875 : XXXVII. törvényczikkben foglalt kereskedelmi törvény rendelkezéseire s ezek között különösen a szövetkezetek tekintetében a 223. és ezt követő §-ok szerint tett rendelkezésekre annak a ténynek, hogy ezt a törvényt „Az uzsoratörvények eltörléséről* alkotott 1868 : XXXI-ik törvénvczikk után akkor alkották, mikor még nem tudták, hogy majd 1883-ik évben kénytelenek lesznek „Az uzsoráról és káros hitelügyletekről0 szóló XXV-ik törvényczikk megalkotására ? Bajos dölog eldönteni. Azonban figyelmet érdemel az a körülmény, hogy a „kereskedelmi törvény" életbe lépte után alig két év múlva meghozták az 1868 : XXXI-ik t.-cz. módosítását tárgyazó 1877: VlII-ik t.-czikket, melynek kiváltképpen a 2-ik §-a látszik fontosnak azért, mert a „kamat" alatt értendő szolgáltatások meghatározását tartalmazza azzal a hozzáadással, hogy „mindazon esetben, melyben a jelen törvény az adóstól követelhető kamat legmagasabb összegét megállapítja, abba kötbér, üzletdij, megtérítési összeg és mindennemű melléktartozás is beszámítandó " A törvények hatályosságának elvei folytán kétségtelenül mondható, hogy attól az időponttól kezdve, melyben „Az uzsoráról és káros hitelügyletekről" az 1883 : XXV-ik törvényczikk ugyanaz évi július hónap 1-én életbelépett, uzsorát állapit meg bárkinek az a cselekménye, melyet a megemlített törvényczikk „uzsora vétségéinek nyilvánított; mert kiváltság senki részére sem maradt fenn, hanem az 5-ik§-ban csak bizonyos kizáró feltételt állapított meg a törvény, a 14-ik §-ban pedig csak büntetlenséget biztosított annak számára, akire nézve az amott meghatározott feltétel fenforgott, illetőleg aki az említett meghatározott kötelességnek eleget tett. A kereskedelmi törvény értelmében alakuli vagy alakuló szövetkezetek sem lehetnének tehát kiváltságosak, még a bíróságnál bemutatott alapszabályaik alapján sem, ha oly szándékos cselekményük forogna fenn, melyet a törvény „uzsora vétség"-nek nyilvánított; mert a B. T. K. 81. §-a az uzsora vétség esetére is irányadó azt a szabályt tartalmazza, hogy „A büntetőtörvény nem tudása vagy téves felfogása a beszámítást nem zárja ki" ; — a B. T. K. 82. §-ában foglalt annak a szabálynak alkalmazhatóságáról pedig aligha lehetne szó, hogy „Nem számithatók be a bűntettnek vagy vétségnek tényálladékához tartozó ténykörülmények, ha az elkövető a cselekmény elkövetésekor azokról nem birt tudomással". Szerintem tehát: csak nagyon távoli vonatkozásban lehetne jogkérdés, — hanem a legtöbb esetben tisztán csak ténykérdés volna az, hogy valamely szövetkezetnek bizonyos cselekménye uzsora-e vagy nem uzsora ? Mert: ha valamely szövetkezet „más"-nak szorullságát, könnyelműségét vagy tapasztalatlanságát felhasználva, olyan kikötések mellett hitelez, vagy ad fizetési halasztást, melyek a neki vagy egy harmadiknak engedett túlságos mérvű vagyoni előnyök által az adósnak vagy a kezesnek anyagi romlását előidézni vagy fokozni alkalmasak, vagy oly mérvűek, hogy az eset körülményeihez képest a szolgáltai ás és az ellenszolgáltatás közt szembeötlő aránytalanság mutatkozik, nemkülönben: ha valamely szövetkezet a tényállást ismerve, uzsorás követelést szerez meg és azt másra átruházza, vagy annak uzsorás előnyeit maga érvényesiti: az a szövetkezet, épen ugy, mint bármely más, az 1883. évi XXV ik törvényczikk 1. § a szerint, illetőleg az ugyané törvényczikk 3-ik §-a szerint meghatározott uzsora vétségét követi el. Nyilvánvalóan ténykérdés volna azután az is, hogy ki az az egy, vagy több természeti személy, aki a szövetkezeti uzsorát elkövette ?
