Kereskedelmi jog, 1905 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1905 / 2. szám

2. sz. hivatalnok ellen. Alperes a kereset elutasítását kérte :ibból az okból, hogy neki a kérdéses napon igen sok dolga volt, mivel a rendesen két hivatalnok számára való készülékeket látta cl, tehát könnyen menthető „elnézés" (Versehen) forog fenn és különben is a sürgönyt „T. C." (összehasonlítani) jelzéssel kellett volna feladni. Az aurichi Landgerieht alperest marasztalta a kártéritósben azon alapon, mert elmulasztotta a sürgönyt összehasonlítani és mert túlterhelésről nem lehet szó. Ezen Ítélet ellen a hivatalnok folebbezössel élt, minek folytán a cellei Oberlandesgericht a keresetet elutasította, azzal az indokolással, mert a károsodás a gondatlan cselekménynyel nemhozható okozati összefüggésbe miu,tán a czirnzettnek a sürgöny szövegének helyes voltában kételkedni kellett volna, mivel az „Eilgut" megjelölés szokatlan volt, amennyiben a szén értéke 180—200 M.-ra rugotfe, a szállítási dij pedig 425 M.-t tett ki. A Reichsgericht, hová az ügy felperes felülvizsgálati kérelme folytán kerül, az elmúlt héten mrgsemmisitette a másodbiróság ítéletét és az elsőbiróság marasztaló Ítéletét annak indokai alapján helybenhagyta. Afrancziauj életbiztosítási ésrészvénytörvény. A franezia közgazdasági törvényhozás elé két fontos javaslat terjesztetett. Az egyik az életbiztosítási társaságok felügyeletéről szóló törvényjavaslat, a másik a részvénytársaságokról szóló törvény revíziója. Ami az elsőt illeti, ez kiterjed mindazon franezia és külföldi társaságokra, melyek oly kötelezettséget vállalnak, a melyek teljesítése az emberi élet tartamától függ. Kivétetnek a törvény alól az 1898. évi április hó 1-i törvényben megjelölt, kölcsönös segély czéljaira alakított társaságok és a specziális törvényeken alapulók, a milyenek a halálesetre biztosító és az aggkori nyugdijt szolgáltató Casse Nationaleok, — A franezia kamara által eddig letárgyalt szakaszok kimondják s kötelezővé teszik a részvénytársaság feloszlatását részvénytőkéje felének elveszte esetére; a részvénytőke minimumát franezia társaságoknál 2 millió frankban állapítják meg, továbbá megkövetelik tartalékalap alkotását, mely a biztosítottakkal szemben fennálló kötelezettségek számtani egyenértékét képezze. A javaslat azon rendelkezését ellenben, mely szerint kölcsönösségi és toutina-társaságoknál 200.000 frank minimális tőke követelondő meg, elejtették és csupán egy törlesztési alap képzését mondották ki. A törvényjavaslat egyébként sokkal szabadelvűbb, mint a különböző európai és amerikai államok biztosítási törvényei. Nem czóloz ugyanis egyebet, mint a biztositási szerződések tisztességes teljesítésének biztosítását. Oroszországban, Poroszországban, sőt Angliában is a hazai biztosító társaságokat védik a külföldiekkel szemben, a franezia törvény ellenben csak a biztosítottat védi a biztosító társasággal szemben, legyen az akár belföldi, akár külföldi. Ez 49 okból megköveteli a szerződéseknél a világosságot ós a jóhiszeműséget. Franezia joggyakorlat a részvénytársaságok alaptőkéjének leszállítása körfii. A franezia jog szerint két esetben van helye az alaptőke leszállításának: 1. ha a leszállítás a részvényesek érdekeit és jogkörét nem veszélyezteti ; 2. ha a részvénytársaság alaptőkéje valósággal megcsökkenvón, a leszállítással csupán a társaság valódi vagyoni helyzetét akarják feltüntetni. Mindkét esetben azonban csak a leszállítás közzététele után támadt követelésekkel szomben védekezhetik a társaság a leszállításra való hivatkozással. Sőt olesik a társaság o védekezés jogától a leszállítás utáni hitelezőkkel szemben is az esetben, ha a leszállítást oly időben eszközölték, mikor a társaság fizetésképtelen volt és tették ezt oly czólból, hogy ne kelljen a hátralékos befizetéseket teljesíteni, vagy akkor, ha oly hitelezők követeléséről van szó, akik egy, a befizetendő alaptöke szerint megígért fedezet reményében kötötték az ügyletet. Felmerült a kérdés, hogy a részvények átruházása esetén a régi, vagy pedig az uj részvénytulajdonos köteles-e a leszállított alaptőkének a részvényre eső részét befizetni ? A semmitőszék joggyakorlata szerint: a leszállítás idejében való részvénytulajdonosnak kötelessége a befizetés, mivel az uj tulajdonos nem köte. lezte magát az elengedett befizetés pótlására s így az elvállalt kötelezettségén tul nem áll fenn a felelősség. Sorsolás alá kerülő takarékbetétek. Eraneziaországban igen elszaporodtak mostanság az olyan takarékpénztárak, melyek rendesen mérsékelt nagyságú összegeket fogadnak el betétekül s ezen betétek ellenében idővel egy állandóan meghatározott összeget fizetnek vissza. A visszafizetett összegek minden esetben egyenlők, csupán a visszafizetés ideje különböző. Éppen ez a körülmény, hogy t- i. időről-időre sorshúzással állapítják meg, hogy mely betétek fizetendők vissza, — bizonyos lottójelleget ad az ügyletnek, a szerencse esélyeitől tétetvén függővé, hogy ki részesül azon előnyös helyzetben, hogy betétjeit korábban visszakapja s igy az ezután liuzott kamatok szerencsétől függő olőnyöket képeznek annak hátrányára, aki egyforma befizetés daczára ugyanolyan összeghez csak jóval hoszszabb idő múlva jut. A franezia joggyakorlat felette ingadozó ezen ügyletek minősítésében. A lyoni törvényszék eleinte lottó-játóknak minősítette s ez alapon törvénytelennek nyilvánította, legújabban pedig érvényesnek mondta ki az ügyletet, mivel a sorshúzás csupán a visszafizetés idejét, nem pedig a visszafizetendő öszszeg nagyságát határozza meg. Helybenhagyta ezen utóbbi ítéletet a semmitőszék büntető kamarája is. Kereskedelmi Jog