Kereskedelmi jog, 1905 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1905 / 2. szám

Kereskedelmi Jog 45 2. szí. forog fenn", a választott bíróság a saját hatáskörében intézkedést nem tehet, hanem „ennek foganatosítása végett azon rendes bírósághoz fordul, melynek illetőségéhez a per választott bíróság esetén kívül tartoznék." Az 1881. évi LIX. t.-cz. 75. §-ához képest az eljárás módját a választott biróság a felekkel egyetértőleg állapítja meg s ülései az 1868. évi LIV". t.-cz. 507. §-a szerint nem nyilvánosak. A 4.-6. alatt felsorolt [ismérvekről tételes jogunk nem szól ugyan, de abból a körülményből, hogy a tőzsdebirósági eljárásnál épen ellenkező rendelkezést tartalmaz, szükségképen arra kell következtetést vonni, hogy a választott bíróságnál ezek az ismérvek is fennforognak. Hogyan állunk azonban a tőzsdei választott bírósággal ? Megvannak-e nála is a fentebbi kritériumok ? A válasz csak nemleges lehet. Az iqazi választott biróság ismérvei tőzsdehiróságaink szervezetében nem, vagy csak igen kis részben fedezhetők fel. Ad 1. Nem tisztán a felektől függ, vájjon a tőzsdebiróságot akarjak-e igénybe venni. Az 1881. évi LIX. t.-cz. 94. §-ának a) pontja szerint ugyanis a tőzsdei választott biróság hatáskörébe tartoznak mindazon peres kérdések, a melyek a tőzsdén vagy a gabonacsarnokban kötött kereskedelmi ügyletekből merülnek fel. Ugyanezen szakasz e) pontja szerint pedig a tőzsdei választott biróság van hivatva eljárni az egyfelől a közraktári vállalat, másfelől a közraktári jegy (árujegy és zálogjegy) birtokosa között a közraktári ügyletből felmerült peres kérdésekben is, ha illetősége a vállalatnak közzétett szabályaiban kikötve van. Igaz, hogy a tőzsdebiróság hatásköre ezekben az esetekben sem kényszerítő jellegű, a különbség azonban, amely közte és más választott biróság között fennáll, kézzelfogható. Emitt a feleknek azt kell megállapítani, hogy peres ügyük elintézését választott bíróságra ruházzák ; amott (t. i. a tőzsdebiróságnál) ép megfordítva, ki kell venniök az ügyet a tőzsdebirósági hatáskörből. Még azt sem mondhatni, hogy a tőzsdei választott bíróságtól függ, vájjon elvállalja-e a bíráskodást? Az egyes választott bíró az eljárási szabályok 15. §-a szerint nem tartozik ugyan a tisztet elvállalni, de maga a biróság nem háríthatja el magától a bíráskodást. Ad 2. Az eljárási szabályok 2. §-a szerint az idéző végzést a polgári perrendtartás szabályai szerint maga a tőzsdebiróság kézbesitteti ; 40. §-a szerint a tanuhallgatást maga a tőzsdebiróság eszközli, jogában állván a 43. §. alapján a tanút meg is esketni; 45. és 48. §-a szerint maga a tőzsdebiróság rendeli el és foganatosítja a bírói szemlét és a szakértők meghallgatását, végül 62. és 63. §-a szerint maga a tőzsdebiróság veszi ki a féltől a megítélt esküt. Ad 3. A peres eljárás módja sincs a felek autonómiájának alávetve. A tárgyalás nyilvános és szóbeli, írásbeli eljárásnak csupán a 36. § esetében van helye. Ad 4. Míg a választott biró sem az anyagi, sem az alaki jogszabályokhoz nincs kötve és csupán legjobb tudomása és lelkiismerete szerint ítélkezik, addig a tőzsdebiróság az eljárási szabályok 39. §-a szerint csak a perrend szabályaihoz nincs kötve, ellenben a materiális jogszabályokat követni tartozik. Ez oly lényeges eltérés, amelyre nem elég egyszerűen reámutatni, hanem erősen ki kell emelni. Alább vissza is térek reá. Ad 5. A tőzsdebiróság ítélete sem áll a felek rendelkezése alatt. Az 1881. évi LIX. t.-cz. 95. §-a ugyan csak azt mondja, hogy ,azon ügyekben, melyek a polgári biróság által már érdemileg elintéztettek vagy előtte még folyamatban vannak, a tőzsdebiróság nem járhat el," azonban joggyakorlatunk a tőzsdebiróság ítéleteiről is elismeri, hogy res judicata-t teremtenek és ehhez képest azt sem engedi meg, hogy ugyanaz a pertárgy, a tősdebiróság ítéletének felretételével a polgári biróság elé vitessék. Ad 6. Végül a tőzsdebiróságnak, illetőleg tagjainak felelőssége sem pusztán magánjogi, hanem teljesen azonosítva van a bírósagok, illetve biráik felelősségével. Az 1881. évi LIX. t.-cz. 99. § a szerint „a birák és bírósági hivatalnokok felelőssegéről szóló 1871. évi VIII. t.-cz. a 94. §-ban emiitett bíróságok biráira is kiterjesztetik, olyan módon, hogy ezen bíróságok elnökeire és biráira nézve az elsőfokú fegyelmi hatóságot a kir. tábla fegyelmi bírósága gyakorolja." Látni való ezekből, hogy azok közül az ismérvek közül, amelyek a választott bíróságnak attribútumai, a tőzsdebiróságnál úgyszólván egyetlenegy sem létezik Tisztán, fogalmi puritásában semmi esetre sem létezik. A tőzsdebiróság tehát valójában nem választott biróság. S így reá vonatkozólag igazat kell adnunk Plósznak, amikor ugy Klagrecht czimü munkájában, a 82. s következő lapokon, mint egyetemi előadásaiban azt tanítja, hogy a választott bíró valóságos biró, akinek az állam, csakúgy, mint kinevezett bíráinak, ítélkezési hatalmat, „auctoritas judicati"-t ad. A választott bírák — úgymond — bele vannak illesztve az állami birói szervezetbe, csakhogy itt az átruházás akként történik, hogy a törvény kimondja, hogy birói hatalommal azt az egyént ruházza fel, akit. a felek választanak; a felekre bízza a választást, de azt jóváhagyja és a maga részéről a választott biró határozatainak .auctoritas judicati"-t tulajdonit. Már most, ha okfejtésünk révén ahhoz az eredményhez jutottunk, hogy a tőzsdebiróság nem választott, hanem állami biróság és ez annál is inkább, mert a bírákat a kereskede-