Kereskedelmi jog, 1905 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1905 / 2. szám
Kereskedelmi Jog hónapos) időszakokban fizetendő, a biztosított, habár magát az egész első évre eső dij fizetésére kötelezte, nem tartozik az első év folyamán lejárt összes díjrészleteket megfizetni. Ugyanennek a szakasznak 3-ik pontja szerint a biztosító az általa követett azt a gyakorlatot, hogy a dijat a biztosítottnál szedi be, bármikor beszüntetheti, csak értesíteni tartozik erről a biztosítottat Ezt a határozmányt sem méltányosnak, sem jogosnak nem tartjuk. Ha ugyanis a biztosító, például egy évtizeden keresztül a dijat a biztosított lakóhelyén szedte be a biztosítottól, akkor egyrészt felette méltánytalan a biztosítottat egyszerre arra kényszeríteni, hogy az éveken keresztül élvezett előnytől elessék, de másrészt a biztositónak nincs is joga a biztosítottal szemben egy oly állandó gyakorlatot, amelyből a biztositolt igen fontos következményekkel járó jogokat szerzett, egyoldalulag megszüntetni és a szerzett jogokat elkobozni. Ugyanennek a szakasznak további 4-ik pontja azt tartalmazza, hogy ha a biztosított a kötvény beváltását megtagadja, a biztositónak koezkázatviselése nyugszik. Jogában áll az évi dijnt két hó alatt érvényesíteni, de ha ezen időn belől ezzel a jogával nem él, a szerződés megszűntnek tekintetik. Az ily kikötés joghabekezdés), minden egyéb esetben a biztositás visszavá sárlása a 7. i$. 2. bekezdésének rendelkezéséhez képest vitetik keresztül s a visszavásárlási ár a biztosittatónak kiszolgáltattatik, illetve a kizárási határidő leteltéig (15. §.) megőriztetik. Kölcsönnel terhelt biztosításoknál a kölcsön s az esetleg hátralékos kamatok a visszavásárlási összegből levonatnak. ö. %. Díjfizetés elmulasztása miatt megszüntetett vagy összegében leszállított biztosítás visszaállítása. 1. A 4. §. ő. bekezdése szerint megszűnt vagy öszszegében leszállított biztositás eredeti terjedelmében visszaérvenycsitése, ha a biztosíttató legkésőbb hat hónap alatt az először fizetni elmulasztott részlet esedékessége után a hátralékos díjösszeget és a biztosítási összeg l°,'oo-ének megfelelő visszaállitási illetéket pótlólag befizeti és a biztosított ez utánlizetés időpontjában még életben van. 2. Az érvényesítés bekövetkeztéről a társaság által bizonylat állítandó ki. 6. §. A biztosítás átváltoztatása díjmentessé. 1. A társaság köteles oly biztosítást, mely legalább három egész éven keresztül érvényben volt, a bizlosittaló kívánságára a biztosítási kötvény bemutatása és a legutóbb fizetetett díj, valamint az esetleges kölcsön lefizetésének igazolása ellenében egy hasonló l'aju leszállított biztosítási összegű díjmentes biztosítássá át változtatni. 2. A díjmentes biztosítási ősszeg magassága kölcsönnel nem terhelt biztosításoknál kiszámittatik : a) halál esetére szóló biztosításoknál : a teljes díjtartalék, mint egyszerű bruttodijnak kiszámítás szerinti alapul vételével, tekintettel a biztosítottnak a leszállítás időpontjában való kiszáinitásszerinti korára (lásd a táblázatot) ; b) megélésre szóló biztosításoknál és vegyes biztosításoknál : a lejárt biztosítási tartamnak a megállapított biztosítási tartamhoz való viszonya után. 3. Kölcsönnel terhelt biztosilásóknál a biztosítási 41 tálylyal nem bir, mert a törvény rendelkezéseibe ütközik. Az évi dij alatt az első évi dij értetik, mert a kötvény beváltása az első évi dij fizetését jelentheti csak. Ha a biztositás kezdete naptárilag meg van határozva és ez a szerződések túlnyomó legnagyobb részében meg van állapítva, a biztosító az első évi biztosítási dijat követelheti és a biztosított ezt a dijat megfizetni köteles, de a biztosító a dij ellenértékét, a koczkázatot viselni tartozik. Az oly kikötés tehát, mely egyrészt a biztositónak megadja a díjkövetelés jogát, a koczkázatot pedig felfüggeszti vagy a mely kikötés az első évi dij fizetéselmulasztásának következményekép a szerződés megszűnését dekretálja, érvénynyel nem birhat. Ha az itt megbeszélt főhatározmány alapjában téves és joghatálytalan, akkor természetesen a hozzá fűzött mellékhatározmányok hasonló sorsban részesülnek, azokkal tehát itt foglalkoznunk sem kell. 5., 6., 7. §§. Megszüntetett vagy leszállított biztositás visszaállítása, ennek díjmentes átváltoztatása és visszavásárlása. Ezek a szakaszok lényegileg helyes, bár nem egészen szabatos rendelkezéseket tartalmazván, azokkal nem kívánunk ezúttal foglalkozni. (Befejezzük) összegből az az összeg vonatik le, mely a kölcsön és az esetleg hátralékos kölcsönkamatok által a 7. §. 2. bekezdésének batározmányai szerint visszavásároltnak jelentkezik és csak a fennmaradó összeg a megelőző 2. bekezdéshez képest eszközlendő kiszámítás szerint vétetik a díjmentes biztosítási össieg alapjául. 7. §. A biztositás visszavásárlása és kölcsönnyújtás a biztosításra. 1. A társaság köteles továbbá oly biztosítást, melyre legalább három egész éven át az évi dijak befizettettek, a biztosíttató kérésére visszaváltani vagy reá kölcsönt nyújtani. Kivételt képeznek az időleges elhalálozási biztosítások, az egyoldalú túlélési biztositások s a díjvisszatérítés nélküli megélési biztositások. 2. A visszavásárlási ár gyanánt a társaság tizet : a) az elhalálozás esetére és a díjvisszatérítés melletti megélésre szóló biztosításoknál a biztosításra viszszatartott díjtartalék 75%-át (lásd a táblázatot); b) vegyes biztosításoknál a 6. §. szerint kiszámított díjmentes biztosítási összegnek 4'/2°/o-al számítandó készpénzbeli értékét. 3. Valamely biztosításra engedélyezendő kölcsön legmagasabb összege a biztosításért visszatérítendő visszavásárlási ár összegével egyenlő. A kölcsönért kamatok fizetendők, melyeknek mérvét a társaság általánosságban határozza meg s melyek az erre megállapított határnapokon előre lerovandók. Ha a kölcsön kamatainak fizetése elmulasztatik, a 4. §. 5. bekezdésében a díjfizetés elmulasztására nézve megállapodott rendelkezések alkalmazandók. A társaság a kölcsöntőkét minden, a biztosításból reá nézve kötelező fizetés teljesítésekor levonásba hozhatja. A kölcsön engedélyezésének megtörténte a biztosítási kötvényben feljegyeztetik. Vagylagosan az utolsó mor. dat helyébe : A kölcsön a biztosítási kötvénynek a társaságnál leendő letétbe helyezése ellenében szolgáltattatik ki.