Kereskedelmi jog, 1905 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1905 / 2. szám
2. sz. Kereskedelmi Jog 33 Ha már most a társaság nem nyilatkozik a megállapított határidőn belül sem az ajánlat elfogadása, sem annak visszautasítása iránt, mi lesz a szerződéses helyzet ? Ha az ajánlatot a társulat egy meghatározott időn belül kifejezetten vissza nem utasítja, törvényünk .szerint az ügylet létrejött. Ha az imént jelzett feltétel erre az esetre a szerződést létrejöttnek kívánja tekinteni, akkor rendelkezése nem szabatos, ha pedig nem kívánja a szerződést megkötöttnek tekinteni, akkor ez a rendelkezés nálunk joghatálylyal nem bírván, a magyar kötvényfeltételekbe átvehető sem volna. Az 1. §. 2. pontjában foglalt intézkedés — az előttünk fekvő magyar szövegezésben — érthetetlen; ha ez a rendelkezés a közlési kötelezettséget akarja szabályozni, akkor azt sokkal egyszerűbben, világosabban és határozottabban megtaláljuk a törvényben. Az 1. §. 3. pontja a szerződés megkötéséhez, ha a szerződő fél és a biztosított nem egy személy, a biztosítottnak beleegyezését feltétlenül megkívánja. Ez a rendelkezés ellenkezik a törvény 499. §-ával, mely az ügylet érvényességéhez nem kívánja meg feltétlenül a biztosítottnak beleegyezését, elég a biztosított életbenmaradása iránti érdeknek kimutatása, sőt bizonyos rokonok az egymás életét fellétlenül is biztosithatják. 2. §. Szerződés megkötése. Biztosítás kezdete. Ennek a szakasznak 3. pontja szerint a biztosított a kötvény kijavítását négy hétig kérheti. 1. §. Ajánlat. 1. Aki a társasággal bizlosilási szerződést szándékozik kötni, az a társaságnak egy erre vonatkozó ajánlatot tartozik tenni, a társaság által kibocsátott űrlap utján ; az illető ez ajánlat folytán 14 napon és ha orvosi vizsgálatra szükséges, hat héten keresztül kötelezve van. 2. A biztositónak, illetve biztosítotthoz az ajánlati űrlapon, az orvosi kérdő-ivben avagy a szolgáltatott adatok kiegészítési' gyanánt más ulon intézett kérdésekre, az igazsághoz hiven és kimerítően kell válaszolnia. 3. A biztosíttató és biztosított egy és ugyanazon személy lehet; ha nem áll ez az eset, ugy a szerződés megkötéséhez a biztosított beleegyezése kívántatik meg. 4. A társaság köteles a biztositónak, ennek kérésére s költségére az általa, illetve a biztosított által az ajánlatban, az orvosi kérdőívben és az esetleges pótlékokban tett nyilatkozatokról bármikor másolatot kiszolgáltatni. 2. §. A biztosítási szerződés megkötése és a biztosítás kezdete. 1. A biztosítási szerződés meg van kötve, ha a társaság a biztosíttató ajánlatát az 1. §. 1. bekezdésében foglalt határidőn belül elfogadta. 2. A megkötött szerződésről a társaság kötvényt állit ki, mely a biztosittatónak a dij, illetve az első díjrészlet, valamint az összes mellékilletékek lefizetése ellenében kézbesittetik. 3. A biztosíttató jogosítva van a kötvény átvételének napjától számított négy héten belül az általa, illetve a biztosított által tett Írásbeli nyilatkozatokkal ellenkező adatok kijavítását a kötvényben követelni. E határidő eltelte után a köt'.ény tartalma elismertnek tekintetik. 4. A biztosíttató kötelezettsége a díjfizetésre, ha későbbi időpont nem volt kikötve, a biztosítási ajánlat elfogadásával veszi kezdetét. Ez után a kötvény tartalma ellen kifogás nem emelhető. Ha a szerződő felek akarata nem találkozik, ha az ajánlatban foglalt lényeges adatok a kötvényben tartalmazott adatoktól eltérnek, a szerződés, akarategyezés hiányában, érvényesen létre nem jött. Ha pedig ajánlattevő és biztosító között érvényes szerződés egyáltalán létre nem jött, akkor közömbös a kötvény kijavításának kérése, mert annak elmulasztása a létre nem jött szerződést érvényesen megkötötté nem^teszi. Ugyanennek a szakasznak 5. pontja szerint a koczkázat, ha későbbi időpont kikötve nem volt, a kötvény beváltásával (díjfizetéssel) veszi kezdetét. Az ily kikötést feltétlenül joghatályosnak nem tekinthetjük. Nem áll és a törvénynyel ellenkezik, hogy a kötvény beváltása állapítja meg a biztosítást. Még a kötvény kiállítása nélkül is érvényesen létrejöhet a biztosítási ügylet. Annak nem áll ugyan semmi sem útjában, hogy a biztosítás hatályának, a koczkázat viselésének kezdete valamely feltétel bekövetkezéséhez köttessék, tehát a biztosítás kezdetének feltételéül a díjfizetésnek teljesítése is kiköthető, de csak abban az esetben, ha a biztosítás kezdete egyébkent naptárilag határozottan kikötve nincs. Ha ugyanis a kötvény tartalma szerint a biztosítás kezdete naptárilag nincs határozottan megállapítva, akkor a biztosító kikötheti, hogy a szerződés hatálya akkor kezdődik, a midőn a dij lefizettetett, mert ez a kikötés azon általá5. A társaság szavatossága a biztosítási szerződésből kifolyólag, !iá későbbi időpont kikötve nem volt, a kötvény beváltásával kezdődik. (2. bekezdés). 3. §. Az elvállalt koczkázat terjedelme. 1. A társaság szavatossága önmagától kiterjed az utazás s a lakóhely vagy tartózkodási hely megváltoztatásának veszélyére, Európa határain belül. Ugyanez áll a tengeri utazások tekintetében valamennyi európai kikötő között, valamint a Középtenger kikötői és a 33. és 60. északi szélességi fokon belül, valamint a 30. és 60. déli szélességi fokon belül Amerika keleti tengerpartján fekvő kikötők között, valamint a tartózkodási és lakóhelyváltozások tekintetében Északamerikai Egyesült-Államokban a 33. és 60. északi szélességi fokon belül, valamint Algír, Tunis, Tripolis, Syria, Palestina és Egyptomban (a második nílusi vízesésig), a Kanári szigeteken, Madeirában, Cyprusban vagy a marokkói tengerparton. 2. Más utazások, illetve a tartózkodási és lakóhely változtatása által előidézett nagyobb veszélyért a társaság csak oly biztositások tekintetében szavatol egész terjedelemben, melyek egy évnél régebben voltak érvényben. 1 la ellenben a biztosított egy ilyen más utazást, tartózkodási vagy lakóhelyváltozást akar az első biztosítási éven belül meglenni, ugy a társaságnak ezt bejelenteni tartozik. Utóbbinak jogában áll, a biztosítás folytatását megtagadni, vagy pedig a teljes biztosítási öszszegért való szavatosságának ientartása ellenében pótdijat követelni; azonban köteles határozatát a biztosittatóval nyolez nap alatt a bejelentés megtörténtétől az ez által legutóbb megjelölt czimre közölni. Ha a bejelentés a társaságnál nem tétetik meg, a biztosíttató minden, a szerződésből folyó jogát elveszti; ha a bejelentés megtétetik, de a biztosítás folytatását a társaság megtagadja, ugy ez utóbbi fizeti a díjtartalékot. Ugyanez az eset áll akkor, ha a biztosíttató a pótdijat meg nem fizeti s a biztosított halála az első biztosítási év eltelte előtt következik be.