Kereskedelmi jog, 1905 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1905 / 1. szám

edeimi Jog í. 6t. zésre jutott akarata értelmében, bárha rendeléskor vevő mást gondolt magában. Haladékot adni eladó vevőnek az áru átvételére nem tartozott, mert vevő az áru átvétele ilyetén megtagadásával nemcsak késedelembe esett, hanem elégséges módon értésére adta eladónak, hogy az átvételt egyszersmindenkorra megtagadja. —Ma már nálunk is megállapodott a gyakorlat abban, hogy az utólagos teljesitósre a K. T. 354. §. értelmében csak akkor szükséges kellő időt engedni, ha ezt a késedelmes fél kérte. Itt megemlítjük, hogy, nálunk nem állandó a joggyakorlata z iránt, hogy a nem késedelmes félnek jogában van-e a másik fél elleni jogait nyomban érvényesíteni, ha a késedelmes viselkedéséből kitűnik, hogy teljesíteni egyáltalán nem akar, míg t. i. vannak határozatok melyek ezen kérdést igenlöleg oldották meg, addig ismerünk oly határozatokat, melyek szerint az eladónak ily esetben sincsen joga a vételárt a kikötött fizetési határidő eltelte előtt követelni. Közli: ár. Varga Károly. Kötbér. — Szállítási késedelem. 40. Alperes hadihajók épitését szerződésileg elvállalta s köte lezte magát, hogy minden heti szállítási késedelemért 500 font sterling pénzbírságot (penalty) fog fizetni A hajók csak több havi késedetemmel készültek el. Felperes megrendelő külföldi hatalom, a szerződésileg kikötött és heten kint 500 font sterlingre rugó pénzbírság megfizetését követelte A bíróság, anélkül, hogy a valóságosan felmerült kár bizonyítását kívánta volna, helyt adott a keresetnek és kimondta, hogy a vevő annak daczára is követelheti a kötbért, ha ehhez való jogának fenntartása nélkül fogadta el a késedelmes szállítást és az esedékes utolsó vételárrészletet is megfizette. (Angolország House ofLords. Clydebank Engineering and Shipbuilding Company v. Castaneda and others eset.) Alperes hajóépítő czég szerződóst kötött egy idegen hatalommal négy hadihajó szállítása iránt. A szerződősben felek megállapodtak az árra és a' szállítási időre nézve, a megrendelő pedig azt is kikötötte, hogy amennyiben a hajók a szerződésűéi;- megállapított időpontig el nem készülnének, illetve nem szállíttatnának, a hajóépítő czég a késedelmes szállitás miatt minden egyes hajó után hetenkint 500 font sterling pénzbírságot (penalty) köteles fizetni. A hajók csak több hónappal a megállapodásszerű szállítási idő után készültek el. Felperes a hajókat átvette, az utolsó vételárrészletet kifizette s keresetet indított a pénzbírság megfizetése iránt. Alperes azzal védekezett, hogy felperesnek a késedelmes szállitás kárt nem okozott. A bíróság kimondotta, hogy alperes köteles a kikötött összeget megfizetni anélkül, hogy felperes a kár összegét bizonyítani tartoznék. A fizetendő összeg nem pénzbírság, hanem határozott összegű kárkövetelés (liquidated damages), melynek összegét a főlek egymás között megállapították. Kimondotta továbbá a bíróság, hogy a késedelmesen szállított hajók elfogadása és az utolsó vételárrészlet megfizetése felperes részéről joglemondást (waiver) nem állapit meg. A Court of Session in Scotland ez ítéletét a House of Lords helybenhagyta. Közli: dr. Szász János. Ipar. 5. Az a sütősegéd, kit az üzlettulajdonos az iparhatóságnál a maga helyettese gyanánt jelentett be, ez okból még nem szerzett jogot arra, hogy magasabb fizetést és hosszabb felmondást követelhessen. (Ausztria, Leobeni iparbiróság.) 6. Az, hogy a munka megrendelője nem engedi meg a munka folytatását, még nem menti fel a munkaadót a bér fizetésének kötelezettsége alól, ha a szegődtetett munkást nem bírja munkával ellátni. (Ausztria. Leobeni iparbiróság.) 7. Az a munkaadó, ki szállítmányozó üzletében kocsis minőségében felvett munkását raktári munkára alkalmazza, szerződésszegést követ el és tartozik a felmondási időre járó kártérítéssel. (Ausztria. Leobeni iparbiróság.) 8. Akinek felmondtak, az nem köteles a felmondási idő alatt olyan alantasabb munkát végezni, amely állásának meg nem felel. Ha megtagadja e munka végzését, ez nem ok a rögtöni elbocsathatásra. (Ausztria, Brüoni iparbiróság.) Pénzügyi határozat. Oly társaságok, amelyek értékpapír üzletüket még meg nem kezdették, a még meg nem kezdett üzletüknek be nem jelentése miatt nem bírságolhatok. (A m. kir. közigazgatási bíróság. 27977/1903. P. szám.) A m. Tcir. közigazgatási bíróság : Az Általános Takarékpénztár n.-i czégnek illetékügyében, melyben a n.-i m. kir adóhivatal által terhére 50 korona birság Íratott elő, következőleg itélt: a a panasznak helyt ad, panaszló czéget a tőle követelt birság megfizetésének kötelezettsége alól felmenti és ennek leírását elrendeli. Indokok : Panaszló terhére azért íratott elő a birság, mert be nem jelentette, hogy értékpapír ügyletekkel fog foglalkozni. Mivel azonban az 1900. évi XI. törvényezikk életbelépte után keletkezett ily foglalkozású társaságokra vonatkozólag a 24. §. azt rendeli, hogy azok ezt a bejelentést az értékpapír-forgalmi üzlet iparszerü megkezdése előtt tartoznak teljesíteni és e tekintetben a végrehajtási utasítás erre vonatkozó 31. § a sem tartalmaz más intézkedést, abból következtethető, hogy a bejelentést ezen foglalkozás megkezdése előtt bármikor tehetik és mulasztást mindaddig nem követnek el, mig ezt az üzletet meg nem kezdették, vagyis birságolhatók csak akkor lesznek, hogy ha azt a foglalkozást megkezdik anélkül, hogy a bejelentést megtették volna. Miután panaszló czégről maga a lelet is elismeri, hogy ezt a foglalkozását még meg nem kezdette, a birságnak alapja nincs.