Kereskedelmi jog, 1905 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1905 / 12. szám

KERESKEDELMI JOG A hiteltörvények (kereskedelmi, váltó-, csőd-, ipar-, szabadalmi jog stb.) minden ágára kiterjedő folyóirat. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, V., Váczi-körút 42. sz. FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: GRECSÁK KÁROLY Dr. BENDER BÉLA K1B. CTJRIAI BIRO. ÜGYVÉD. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész érre . . . 20 K. EpryeB szám : 1 K. Telefon: 30—06. MÁSODIK ÉVFOLYAM. — 12. SZÁM. MEGJELEN MINDEN HÓ 1-ÉN ÉS 15-ÉN. BUDAPEST, 1905. JÚNIUS 15. A külön kereskedelmi bíróságok kérdéséhez. Irta: Dr. Neumann Ármin ügyvéd, egyetemi rk. tanár. (Befejező közlemény.!) Az igazságügyi bizottság a külön keres­kedelmi bíróságok hatáskörét megszüntető állás­pontjának támogatására az ujabbkori viszonyokra is utalt, — arra, hogy azon nagy nemzetek, me­lyeknél kereskedelmi bíróságok voltak és van­nak, azokat vagy egészen elejtették vagy pedig, ha fenn is tartották, azok nem birnak azon ha­táskörrel, mint a minőt a javaslat kontemplál. A hivatkozott példák azonban épen az el­lenkezőt bizonyítják, mert noha ezekben az or­szágokban a peres eljárás ugyanezen elvekre lett fektelve,"'Mnt*azr*rhriefekté'tni óhajtjuk, a kereskedelmi bíróságokat nemcsak hogy el nem törölték, hanem azokat szaporították és hogy azokat mindenhol szükségpótlónak tekintik. Nézzük Francziaországot: ott körülbelül egy és ugyanazon időben alkották meg a Code procedure civilt és a Code de Commercet; az egyik 1807. és a másik 1808-ban lépett életbe. Francziaországban az uj perrendtartás al­kotásáig a legrégibb időktől fogva, körülbelül a XVI. század óta háromféle alakban léteztek ke­reskedelmi érdekeknek szolgáló bíróságok és pedig: 1. a vásári bíróságok (conservateurs de főire); 2. a juge et consuls, melyek czéhbirósá­gok jellegével bírtak ; ugyanis a szatócsok és kereskedők czéhei kötelesek voltak ügyeiket a bíróság elé vinni, mely elölülőből, juge és több ülnökből, konzulból állott. Ezen bíróságok XIV. Lajos 1675. Ordonnance de commerce által még szélesebb alapokra fektettettek. 3. Az admirali­tási bíróságok a tengeri ügyek érdekében. Mindezen bíróságok, egynémely Ordonnancetól el­tekintve, codifikált és kereskedelmi jog hiányá­ban szokásjog és szokások, coutumes és usan­ceok alapján Ítélkeztek. Már most mi történt *) Lásd előző közleményt f. é. 11. számunkban. akkor, midőn 1807. és 1808-ban a kereske­delmi jog és a peres eljárás kodifikálva lettek, midőn oly törvények hozattak, melyek évtize­deken át majdnem azon szerepet játszották, mint a római jog a középkorban, hogy t. i. a legtöbb népek által többé-kevésbbé kodifikált alakban recipiáltattak ? Vájjon akkor a kereske­delmi bíróságokat eltörölték-e ? Eltöröltettek-e azért, mert a szokásjog a Code de commerce által létjogát elvesztette, vagy mert a Code de procedure civil az egész vonalon gyors eljárást honosított meg ? Határo­zottan nem. Igenis eltörölték a régi bíróságo­kat, de csak azért, hogy teljesen uj organizá­czióval kereskedelmi bíróságokat állítsanak fel, melyek ma is működnek. Ezék csak szerve­zetükben térnek el a miénktől, mert ott az összes bírák kereskedők és csak a jegyző jog­tudor, de hatáskörük nagyobb, mint a mi bíró­ságainké. A Code de commerce 631. czikkének első pontja csak a kereskedők közötti ügyeket utalja a bíróságokhoz, de a második pont már mindazon pereket is, a melyek kereskedelmi ügyletekből erednek. Sőt a franczia irók abban is megegyeznek, hogy a kereskedelmi hatáskör­nél a törvény az ügylet természetéből, nem a a felek kvalitásából indul ki. A gyakorlat sze­rint ugyan nem kereskedők között csak akkor vehető ez a bíróság igénybe, ha az ügylet al­peres' részéről kereskedelmi ügylet, de ez a mi javaslatunknak is a 3. §-ban az álláspontja. További különbség, hogy Francziaország­ban a felek még a kereskedelmi bíróságok ha­táskörébe tartozó ügyekben is, csődöt kivéve, kiköthetik a rendes bíróság hatáskörét, ez a különbség azonban a mi tárgyunkat nem érinti. Az 1893-ki franczia javaslat is, mely a Code de procedure civil revíziójára vonatkozik, szintén fentartotta a kereskedelmi biróságot. Németországban a Gerichtsverfassugsgesetz és perrendtartás alkotásakor a kereskedelmi

Next

/
Thumbnails
Contents