Kereskedelmi jog, 1905 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1905 / 1. szám

1. sz. .1 O G GYA íiOk* JL, AT. I. Hazai joggyakorlat. Czég. i. A külföldön már bejegyzett egyéni, közkereseti vagy betéti társas czégeknek utóbb belföldön felállított telepeinek bejegyzésére azok a szabályok alkalmazandók, amelyek az ilyen belföldi czégek fióktelepei tekintetében fennállanak. Amennyiben egy külföldi, oly egyéni czég kivánja magát Magyarországon bejegyeztetni, melynek czégében a társas viszonyra mutató toldat ( . . . & Co) foglaltatik is, nincs akadálya annak, hogy e külföldi czég a társas viszonyra mutató toldással együtt mint egyéni czég Magyarországon bejegyeztessék. (Budapesti kir. Ítélőtábla. 3040/1904. — 1904. nov. 29.) A budapesti Jcir. kereskedelmi és váltótörvényszék : A kért bejegyzést nem rendeli el a következő okokból: A K. T. a külföldi részvénytársaságok és szövetkezeteknek Magyarországra kiterjesztéséről tartalmaz intézkedést, de erről az esetről, midőn valamely a fentebb emiitettektői eltérő jogviszonyokkal külföldön fennálló kereskedelmi társaság (közkereseti, betéti) avagy egyéni czég kivánja üzletét Magyarországban folytatni, külön nem intézkedik. Miből következik, bogy ily külföldi ezég magyarországi üzletének bejegyzése önálló bejegyzésnek tekintendő s ennélfogva bejegyzése megengedhetőségének elbírálásánál a K. T.-nek ugyanazok a rendelkezései alkalmazandók, melyek a külföldi hasonló czégekre elő vannak irva. Minthogy pedig az üzletét egyedül folytató kereskedő, amilyen folyamodó is, a K. T. 11. §-nak második bekezdése szerint belföldön nem csatolhat czégéhez oly toldást, mely társas viszonyra mutat. A bejegyeztetni kért „John Undcrwood & Co budapesti telepe" ezég az abban felvett s nyilván társas viszonyt feltüntető „& Co." toldat miatt nem felel meg a fenti törvényszakaszban megszabott követelményeknek. (66.800/1904.) A budapesti Jcir. Ítélőtábla: Az elsöbiróság végzését megváltoztatja, kimondja, hogy a folyamodó abból az okból, mintha a külföldön már bejegyzett egyéni czégnek utóbb belföldön felállított telepe a czégbejegyzés szempontjából nem fióktelepnek, hanem önálló üzletnek volna tekintendő, czégbejegyzési kérelmével el nem utasítható és a kir. törvényszéket további szabályszerű eljárásra utasítja. Indokok : A magánjognak általános szabálya az, hogy a külföldiek, amennyiben a törvény kivételt nem tesz, a belföldiekkel egyenlő elbánásban részesülnek. Abból tehát, hogy a kereskedelmi törvény a külföldi részvénytársaságoknak és szövetkezeteknek csak az I. rész 10. czim 6 ik fejezetében foglalt megszorító feltételek mellett engedi meg azt, hogy az üzletüket íiókintézet vagy ügynökség által a magyar korona országaira kiterjeszszék, ellenben az egyéni, továbbá a közkereseti és betéti társas czégekre nézve ily intézkedést nem tartalmaz, nem az következik, hogy az utóbb nevezett külföldi czégek belföldi telepei önálló üzletnek tekintendők, hanem a külön rendelkezés hiányának folyománya az, hogy a külföldön már bejegyzett egyéni és közkereseti, vagy betéti társasezégeknek utóbb belföldön felállított telepeinek bejegyzésére azok a szabályok alkalmazandók, amelyek az ilyen belföldi czégek fióktelepei tekintetében fennállanak. A belföldi bíróság nem jegyezhet be ugyan olyan czéget, melynek használata hazai tiltó törvénybe ütközik, ámde a K. T. 11. §-ában feltétlen tilalom nem foglaltatik, mert a 12. §. megengedi, hogy a közkereseti és a betéti társaságok üzletükkel együtt társas czégüket is egyes személyre átruházhassák, az ekként egyes személyre átruházott külföldi társas czég, mint egyéni czég belföldi fióktelepének bejegyzése tehát törvényes akadályba nem ütközik. Főnök és alkalmazott. 2. Az üzletvezető, aki a rendes üzleti órákban az üzletből eltávozva, a kávéházban tartózkodott, jogosan bocsáttatott el felmondás nélkül. (M. kir. Curia. 1687/1903.— 1904. nov. 21.) A budapesti kir. Ítélőtábla: Az elsöbiróság ítéletét helybenhagyja a benne felhozott indokok alapján és a felebbezésben előadottakra való tekintettel azért is, mert maga felperes is beismer annyit, hogy délutánonként rendszerint 1—2 órát a kávéházban töltött és pedig olyan időpontban, amikor a felügyeletére bizott műhelyben a munka folyamatban volt, mert a P. N. tanú vallomásával bizonyított az a tény, hogy felperes délutánonként rendszerint fél három óra tájban csupán félórára nézett be az üzletbe, mig a délután többi részét a kávéházban töltötte és nemcsak a felügyeletére bizott munkásokat hagyta felügyelet nélkül, de a távollétében érkező vevőket is maga után a kávéházba küldette, továbbá felperesnek az a mulasztása, hogy a főnöke által adott utasítás ellenére a számlákat és szállító-jegyeket több izben a rendelkezésére bocsátott bélyegző reányomása nélkül kézbesítette a vevőknek, még abban az esetben is megállapítják a felperes hanyag és gondatlan s ekként „reális"-nak nem tekinthető eljárását, ha felperesnek ezen utóbbi mulasztása és a Sch. kézbesítő által 1900. évben elkövetett ujabb sikkasztások között az okozati összefüggés hiányzik is, és mert végül a bpesti fióküzlet által 1897—1900. években elért tiszta