Kereskedelmi jog, 1905 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1905 / 1. szám

1. sz. pénzbüntetéssel sújtja azt, aki az áru tulajdonságaira vonatkozólag a valóságnak meg nem felelő adatokat tesz közzé. A specziális törvény intézkc dóséi természetesen nem teljesen egybevágók a ptk. 826. g-ának intézkedésével, mert az utóbbi szerint a jó erkölcsökbe ütköző cselekmény fen forog, tekintet nélkül a nyilvánosság mérvére, inig a specziáltürvóny csak a nagy nyilvánosság előtt kolportált (közzétett) valótlanságok ellen fordul. Milyen már most e két jogforrásnak egymáshoz való viszonya ? A német polgári törvénykönyv életbeléptetésére vonatkozó törvény (Einführungsgesetz) 32. fcj-a szerint a ptkv. életbeléptetésével mindazon birodalmi törvényszabályok hatályban maradnak, amelyeknek hatályon kivül helyezése nem folyik a ptk.-bői. Minthogy a ptkv.-ben az 1890. évi tisztességtelen verseny-törvény nincsen hatályon kivül helyezve, az érvényben maradt. De az abban foglalt jogyszabályoknak kiegészítésére szolgálnak az annak tárgyát felölelő általános jogszabályok, tehát a ptkv. 820. §-a is. Ott tehát, ahol a specziáltörvényben megjelölt eljárásnak helye nincsen, még mindig fel lehet lépni a ptkv. 82C. §-a alapján. Kártérítési igényt mindkét jogforrás alapján lehet érvényesíteni. Különös fontossággal bir e konkurráló törvényes rendelkezések viszonya a külföldiek oltalma tekintetében. Az 1896. évi specziáltörvény 16. §-a szerint ugyanis az emiitett törvény oltalma csakis belföldi ipartelepekre vonatkozik. Holott az általános polgári törvénykönyvben a jó erkölcsökbe ütköző cselekmények ellen adott oltalmat minden jogalany, honosságára való tekintet nélkül, igénybe veheti. Ez a szembeötlő különbség nem vesztette el aktuálitását az által sem, hogy a német birodalom 1903. évi május hó 1-től kezdődőleg a párisi konvenczióhoz (és a brüsseli pótjegyzőkönyvhöz) csatlakozott. Igaz ugyan, hogy most már nemcsak a belföldiek, hanem az Unióhoz tartozó külföldi államok honosai is igényt tarthatnak az 1896. évi tisztességtelen versenytörvényben biztosított oltalomra, azonban ennek egyrészt visszaható hatálya nem lehet, másrészt az Unióhoz nem tartozó országok, (mint pl. Magyarország, Ausztria, Oroszország, Törökország) honosai még most is csak a polgári törvénykönyv 826. §-ára támaszkodhatnak s a specziáltörvényben intézményesített oltalom reájuk ki nem terjed. Okozati összefüggés halál és baleset közt. A német birodalomban egy munkásnak, kit, üzemi baleset ért a ballábán és akit a kórházból majdnem a régi keresetképességgel bocsátottak el, a teljes járadék 33',3%-át szavazták meg kártérités gyanánt. Utóbb a munkásnak az a rögeszméje támadt, hogy a baleset folytán sohasem fog dolgozni tudni, sohasem tanul meg újra járni és örökké fekvő beteg lesz. Rögeszméje inelancholiává fejlődött, melyben vonakodott táplálkozni és igy éhenhalt. Az örökösöknek arra alapított kártérítési igényét, hogy a halált közvetve a baleset okozta, a 21 szakszervezet elutasította, a választott bíróság elismerte. A Reichsversich'erungsamt az ügyet felülvizsgálván, a szakszervezot elutasító határozatát mondta ki helyesnek, mert mind az orvosszakórtök egyetértettek abban, hogy az elmebaj nem közvetlen következménye volt a balesetnek. De közvetett folyományának sem tarthatni. A sérült elmebaja kétségtelenül jelentékenyen utóbb támadt, mintsem a kórházból elbocsátották. Nincs kellően valószínűsítve, hogy elmebaja kifejlődésére kórházi tartózkodása befolyással volt. Kétsé'gtelenül munkaképes volt, mikor a kórházból kijött. Ha mégis tétlenkedett ós betegként ágyba feküdt, bár erre oka tényleg nem volt és igy tétlenségében az állapota felőli töprengésbo annyira bemélyedt, hogy melancholikussá lett ós ebbe belehalt: itt már nem lehet a baleset közvetlen vagy közvetett folyományáról szó. Elmebaját, halálát a sérült a balesettől nem feltételezett helytelen viselkedésével önmaga okozta, A svájezi szabadalmi törvény szerint csak oly találmány szabadalmazható, amely modell által szemléltetővé tehető. Ez a szabály kizárja a vegyi eljárások szabadalmazását. Különösen a német vegyi ipar szenvedett súlyosan önnek a rendszernek a hatása alatt, mert a legjobb német találmányokat a svájezi ipar nemcsak a belföldi fogyasztó terület részére aknázta ki díjmentesen, hanem gyártmányait gyakran Németországba is kivitte s ott magával a szabadalomtulajdonossal kelt versenyre. Oly esetben, midőn a vegyi termékből az annak előállítására használt eljárás meg nem állapitható, a német feltaláló a svájezi bitorlóval szemben természetesen tehetetlen volt. A német ipar károsítása oly nagy mérvű volt, hogy az diplomácziai tárgyalásokra is vezetett. Most végre kedvező fordulat állt be a német vegyi iparra nézve. A svájezi szövetségtanács már hónapokkal ezelőtt elfogadott egy indítványt, amely az alkotmány 04. í^-ának (a szabadalmazhatóságnak modellhez való kötóse) módosítására irányult s most ezt a javaslatot a törvényhozás másik tényezője is elfogadta. Ezzel a svájezi szabadalmi törvény és a szomszéd államok törvénye közt fennállott elvi különbség megszűnik s különösen a nagy német vegyi gyárak ez után siethetnek találmányaikat mindjárt Svájczban is szabadalmaztatni. Kérdések és feleletek. A részvényjog köréből. Felelet az I. évfoly., 0. számú kérdésre. A kérdés első részét illetőleg, hogy t. i. vájjon az igazgatósági tagnak érdekeltsége alapul szolgálhat-e arra, hogy a közgyűlés vonatkozó határozatát, mely csak az ő szavazatai igénybevételével nyert többséget, siker reményével, peres uton megtámadhassák, — a kérdésben forgó eset körülményeit figyelembe véve, — nemmel válaszolok. A részvénytársaság ügyei tárgyában érvényesíthető jogokat a részvényesek gyakorolják olyanképen, hogy a tulajdonukban lévő részvényeknek az alapszabáKereskedelmi Jog