Kereskedelmi jog, 1905 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1905 / 5. szám

130 „ Jóhiszemű harmadik személyekkel szemben a (társasági) képviselők jogkörének korlátozása az egyes jogügyletek terjedelmére, helyére és idejére nézve hatálytalan.'' Mi részünkről ezt a megoldást, melyet már több állam átvett a részvényjogába, tart­juk leghelyesebbnek a felvetett kérdés tárgyában. Sikeresen összeegyezteti az egymással szembe került érdekeket. Nem áll útjában a forgalom szabadságának, nem kényszeríti a társasággal ügyletet kötő személyeket arra, hogy folytono­san figyelemmel legyenek a társaság netán vál­tozó alapszabályaira és a czéghivatalt sem ter­heli a korlátozások tömegének feljegyzésével, és másrészt a korlátozások daczára meg lesz óva a korlátozásokról nem tudó, tehát jóhiszemű szerződő félnek érdeke, nem vettethetvén ellene olyan korlátozási kifogás, melyről az ügyletkö­téskor tudomása nem volt. Ezt a szabályt kel­lene kereskedelmi törvényeink revíziója alkal­mával nálunk is meghonosítani. Az ipari szellemi tulajdon védelme Német­országban. A német kereskedelmi egyesülésnek. (Deut­scher Handelstag) szabadalmi, minta- és védjegy­ügyi külön bizotmánya a mnlt év november ha­vában tárgyalás alá %rette az ipari szellemi tulaj­don védelmét czélzó német egyesületnek 1903-ban kidolgozott memorandumát és annak tárgyában lényegében a következő határozatokat hozta :. Mielőtt a szabadalmi hatóságok szervezetére vonatkozó javaslat tekintetében állást foglalna, szük­ségesnek látja a bizottmány, hogy a kereskedelmi egyesülés tagjai körében e tárgyban kérdőivet körözzbiiek ós hogy az igazságügyminiszterium meg­kerestessék annak közlése iránt, hogy az egyes bírósági kerületekben mennyi szabadalmi per folyt le és hogy ezekben a perekben más perekhez viszo­nyítva, mily gyakran alkalmaztak Celebbezést, vagy felülvizsgálatot. Kívánatosnak jelezte a bizottmány, hogy a műszaki kérdések körül forgó vitáknál a felek műszaki szakértőt hozhassanak magukkal a tárgyalásra és hogy kívánatra a szakértőknek a felszólalás joga megadassék. Ugyanily ügyekben joga legyen a szakértőnek a tényállás tisztázása végett közvetlenül a felekhez, képviselőikhez, vagy a műszaki szakértőkhöz kér­dést intézni. Szükségesnek látja továbbá, hogy a felszólalási eljárásban a bejelentett szabadalom egy korábbi szabadalomtól függővé nyilvánítható legyen, de ez a bíróságokat ne kösse ; hogy a díjak lényegesen leszállittassanak ;'] hogy harmadik személynek fel­találói joga alapján eszközölt szabadalom-megsein­misitésnél joga legyen az illetőnek egy hónapon belül ugyanazon szabadalom tárgyát szabadalma­5. sz. zásra bejelenteni ós a megsemmisített szabadalom elsőbbségét igénybe venni ; hogy a gyakorlásba vétel elmulasztása esetén a szabadalom-megvonás mellőz­tessék, ha a szabadalom-tulajdonos mulasztására ele­gendő mentő körülményt tud felhozni. A szabada­lom-tulajdonos személyében fekvő és oly körülmények is elegendők, amelyek akaratától nem függnek: különösen betegség, vagyontalanság és a használati engedélynek eredménytelen felajánlása. Kívánatos­nak jelezte, hoiry közérdekből a találmányra harma­dik személyeknek használati jog engedtessék és annak kiadására a szabadalom-tulajdonos bíróilag kötelezhető legyen, de a szabadalom ne vonassók meg. Szükségesnek látja a felfolyainodási osztály határozata ellen további jogorvoslat, megengedését. Amennyiben valaki szándékosság, vagy vétkes gondatlanság nélkül a más találmányát használatba veszi, a sértettnek gazdagodása erejéig legyen fele­lős. A szabadalmi ügyekben is legyen újra felvé­telnek és az előbbi állapotba való visszahelyezésnek helye. A védjegyügy tekintetében hozott határoza­tok közül lényegesebb, hogy a védjegy-lajstromozás kérdésében felebbvitelnek legyen helye a birodalmi bírósághoz (Reichsgericht), továbbá, hogy a belaj­stromozás hatálytalan maradjon azzal szemben, aki­nek a belajstromozás idejében a védjegye az illető forgalmi körükben, mint áruinak ismertető jele már ismeretes volt. Az ily korábbi használót egy éven belül megillesse a jog, hogy a belajstromozott véd­jegy törlését kérhesse. A tisztességtelen verseny-ügy tekintetében javas­latba hozott reform-tervek között igen figyelemre­méltó az, amely hatósági engedélyhez kívánja kötni az ipari kitüntetések (érmek, diplomák stb.) oszto­gatását kiállításokon és hasonló alkalmakkor s a nem engedélyezett kitüntetések használatától az ipa­rosokat eltiltani kivánja. A német kereskedelmi egyesülés választmánya a bizottmány eme határozatait doczember havában folytatott tanácskozásaiban lényegileg magáévá tette. F—s. Szövetkezetek jegyzéke. A szövetkezeti mozgalom hazánkban széles me­derben folyik úgy, hogy ma már megközelíti az öt­ezret az országban levő különböző szövetkezetek száma. Azonban ezen, gazdasági kihatásában nagy horderejű ügy intézésénél és jelentőségének meg­birálhatásánál hiányzott eddig az alap, amennyiben egyáltalán nem volt mód arra, hogy a szövetkezetek ügyének állásáról esak megközelítően is hü kép legyen szerezhető. Ezen hiányon segített most-Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter, aki a mult nyáron a képviselőház közgazdasági bizottságában tett kijelen­téséhez képest összeállittatta a minisztérium ipari Kereskedelmi Jog

Next

/
Thumbnails
Contents