Kereskedelmi jog, 1904 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1904 / 3. szám - Értékcsökkenési alap megadóztatása

05 volna a konjunktúrák és minőket a kartellen kivül álló vállalkozók is élveznek. Ellenben gyorsan és sikeresen lehet hatni minden kartellre a már csaknem teljesen az állam kezében összpontositott közlekedési vállalatok fuvardijszabása segélyével, mely rendeleti uton állapíttatván meg, Janus arczának zord felével fordulhat rögtönöscn azon vállalat felé, mely a „lében und lében lassen" elvnek csak az első részét volna hajlandó alkalmazni és gazdasági politikáját akár a fogyasztó közönségnek, akár egy reáutalt iparágnak kifosztására alapitaná. Ide tartozik az ily vállalatoknak az állami és egyéb közszállitásokból való kizárása, nemkülönben uj verseny vállalatoknak állami támogatása és kedvezményezése, sőt szükség esetén még az állam által vagy segélyével való létesítése is. Mindezek rendkívüli eszközök, de csak rendkívüli körülmények között alkalmazandók is. Nem állítanak fel uj, csak alaki jellegű és elméleti becsű nyilvántartásokat, nem kívánják meg uj hivatalok szervezését vagy régieknek képességeik határát felülmúló uj hatáskörrel való felruházását, nem involválnak sem uj büntetőjogi sanctiókat, sem erkölcsi megbélyegzést, sem különleges magánjogi szabályok alkotását ; hanem ott keresik fel és azzal sújtják a gazdasági élet kinövéseit, ahol és amivel elkövettetnek : a gazdasági téren és a gazdasági harcz fegyvereivel. Ezen felfogás szellemében cselekszik a kormány, midőn „állami raktárakat állit fel ott, ahol a gabona- és takarmányezikkek árát mesterségesen felemelték." (Tallián Béla földroivelési miniszternek 1904. október 12-én a képviselőházban tartott beszédéből.) Közelfekvö a kérdés, vájjon nem volna-e szükség különleges intézkedésekre bizonyos elsőrendű, nélkülözhetetlen élelmi áruk mesterséges megdrágítása ellen, különösen oly esetekben, midőn oly szükségleti czikkekröl van szó, melyek megtelelő módon csakis a szük helyi körzetben elégíthetők ki ? Szinte erre látszik utalni a Curia 1904. évi június hó 27-iki 1476/903. számú ítélete, mely a fogyasztóközönség megkárosítását és a közérdeknek lényeges hátrányát, valamint a szombathelyi sütőmesterek kartellszerződésének ebből folyó érvénytelenségét arra vezeti vissza, hogy e szerződés a sütemények, mint mindennapi életszükségletet szolgáló elsőrendű élelmi czikknek megdrágítására irányul. Mig az osztrák Koalitionsgesetz értelmezése kiterjesztő irányban haladt, ugy hogy a bíróságok eleinte csak a mindennapi élet szükségleteit ellátó iparokra vonatkoztatták, ellenben később már minden gyári termelést is alája vontak, aminek megengedhetöségében az 1897. évi osztrák kartelltörvény-tervezet indokolása még kételkedett: addig, ugy látszik, a magyar joggyakorlat a kartelltilalom terjedelmét korlátozni kezdi és annak súlyát az összebeszélés puszta formájáról az áru nélkülözhetetlen voltára és drágítására helyezi át. És jellemző, hogy az alsó bíróságok ebben az irányban még tovább mentek már, mert a felhozott esetben a szombathelyi kir. törvényszék nem fogadta el alperesnek a kartellszerzödés erkölcstelen voltára alapított kifogását, kimondván, hogy a kartellszerzödés az esetben, midőn az valamely iparágra válságos és károssá válható árhanyatlás elhárítását czélozza, erkölcstelen jellegű ügyletnek nem tekinthető és csak akkor bir az erkölcstelen ügylet jellegével, ha a fogyasztók uzsoraszerü kizsákmányolására irányul (Judikatura. III. 213. 1.); a budapesti kir. Ítélőtábla felülvizsgálati tanácsa pedig 1903. június 12-én, 1903. II. G. 42. sz. a. hozott ítéletében paczalkereskedők bevásárlási árkartelljét érvényesnek ismeri el azon az okon, mert ipari szabadságukat csak oly czélból korlátozták, hogy egymás versenye által ne károsittassanak és az üzlet lebonyolításába rendet hozzanak be és mert e szerződésnek a paczal piaczi árára számbavehető befolyása nem volt. (Térfi, VII. k. 153. 1.) Valamint a kartellszerzödés puszta el nem ismerését az ujabban oly gyakran hangoztatott élelmi uzsorával szemben elégtelennek, mert sikerre nem vezetőnek tartom, ugy nem várok semmiféle eredményt az élelmi czikkekben alakuló kartellek elleni specziális büntetőszakaszoktól sem. Még a hivatalos árszabásokat is perhorreszkálom, mert az áraknak hatósági megállapítása rosszabb a bajnál, melyet orvosolni akar. Előrelátó és körültekintő hatóság épen ezen a téren fog legkönnyebben és legsikeresebben működhetni minden mesterséges árdrágítás ellen, jöjjön az akár kartellszervezet, akár a szabad versenyben egymást megértő termelők vagy közvetítők részéről, — még pedig minden országos törvény vagy akár csak törvényhatósági szabályrendelet nélkül, egyszerűen az által, hogy a kellő behozatalról gyakorlati úton gondoskodik vagy legrosszabb esetben önmaga áll be versenytársnak. Azon vádakkal, melyekkel a kartelleket a tagjaik és nem tagjaik ellenében kötbérek és boykott révén űzött állítólagos visszaélések miatt illetik, a törvénytervezet bírálata során fogunk foglalkozni. \ Értékcsökkenési alap megadóztatása. Irta: Dr. Fraenkel Sándor, budapesti ügyvéd. Nem rég a lapokat az a hir járta be, hogy a budapesti m. kir. adófelügyelőség azokat az összegeket, amelyeket a részvénytársasági közgyűlések az igazgatóság által előterjesztett mérleggel és illetőleg az abban foglalt és a nyereI ség felosztását tárgyazó igazgatósági javaslattal