Kereskedelmi jog, 1904 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1904 / 3. szám - A váltó utólagos telepítése. 1. [r.]

58 Kereskedelmi Jog 3. sz. §-ának 7. pontjának az a rendelkezése, hogy az intézvényezett neve vagy czége mellett előforduló hely, ha magán a váltón külön fizetési hely kijelölve nincsen, fizetési helynek és egyszersmind az intézvényezett lakhelyének is tekintendő. Az intézvényezett lakhelyére nézve kitöltött váltóban a törvény ezen idézett rendelkezése értelmében tehát adva van már a fizetési hely és igy a váltóbirtokos a váltóban ekként már megjelölt fizetési helytől eltérő más fizetési helyet a váltóba utólag be nem irhát azon az alapon sem, hogy a váltó külső alakjára nézve tényleg nem volt még a fizetési helylyel kitöltve, mert ebben az esetben a törvény kifejezett rendelkezése értelmében a váltó a fizetési hely kellékére nézve is kitöltöttnek lévén tekintendő, a váltóbirtokosnak csupán ahhoz lehet joga, hogy a váltóba az igy a törvény alapján már adott fizetési helyet tényleg be is irja, vagyis, hogy fizetési hely gyanánt az intézvényezett lakhelyét külön is kitüntesse. Ha ezt a jogkörét a váltóbirtokos túllépve, a váltóban az intézvényezett lakhelyétől különböző más fizetési helyet jelöl - meg, akkor megváltoztatja a váltónak eredeti tartalmát, amely megváltoztatás a váltótörvény 82. §-ában emiitett meghamisítás fogalma alá esik. És most, minthogy e sorok egyik czélja épen az, hogy pénzintézeteink a telepítés kérdésében fennálló jogállapotról egy teljes képet nyerjenek, reá akarunk mutatni azokra a jogkövetkezményekre s illetve a pénzintézeteinket nemcsak egy esetben ért jogvesztésekre, amelyek az utólagos telepítésnek most ismertetett egyik nemével rendszerint járnak. A pénzintézet, vagy bármely más váltóbirtokos, aki az igy az intézvényezett lakhelyével már kitöltött váltóban utólag bármilyen telepitési záradékot beleírva, annak eredeti tartalmát megváltoztatva, a váltót jogi szempontból meghamisítja, ez által nemcsak magával, hanem minden más harmadik váltóbirtokossal szemben is, megengedhetővé teszi annak a kifogásnak sikeres érvényesítését, hogy az igy meghamisított váltó, a váltótörvény fentidézett 82. §-a szerint, az eredeti tartalom, vagyis telepítés nélkül lévén a kifogásoló váltóadós felelősségének szempontjából elbírálandó, fizetés végett az intézvényezett lakhelyén az intézvényezettnek bemutatandó és annál fizetés hiánya miatt az óvás is felveendő; ami ha meg nem történik, a váltóba jogtalanul beirt telepesnél felvett óvás hatálytatan és ennek következtében a váltó-visszkereseti jogok fentartására nem alkalmas, aminek ismét a váltóvisszkereset elutasítása a következménye. A váltónak ilyetén utólagos jogtalan telepítése azonban a váltóbirtokosnak nem csak a kibocsátó és a forgatók elleni visszkeresete tekintetében járhat és jár is ilyen jogvesztéssel, hanem bizonyos esetben még az elfogadó elleni egyenes váltókereseti jognak az elvesztését is eredményezheti. Mert habár birói joggyakorlatunk az utólagos jogtalan telepítés esetében az elfogadó elleni váltókereseti jogot fentartottnak veszi azon alapon, hogy a váltó eredeti tartalma szerint, azt mint nem telepitett váltót, nem kellett. Izetés hiánya miatt megóvatolni 2) és igy az a körülmény, hogy a váltó fizetés végett a nem létezőnek tekintendő telepesnél és nem magának az intézvényezettnek mutattatott be, csakis azzal a jogkövetkezménynyel járhat, hogy az elfogadó a keresetnek részére történt beadása előtt késedelmesnek nem lévén tekinthető, kamat és költség tőle a váltótörvény 45. §-a értelmében nem követelhető 3) — mégis oly esetben, a melyben a váltóbirtokos az utólagos jogtalan telepítést figyelmen kivül hagyva, a váltót fizetés végett egyáltalán nem mutatta be és a fizetés hiánya miatti óvást fel nem vétette, az egyenes váltókereseti jogot is elvesztettnek mondotta ki4) azon az alapon, hogy habár az utólagos jogellenes telepítés nem is teszi hatálytalanná a váltójogi kötelezést és csak azzal a következménynyel jár, hogy a váltói jogok fentartására szükséges cselekmények a váltó eredeti tartalma szerint teljesitendők: a váltónak a beperléskor észlelt akkori tartalmával vagyis azzal szemben, hogy a váltó a telepitési záradék épségben hagyása mellett pereltetett, az elfogadó elleni kereset fentartására is szükséges volt az óvás, mert a váltóbirtokost saját, jogellenes ténye kötelezi. A váltóbirtokos ugyanis, ezen saját, habár jogellenes tényének azon súlyos jogkövetkezménye elől az adott esetben csak ugy menekülhet, ha a jogilag nem létezőnek tekintendő utólagos telepítést törölve, a váltónak eredeti tartalmát külsőleg is helyre állítja, mert a váltóbirtokos jogosítva lévén a váltóra jogtalanul utólagosan reávezetett telepítést kitörölni, a kitörölt telepítés pedig nem létezőnek lévén tekintendő, az elfogadó elleni váltókereset fentartására ebben az esetben az óvás felvétele nem szükséges.5) Joggyakorlatunk azonban a váltóbirtokosnak, a kitörléshez való ezt a jogát csakis a kereset beadásáig adja meg, azt mondva ki, hogy a váltóbirtokos a kereset beadásakor a váltókon rajta volt telepítést a kifogások előterjesztése után többé joghatályosan még akkor sem törölheti, ha ez a telepítés jogellenesen vezettetett a váltóra, mert a váltó csakis abban a minőségében, amelylyel az a kereset indítása idejében birt, vagyis mint telepitett váltó, képezheti elbírálás tárgyát. 6) A bíróságoknak itt ismertetett felfogása a váltóforgalom szempontjából és különösen a pénzintézeteinknél az utólagos telepítés körül meghonosult üzleti gyakorlat szempontjából szi2 ) Lásd .Magyar Döntvénytár" II. kötet 301—303. sorszám alatt közölt jogeseteket. 3) Lásd ugyanott 505—507. sorszám alatti határozatokat. 4) Lásd ugyanott 307. sorszám alatti esetet. 5) Lásd „Magyar Döntvénytár" II. kötet 275. sz. a. jogesetet. G) Lásd ugyanott a 278. számú határozatot.