Kereskedelmi jog, 1904 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1904 / 2. szám - Magyar döntvénytár

50 Kereskedelmi Jog 2. sz. M. R. és T. G. alperesek ellen folyamatba tett váltó-perében itélt: A kir. törvényszék, mint váltóbiróság felperest keresetével elutasítja. Indokok : A kir. törvényszék a kifogásoknak helyt adott, mert a váltótörvény 41. §. értelmében a fizetés hiánya miatt a kibocsátó és a forgatók ellen érvényesíthető visszkereset fentartásához szükséges, hogy a váltó fizetés végett bemutattassék s hogy ennek megtörténte és a fizetés nem teljesítése óvással igazoltassék; már pedig felperes maga is elismeri, hogy a keresethez becsatolt óváslevél szerint bemutatott okiratból a váltó egyik lényeges kelléke, a kiállítás helye, hiányzott, az ezen úváslevél szerint fizetés végett bemutatott okirat tehát a váltótörvény 6. §-a értelmében nem volt „váltó" s igy ezen okiratnak fizetés végetti bemutatása és az erről felvett óvás a fizetési visszkereset fentartását nem eredményezheti. Minthogy ezekhez képest felperes visszkereseti jogának azon feltétele (váltótörv. 50. §.), hogy a „váltó" fizetéshiánya meg legyen óvatolva, hiányzik: ennélfogva felperest a visszkereseti kötelezettség alól mentesült kibocsátó és forgatóval, nevezetesen a védekező alperesekkel szemben keresetével el kellett utasítani. Minthogy továbbá az esetben, ha visszkeresetnek helye nincsen, ugy visszkereseti költség az elfogadót nem terheli, ez okból a 8 kor. 92 fi.ll. óvási és V39/o váltódijat a váltóeljárás 23. §. első bekezdése' értelmében a nem védekező alperes ellen nem lehetett megítélni, a váltó lejáratát megelőző időről igényelt 6% kamatot pedig azért nem, mert ennek váltójogi alapja nincsen, egyéb jogczimen igényelhető kamatok megítélése pedig nem tartozik a váltóbiróság hatáskörébe. (616/903. P. szám.) A győri kir. Ítélőtábla: Az első biróság ítéletének nem felebbezett azt a részét, hogy az 1902. évi 6569. szám alatt kibocsájtott sommás végzésnek az alperes Dr. M. Gy. elmarasztalására vonatkozó rendelkezése hatályában fentartatott, nem érinti; az Ítéletnek megtámadott egyéb részét pedig az abban kifejlett indokoknál fogva helybenhagyja. (666/903. P. sz.) A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete az elsőbiróság ítéletéből felsorolt indokainál fogva annyival inkább helybenhagyatik, mert az a körülmény, hogy a váltónak az óvás fölvételekor hiányzott egyik kelléke, a kiállítás helye, az óvás fölvétele után utólagosan, hetek múlva pótoltatott, a váltónak kellékhiányosán történt bemutatását s az erről fölvett óvásnak eredeti érvénytelenségét meg nem szünteti. 22. A váltótulajdonosnak csak tévedés esetén van joga a váltó hiányzó lényeges kellékének kitöltése körül elkövetett hibát kiigazítani, de ezzel a jogával is csak addig élhet, mig a váltót nem óvatoltatta, vagy biróság előtt nem érvényesítette. (M. kir. Curia 503|904. — 1904. marczius 15.) A m. kir* Curia A másodbiróság ítélete helybenhagyatik. Indokok: A váltótulajdonosnak ugyan jogában áll a váltó hiányzó lényes kellékének kitöltése körül elkövetett hibát kiigazítani, de azzal a jogával csak addig élhet, mig a váltót óvatolás utján, vagy a biróság előtt nem érvényesítette, ellen esetben a váltó tartalmán a váltókötelezettek beleegyezése nélkül nem változtathat. Minthogy pedig felperes a kereseti váltót a megváltoztatás előtti tartalommal megóvatoltatta és akként a biróság előtt egy izben sikertelenül már érvényesítette; minthogy továbbá a felperes nem is állította, hogy a részben kitöltetlenül kapott váltóba általa pótolva bevezetett rendelvényes nevének a felperes nevére utólagos kiigazításába a váltókötelezettek beleegyeztek, anélkül pedig magát a váltóban kiigazítás utján rendelvényesnek jogosan ki nem tüntethette, minthogy végül a 27. alatti okirat engedménynek tekinthető nem lévén, felperesnek köztörvényi legitimatiój a sem vehető igazoltnak : felperes igazolt váltótulajdonosnak tekinthető nem lévén, keresetével helyesen utasíttatott el. 23. Ha az alperes által megújított perben a felperes beismeri, hogy az alperes nem sajátkezüleg irta alá a váltót, hanem azt más által megbízás utján íratta alá, akkor ezt az ujabbi állítását a felperes köteles bizonyítani és az e részben megnevezett tanúinak kihallgatása csak abban az esetben rendelendő el, ha megnevezi egyúttal azt a személyt is, aki megbízásból irta alá a váltót. (M. kir. Curia 571/1904.— 1904. szept. 22-én.)j Csódjog. 24. A közadós csődbejutás előtt ingatlanokat kívánt venni és a hitelezők kijátszása végett akként járt el, hogy a vételár egyrészét kifizette, másik részével hátralékban maradt és az adásvételi szerződésben nem önmagát, hanem leányát tüntette ki vevőül. A tömeggondnok megtámadási pert indított a leány ellen az ingatlanoknak a csődtömegbe való bevonása iránt. A kereset elutasittatott, mivel a közadós eljárása nem képez megtámadható jogcselekményt; a tényállás alapján a tömeggondnoknak csak ahhoz lett volna joga, hogy a leánytól azon pénzértékeket követelje vissza, melyek a színleges ügylet által a csödbejutott atya vagyonából elvonattak. (Curia 7061/1903.—1904. június 15.) A tortlai kir. törvényszék : Felperes keresetével elutasittatik s végrehajtás terhével köteleztetik alperesek részére a perköltségnek megfizetésére. (1507/1903. Polg. sz.) A kolozsvári kir. ítélőtábla: A kir. törvényszék Ítéletének a per főtárgyára vonatkozó része helybenhagyatik; a perköltségek azonban kölcsönösen megszüntettetnek. Indokok : A miként a kir. törvényszék is ítélete indokolásában kiemelte, a felperesi csődtömeggondnok azért lépett fel megtámadási keresettel, mert a már néhai B. G. csíkszeredai volt kir. közjegyző, kinek hagyatéka ellen