Kereskedelmi jog, 1904 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1904 / 2. szám - Magyar döntvénytár

2. sz. Kereskedelmi Jog 45 14. A részvénytársaság közgyűlése törvényesen megalakultnak tekinthető abban az esetben is, ha a részvényesek részvé nyeiket az alapszabályban foglalt ebbeli kötelezettségük daczára fel nem mutatták, de bizonyittatott, hogy ök akkor részvényesek voltak. Megsemmisíttettek a közgyűlés határozatai, mert a névre szóló részvények a közgyűlés alkalmával sem letétbe nem helyeztettek, sem az nem bizonyittatott a perben, hogy a közgyűlésen résztvett személyek a közgyűlés idején a részvények birtokában voltak. Csak a törvény és alapszabályok által elöszabott alakszerűségek megsértésével hozott határozatok semmisithetök meg hivatalból. (Magy. kir Curia. 1119/1903. sz. 1904. jan. 9.) A győri kir. törvényszék mint kereskedelmi bíróság: F. M. ügyvéd felperesnek — Nezsideri takarékpénztár részvénytársaság bejegyzett czég alperes ellen az 1901. év márczius hó 12-én és márczius 30 án tartott közgyűlésén hozott határozatok megsemmisítése és járulékai iránt folyamatban tett kereskedelmi perében következő Ítéletet hozott: A kir. törvényszék a „Nezsideri takarékpénztár részvénytársaság" által 1901. évi márczius 12 én tartott évi rendes közgyűlésén hozott összes határozatokat — kivételével a már jogerősen megsemmisített határozatoknak — megsemmisíti és ennek folytán utasítja a nevezett takarékpénztár igazgatóságát, hogy ezen ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt alapszabályszerü módon uj közgyűlést hívjon össze a tárgysorozat közlésével és ennek szabályszerű tárgyalása után a közgyűlés újból határozzon, a jegyzőkönyvet pedig ide terjessze be. Indokok: Felperes a közgyűlési határozatokat megtámadja azon a czimen, hogy a közgyűlés alapszabályellenesen alakult meg, mert a részvényesek ebbeli minőségüket az alapszbbályok 46. § ának rendelkezéséhez képest az intézeti jegyző előtt részvényeik felmutatásával nem igazolták és hogy a közgyűlési tárgysorozat 4-ik pontjának tárgyalás alá vétele előtt tett s a közgyűlés által elfogadott azon indítvány, hogy a 4. pont alatti s ezt követő tárgysorozat felett a közgyűlés titkos szavazással határozzon, csak részben hajtatott végre. Alperes kéri a kereset elutasítását, mert felperes a közgyűlésen maga is tevékeny részt vett, a részvényét ő sem mutatta fel s így a miatt, hogy a részvények felmutatva nem lettek, a közgyűlési határozatokat meg nem támadhatja, különösen akkor, mikor szavazatával az egyhangú határozatokhoz felperes is hozzájárult, az 5—7. pont alattiakat pedig, — kivéve W. S. pénztárnoknak fizetésére vonatkozót — szintén elfogadta, sőt a közgyűlés által megállapított osztalékot felvette. A titkos szavazásra vonatkozó állítás valótlan, mert az csak az igazgatósági tagok és felügyelőbizottsági tagokra lett kérve és elrendelve, a mit a jegyzőkönyv is igazol, az igazgató és aligazgató-választásnál a titkos szavazás nem kéretett. Az ügy érdemében felperesnek a K. T. 174. §. 2-ik bekezdése értelmében kellő időben beadott keresete folytán a közgyűlésnek már megsemmisített két határozatain kivül — többi határozatait a kir. törvényszék megsemmisítette, mert habár a fennálló birói gyakorlat szerint az a részvényes, a ki a határozatok hozatalában részt vett, a közgyűlési határozatokat sikerrel meg nem támadhatja, miután ezt a jogát csak akkor érvényesítheti, ha a közgyűlésen a határozat ellen tiltakozott, vagy attól tartózkodott, felperes pedig a 4442/p. 901. szám alatt levő tanúkihallgatási jegyzőkönyvben beismerte, miszerint a közgyűlés egyes határozatában részt vett; minthogy azonban alperes is elismeri, mikép felperes a tárgysorozatnak a választást tárgyazó 4-ik pontja értelmében megejtett választásoktól tartózkodott és minthogy a megtámadott közgyűlésen hozott határozatok között vannak olyanok, a melyek közérdekből is ellenőrzés tárgyát képezik, a milyenek a K. T. 179. §-ban felsoroltak közül az igazgatóság és felügyelő-bizottság választása, a számadások megvizsgálása, a mérleg megállapítása és a nyereség felosztása és milyenek a K. T. 182—200. § aiban felsorolt kötelezettségek és jogok, a melyek a dolog természeténél fogva, csak egy a törvény és alapszabályok rendelkezésének megfelelően megalakult közgyűlés határozataiból kifolyólag keletkezhetnek, ezeknél fogva tekintettel arra, hogy az érvényes alapszabályok 46. §-a értelmében a szavazati jog és választási jog személyesen vagy az 53. §. szerint meghatalmazott által gyakorolható, de ez is csak azon feltétel mellett, ha a részvényes részvényét az ülés napján a társulati jegyzőnél előmutatta; tekintettel arra, hogy e szerint a közgyűlésen megjelent s a határozatok hozatalában részt venni óhajtó részvényesnek vagy a meghatalmazónak a részvény tényleges birtokában kell lennie, a mit pedig egymagában az a körülmény, ha valaki a részvénykönyvbe mint részvényes bejegyezve van és hogy a részvényesek egymást ismerik, nem pótolhat, miután a részvény át nem Írásából nem következik az, hogy az illető a részvény tényleges birtokában van és e szerint mód nyújtatnék arra, hogy jogosulatlan szavazatok adassanak be, mely feltevést megerősíteni látszik maga a bemutatott közgyűlési jegyzőkönyv, a mennyiben a közgyűlésen képviselve voltak, H. E. és W. B., holott az itt felsoroltak a hiteles alakban bemutatott és a póttárgyalási jegyzőkönyvhöz 97. a. mellékelt részvény-könyv kivonata szerint ezen néven a részvénykönyvben bejegyezve nincsenek: az alapszabályok 46. §-ának nyilván az a célja, miszerint illetéktelen egyének a közgyűlésbe be ne folyjanak, a mit, mint a tények mutatják, az sem akadályozott meg, hogy a részvénykönyv a közgyűlés asztalán kitéve volt. Minthogy ezek szerint alperes a m. kir. Curiának végzése ellenére sem tudta bizonyítani azt, hogy a közgyűlésen megjelentek részvényeik tényleges birtokában voltak,