Kereskedelmi jog, 1904 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1904 / 1. szám - Az amszterdami tengerjogi kongresszus

s amely követelés alapján az alperes a közadós ezég tagjai ellen végrehajtást is vezetett. A megtámadás alapját tekintve, még ha a H. H. és H. E. czégtagoknak a 2. alatti váltón alapuló tartozása valóban a „H. J." czég tartozását képezte és illetőleg a „H. J.* czég által e czég vagyonából fizettetett is ki, felperest terhelte a megtámadhatóság alapfeltételeinek vagyis annak a közadós czégre vonatkoztatható bizo nyitása, hogy maga a közadós közkereseti társaság megszüntette fizetéseit már akkor, amikor felperesnek formailag csak a czégtagok ellen fennálló követelését kifizette és hogy alperes czég ugyanekkor erről tudomással is birt Felperes azonban bizonyítékot egyik irányban sem szolgáltatott, nevezetesen nem mutatott ki semmi oly külsőleg észlelhető tényt, amely a fizető czég irányában a fizetés idejében a fizetések megszüntetését megállapíthatóvá tenné és még kevésbé mutatta ki azt, hogy alperes a fizetések elfogadásakor a fizető czég fizetéseinek megszüntetéséről tudott volna. Az az egyedül bizonyított tény pedig, hogy alperes nem a fizető czég ellen, hanem annak csődbe utóbb sem jutott tagjai ellen, a czégtagokat saját személyükben terhelő tartozás alapján, nem a czég, hanem a czégtagok vagyonára biztosítási, majd kielégítési végrehajtást vezetett, a közadós czég által teljesített fizetést alperessel szemben megtámadhatóvá nem teszi, mert a czégtagok a czégtöl különálló jogalanyok és a czég által teljesített fizetés csak akkor támadható meg, ha a megtámadási jog előfeltételei, tekintet nélkül a czégtagok fizetéseinek megszüntetésére, amely itt jelentőséggel nem bir, a fizetést teljesítő czég irányában megállapíthatók, e részben azonban, amint fennebb kifejtetett, felperes semmit sem bizonyított és igy megtámadási keresetével elutasítandó volt A m. Tcir. Curia: A másodbiróság ítélete indokai alapján annyival inkább helybenhagyatik, mert a kereskedelmi törvény 95. §-ának rendelkezéséből is következik, hogy a kereskedelmi társaság egyes tagjainak vagyonára vezetett végrehajtás nem bizonyítja a társaság fizetéseinek megszüntetését. 3. A közadósnak átadott óvadék a csődtömegből csak abban az esetben követelhető vissza, ha a tömegben külön kezelve feltaláltatott, ellenesetben ez az óvadék a tömeg ellen csak mint csödköveteles érvényesiihetö. (M. kir. Curia. 1013,904. V. sz. — 1904. jun. 18). A m. kir. Curia : A másodbiróság ítélete helybenhagyatik. Indokok: Ha valónak el is fogadtatnék felperesnek az a tényállítása, melyből keresetének jogalapját származtatja, hogy t. i. a közadósnak 2000 koronát óvadékul adott át, minthogy nem is állította felperes, hogy a visszakövetelt összeg a közados által külsőleg is felismerhető módon különállóan, elkülönítetten, állított minőségének megjelölésével kezeltetett és mint olyan a csődtömegben feltalálható, felperes a csődtörvény 42. §-a alapján visszakövetelési jogot a fenti esetben sem érvényesíthetne. Tőzsde. 10. Azok a határidő ügyletek, melyeknél pótfedezet nyújtása köttetett ki, oly személyekkel szemben, kik nem foglalkoznak hivatásszerüleg gabona adás vételével, reális kereskedelmi ügyleteknek nem tekinthetők és ilyenekből származó követelések meg nem ítélhetők. A budapesti áru- és értéktőzsde választott bíróága az előtte folyamatba tett, 133/1904. számú perben következőleg ítélt: A bíróság felperest keresetével elutasítja stb. Indokok : A tőzsdetanácsnak 1888. deczember 14 én tartott ülésében a tanács ugy is, mint a választott bíróság teljes ülése kimondotta, hogy azokat a határidöügyleteket, melyeknél pótfedezet nyújtása köttetik ki, oly egyénekkel szemben, kik nem foglalkoznak hivatásszerüleg gabona adásvételével, reális kereskedelmi ügyleteknek nem tekinti s a pótfedezet hiányából lebonyolított ügyletekből származott követeléseket meg nem ítéli. Minthogy a tárgyal is anyagából megállapithatólag alperes községi jegyző s gabona adásvételével hivatásszerüleg nem foglalkozik, a keresethez csatolt számla pedig arról tesz tanúságot, hogy az ügyletek lebonyolítása pótfedezet hiányából történt: felperest az idézett határozat értelmében keresetével elutasítani, a perköltségeket azonban a per körülményeire való tekintettel kölcsösen megszüntetni kellelt. Budapest, 1904. július 1. II. Külföldi joggyakorlat. Altalános. i. Vis major-e a sztrájk ? (A rotterdami legfőbb törvényszék határozata.) A rotterdami törvényszéknek e kérdésben hozott határozata annyiban bir érdekességgel, hogy különböztet a sztrájk neme szerint. A szóban forgó esetben a rotterdami járásbíróság a sztrájkra, mint vis majorra történt hivatkozásnak nem adott helyt a következő indokokból: A munkaadó engedhetett volna a munkások követelésének. Hogyha pedig a magasabb munkabér koczkázatát nem akarta magara vállalni, ugy ezt szerződésileg ki kellett volna kötnie. Egyébiránt a sztrájk épen nem ritka dolog s igy nem is minősíthető előre nem látható eseménynek. Ezen ítéletet a rotterdami törvényszék megsemmisítette és kimondotta, hogy jóllehet a sztrájk nem tekinthető mindig vis majornak, viszont azt sem lehet mondani, hogy sohasem volna az. A sztrájk vis major minősége annak természetétől és jelentőségétől függ. Ezért szabad-