Kereskedelmi jog, 1904 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1904 / 6. szám - A téves árszámitás jogkövetkezményei

Kereskedelmi Jog 6- sz. 18Ö 1., 2. és 3-ik pontjának intenczióival. Ezen szakasz szerint ugyanis a munkaadó köteles a munkásnak távozásakor bizonyítványt adni szolgálata minőségéről é^ tartamáról ; tilos azonban, hogy e bizonyítványban a munkásról, annak beleegyezése nélkül, nyíltan vagy rejtve ítéletet mondjon. Ezen intézkedésekből nyilvánvaló, hogy a törvény a munkaadónak nem adja meg azt a jogot, hogy elbocsátott munkásának további munka nyerését már a bizonyítvány révén megnehezítse. Elitélő véleményt csak közvetlen tudakozódás esetén mondhat a munkaadó munkásáról. Igaz ugyan, hogy az ipartörvény őzen intézkedésének hatálya a munkaadók testületeire nem terjed ki, mindazonáltal azon eljárási mód, amelyet, a szövetség a kizárásnál fonforgó esetben követett, erkölcstelennek tekinthető. A szövetségnek esakis akkor szabad a kirekesztés rendszabályát alkalmaznia, ha a munkás nagyon súlyos hibába esett szolgálati viszonyában s ez a hiba alapos eljárással megállapítást nyert. A jelen esetben azonban a szövetséget eljárásában a méltányossággal össze nem egyeztethető szigor vezette. (Gegen die Biliigkeit verstossende Harte.) Azt a felsőbíróság is elismeri, hogy a felperes eljárása okul szolgálhatott arra, hogy főnöke őt azonnal elbocsássa: ámde a felülvizsgált Ítélet túllőtt a czélon, midőn kimondotta, hogy a felperes magatartásából az a következtetés vonható, miszerint felperes személye egyáltalán nem alkalmas arra, hogy műhelyekben, hol több munkással jut érintkezésbe, alkalmazást nyerhessen. Ezen megállapítás annál kevésbbé foglalhat helyei, mert a per során még csak nem is állíttatott, hogy felperes más helyeken is, ahol munkában állott, hasonló módon háborgatta volna társait. Mindezeknél fogva alperes kártérítési felelősségét megállapítani és őt a kereset értelmében marasztalni kellett. Közli: dr. Ranschburg Nándor. oo. A munkásnak közvetlen a fegyvergyakorlatra való bevonulása előtt vagy a gyakorlat közben is fel lehet mondani a szolgálatot és el is lehet bocsátani öt ; ha pedig a felmondási idő a gyakorlat alatt telik le, akkor az elbocsátott munkásnak nincs igénye a felmondási időre járó kártalanításra. (Ausztria. Briinni iparbatóság.) 34. Ha az éjjeli munka bére nagyobb a nappalinál, akkor az éjjeli munkás, kit utóbb nappali munkához rendeltek ki, a nagyobb bérre való igényétől csak a megfelelő felmondási idő letelte után esik el. (Ausztria. Brünni iparhatóság.) 35. Aki a felmondási idö alatt ok nélkül utasította vissza a kikötött és felajánlott természetbeni járandóságokat, az nem követelhet helyettük pénzbeli megtérítést. (Ausztria. Leobeni iparbiróság.) 36. Ha az utazó a megkötött ügyletek után számított jutalékon felül havonként pótlékot is kap, ez a pótlék az egész hónapra esedékes és egységes járandóságot és nem az egyes napokon elért eredmény arányában megosztó keresetet képez. (Ausztria. Leobeni iparhatóság.) Közli: dr. Dóczi Sámuel. Pénzügyi határozatok. A m. kir közigazgatási bíróság pénzügyi osztályának 23/1904. számú döntvénye. Kérdés: A társulatok és intézetek alkalmazottjai javára létesített nyugdíjintézetek vagy nyugdijalapok részére teljesítendő díjfizetések mennyiben esnek az 1883 : VIII. törvényczikk 3. § ában megállapított 172% illeték alá?1) Határozat: A társulatok és intézek alkalmazottjai javára létesített nyugdíj-alapok vagy nyugdíjintézetek részére teljesítendő díjfizetések és pedig a) a társulatok és intézetek részéről teljesítendő díjfizetések csak abban az esetben esnek az 1883 : VIII. törvényczikk 3. §-ában meghatározott lV2°/o illeték alá, ha a nyugdijalap vagy nyugdíjintézet a társulattól vagy intézettől különálló jogi személyt képez, b) ellenben az alkalmazottak részéről teljesítendő dijBzetések minden esetben ez alá az illeték alá esnek. Kölcsönátváltoztatások illetékmentessége. Vitássá valt az a kérdés, hogy az 1881 : LXX. törvényczikkben a kölcsönök átváltoztatására (konvertálására) vonatkozó illetékkedvezményt igényelni lehet e oly esetben is, amikor az átváltoztatandó kölcsön az Országos Központi Hitelszövetkezet tagjai közé tartozó hitelszövetkezettől vétetett fel és igy az annak felvételéről kiállított okiratoktól és a tartozás telekkönyvi bejegyzésétől eredetileg illeték nem fizettetett ? A közigazgatási biróság f. évi 604. sorszámú elvi jelentőségű határozatában kimondotta, hogy a konverzióknak biztosított illetékkedvezmény ez esetben is igényelhető, mert annak megadását a törvény nem köti az eredeti kölcsönvétel után fizetendő illetékek lerovásához és igy a midőn az 1898 : XXIII. törvényczikk a szövetkezeti kölcsönökre nézve illetékmentességet biztosit, nem vonja meg az ugyanazon kölcsönök esetleges átváltoztatására egy más törvényben megadott kedvezményeket. Oly társaságok, amelyek értékpapír üzletüket még meg nem kezdették, a még meg nem kezdett üzletüknek bejelentése miatt nem bírságolhatok. (A m. kir. közig, biróság 27977/1903. sz. határozata.) Az illetek? díjjegyzék $9. tételének I. B. a) pontja értei mében járó illeték nem akkor, midőn a részvények kibocsátása elhatároztatott, hanem a részvények kibocsátása előtt bármikor fizethető. (A m. kir. közigazgalási biróság 25839/1903. sz. határozata.) ») Az 1883 : VIII. t.-cz. 3. §-a igy szól: Intézetek, melyek a . . . biztosítási ügyleteket (ideértve a viszontbiztosítást és életjáradéki szerződéseket is; kizárólag vagy más ügyletek mellett gyakorolják ... a biztosítás megkötésétől és ennek folytatásától, továbbá a biztosítási dijakról és egyéb a biztosított felek által teljesítendő szolgáltatásokról az intézetek által kiállított vétbizonyitványoktól és pedig a szállítmányi biztosításoknál egy száztóli, minden más biztosításoknál pedig egy és fél száztóli illetéket készpénzben tartoznak fizetni stb.