Kereskedelmi jog, 1904 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1904 / 1. szám - Az amszterdami tengerjogi kongresszus

18 Kereskedelmi Jog 1. sz. alapszabályellehes, ezért mindkét elsőbiró­ság ítéletének vonatkozó rendelkezésének meg­változtatásával azt a közgyűlési határozatot, il­letve ennek most megjelölt részét a K. T. 174. §-a alapján megsemmisíteni kellett. Minthogy azonban a felperesek alperesnek azt az elleniratbeli állítását nem tagadták és igy az 1868 : LIV. törvényczikk 159. § a értel­mében beismerték, hogy az alperes részvény­társaság igazgatóságának tagjai a részére meg­állapított jutaléknak a jelzett összegnek meg­felelő 111 kor. 79 fül. hányadát fel nem vették és igy az az összeg az alperes társaság vagyoná ban megmaradt, nem forgott fenn szüksége oly értelmű rendelkezésnek, hogy ez összegre nézve ujabbi közgyűlési határozat hozassék. Egyebekben a másodbiróság ítéletének a felpereseket kereseti kérelmükkel a többi pa­naszpontokra vonatkozóan elutasító rendelkezé­sére nézve felhozott és felhívott indokokat a kir. Curia is elfogadta. Vételjog. 3. A vevő az eladót helyi vételnél sem hagyhatja hosszabb ideig bizonytalanságban az áruk sorsa iránt, hanem köte­les az árut, amennyiben ez rendes kezelés mellett lehetsé­ges, közvetlen az átvétel után azonnal megvizsgálni s ha az a kikötött vagy törvényes kellékeknek meg nem felel, erről az eladót azonnal értesíteni s neki az árut rendelke­zésére bocsátani. Ha a vevő az átadásnál jelen nem lehet, ugy köteles helyettesről gondoskodni, hogy ez az esetleges minőségi kifogásokat az átadásnál megtehesse. (M. kir. Curia. 915/1903. aug. 30). A győri kir. ítélőtábla (606/P. 1903.): A kir. ítélőtábla az elsőbiróság Ítéletének nem fe­lebbezett részét nem érinti, megtámadott azt a részét, hogy alperes 1609 korona 72 fillér tőke és kamatainak felperes részére leendő megfize­tésére feltétlenül köteleztetett és viszonkerese­tének a fekbér megtérítésére vonatkozó részé­vel elutasittatott, helybenhagyja. Ellenben az ítéletnek megtámadott egyéb részét megváltoz­tatja, felperest keresetének 160 korona 64 fillér részével feltétlenül elutasítja. Indokok: A peres felek között létrejött vé­tel helyi ügylet lévén, arra a K. T 346. és 347. §-ai, melyek a más helyről küldött áruról intézkednek, nem alkalmazhatók ugyan, de az ily ügyletekre is áll az, hogy a vevő az eladót a megrendelt áruk sorsa iránt hosszabb ideig kétségben nem hagyhatja, hanem köteles az árut, amennyiben ez rendes kezelés mellett lehetséges, közvetlen az átvétel után azonnal megvizsgálni s ha az a kikötött vagy törvényes kellékeknek meg nem felel, erről az eladót azonnal értesíteni s neki az árut rendelkezésére bocsátani. A vevő­nek erre a kötelezettségére az ő személyes vi­szonyai és igy az a körülmény, hogy az át­adáskor az átadás helyén személyesen jelen nem volt, befolyással nem bírnak, mert a vevő ily esetben előre köteles intézkedni, hogy az eladó az áru netáni hiányairól a vevő helyettese által kellő időben értesíttessék. Az elsőbiróság ítéle­tében helyesen kifejtettek szerint alperes he­lyettese, F. F. a felperes által 1902. évimárcz. hó 14 én és 15 én szállított lenszalmát alperes megbízottjától átvette anélkül, hogy a kikötött minőség hiánya miatt kifogást tett s az árut az eladónak rendelkezésére bocsátotta volna ; az áru kifogás nélkül való átvétele ellenére pedig az ügylettől utólagosan elállani s az árut az el adó rendelkezésére bocsátani jogosítva nem volt. S minthogy a szerződéstől való elállásra irá­nyuló igény a K. T. 346. §-a szerint a vételár aránylagos leszállítására ki nem terjeszthető és igy alperes a fentebb emiitett áruk szerződésileg meghatározott vételárát köteles a felperesnek megfizetni, az elsőbiróság ítéletének vonatkozó megtámadott részét helyben kellett hagyni. A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete nem felebbezett abban a részében, melylyel felperes keresetének 160 korona 64 fillér részé­vel feltétlenül elutasittatott, érintetlen marad, felebbezett egyéb részeiben pedig a benne vo­natkozóan felhozott és elfogadott indokokból helybenhagyatik. Vasútjog. 4. Vasúti törzsrészvény-jegyzésnek nincsen kötelező joghatálya, ha az illető társaság az illető kötelezett által aláirt rész vényekre való tekintet nélkül alakult meg. (A m. kir. Curia. 938/1903. — 1904. ápr. 28.) A bpesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék mint kereskedelmi bíróság (46086/1902): Fel­perest keresetével elutasítja. Indokok: Nem vitás a felek közt, hogy alperes a C7. alatt csatolt okiratot aláirta és abban kötelezettséget vállalt az iránt, hogy a h. é. vasút kiépítéséhez törzsrészvények ellené­ben 6000 koronával hozzájárul. Nem vitás az sem, hogy a felperesként fellépő részvénytársaság a vasút kiépítése végett a C'/. alatti okirat aláírása utáni időben meg­alakult és pedig úgy, hogy a törzsrészvénytőke a 3'/. alatti másolatban csatolt közgyűlési jegyző­könyv tanúsága szerint a közgyűlési jegyző­könyv 4. lapján felsorolt hatóságok és a 27. alatt csatolt tervezet 5. lapján felsorolt magán­felek hozzájárulásai által volt fedezve, amelyek közt az alperes hozzájárulása nem foglaltatik. Alperes azzal védekezett, hogy a GV. alatti okiratban vállalt kötelezettség törzsrészvény­jegyzésnek tekintendő és mint ilyen, hatály­talanná vált az által, hogy a megalakult rész­vénytársaság a megalakuláskor a törzsrészvé­nyeket mások közt osztván szét, alperes törzs­részvény jegyzését nem fogadta el. Ezzel szemben felperes álláspontja az, hogy a GV. alatti okiratban foglalt ügyletet vétel­ügyletnek kell tekinteni, amelyből folyólag al­peres mint vevő felperesnek, mint a C'/. alatti okiratban megnevezett eladó jogutódának törzs-

Next

/
Thumbnails
Contents