Jogászegyleti szemle, 1948 (2. évfolyam, 1-2. szám)

1948 / 1-2. szám - Zsögöd-Grosschmid Béni, a magyar jogtudomány szabadságharcosa

7 előbbszerző védelmét az ú. n. kétszeri eladások körében. A kőtelem fogalma keze alatt modern szóval élve, dinamikus fogalommá lett : a kötelmet Grosschmid létszakokra bontotta, az adásra nézve szákonként változó „hullámzó" felelősséggel. A szolgáltatás lehetetlenülése mellé hasonló hatálylyal a természetbeni szolgáltatás „elszegés"-e lépett. A pénztartozás legméyebb rejtelmei nyertek megoldást a „kirovó" és „lerovó" pénznem szembeállításával. A „veszély" és a „felelősség" fogalmainak szétválasztása sok homályt oszlatott el a kötelemszegés tanában. Jogi könyveinkből pedig lassanként elmaradoztak a német könyvekre való tömeges utalások, csak ott maradtak meg, ahol elméleti vitakérdéseket kellett megoldani vagy ahol új jogi problémák merültek fel, de többé nem fennálló tételes jogunk tartalmának megállapítása, vagy magyarázata céljából. 5. Tudománytörténeti szempontból óvakodnunk kell a túlzásoktól, amelyekre a nagy ember iránti hódolat, a hőskultúsz könnyen csábíthat. A jogtörténelem szövőszékén egy-egy korszak nem egy fonálhói szövődik, hanem sokféle fonál egymásba futásának eredménye. Valamely jogágazat továbbfejlődése nem egyedül a jogtudomány műve, hatalmas rész illeti belőle a bírói ítélkezés és törvényelőkészítés hangyamunkáját is. Egy-egy kor jogtudománya is csak igen ritkán egyetlen ember alkotása, hanem számos tudós fej buvárlatának összetételéből adódik ; így természetesen a magánjog új dogmatikája sem lehetett kizárólag Grosschmid műve. Az ő kortársai közt is sok kitűnő jogászt találunk, aki a közös munkát értékes adalékokkal gazdagította. Ezek közül kimagasló szövetségest nyert Grosschmid munkássága Szászy-Schwarz Gusztávban, aki a pandektajogból kiindulva, szintélikus új fogalomképzésével különösen a jogi alaptanok körében jutott a német iskolával szemben teljesen újszerű értékes eredményekre. Ez a két nagy jogtudósunk a legszerencsésebb módon egészítette ki egymást : Szászy-Schwarz a jog fogalmi rendszerének logikai tökéletesítésében, Grosschmid az intézmények tartalmi igazságosságának kiépítésében, járt elől. Külön kell megemlékeznünk Raffay Ferenc és Kolosváry Bálint tankönyveiről, amelyek már e század elején túlnyomóan hazai anyagból épültek fel : amaz főleg a bírói gyakorlat, az utóbbi pedig a hazai jogirodalom termékeinek lelkiismeretes felhasználásával. A jogtudományon kívül magánjogunk tartalmi önállósulását és gazdagodását nagy mértékben köszöni bíróságaink és legfőképpen a Kúria 1871. utáni munkásságának. Grosschmid is mindenkor a legnagyobb tisztelettel hódolt a bíró magasztos hivatásának. Magánjogunk dogmatikus integrálódásához tekintélyes mértékben járult továhbá hozzá magánjogi törvénykönyvünk nagyértékű előkészítő anyaga is, amely különösen Thirring Lajosnak átfogó jogi műveltsége révén kötelmi jogunkat gazdag méltányossági tartalommal töltötte meg. A magyar magánjognak a hűbéri jogrend lebontása utáni helyzethez alkalmazkodó nemzeti szellemű megújhodása ezek szerint sok tényező összeha tásának eredménye ; tagadhatatlan azonban, hogy Grosschmid 70 évi írói pályáján mindvégig magánjogunk kialakulásának kimagasló és jellegadó vezéralakja volt. 6. Grosschmid Béni életének maga elé tűzött feladatát maradéktalanul megoldotta : megóvta jogrendszerünket a behatolt német szellem elhatal-