Jogászegyleti szemle, 1948 (2. évfolyam, 1-2. szám)

1948 / 1-2. szám - Valódi és álszövetkezet. [Előadás a Magyar Jogászegylet hiteljogi szakosztályának és gazdaságjogi intézetének 1947. szeptember 26. és október 14. között megtartott ankétján]

sítési segédnek minősül és így a szövetkezet a nevében eljáró személy vétkességétől függetlenül is, felelős lesz, ha a szerződés értelmében a felelősséghez vétkesség nem kell. Ha tehát az ügyvezető azért nem fizeti meg a lejáratkor a pénztartozást, mert nincs pénz a szövetkezet pénztárában és a legszorgosabb utánjárással sem tud pénzt előteremteni, a szövetkezet a késedelmi kamatban jelentkező kártérítési átalány fizetése alól nem mentesül. Éppen így nem mentesül az értékesítő szövetkezet a kellékszavatosságból eredő kötelezettség vagy a hibás teljesítés következményei alól akkor sem, ha az ügyvezetőt semmiféle vétkesség nem terheli. Végül egyáltalában nincs kizárva, hogy a szövetkezet életében is felmerülnek az objektív felelősség esetei és itt sem lesz döntő, vájjon az eljáró személy vétkes volt-e vagy sem. Ha a szövetkezeti teherautó vezetője vétlenül gázol el valakit, a 87. §. bizonyára nem fogja a szövetkezetet a felelősség alól mentesíteni. A 87. §. szövege mégis helyes, csak nem szabad kimerítőnek tekinteni. Az általános magánjog felelősségi szabályai a szövetkezetre is irányadók, éppen csak azt a tételt volt szükséges kiemelni, ami a magánjogi szabályoktól eltér. A 73. §. (3) bekezdése az igazgatósági tagok harmadik személyekkel szembeni felelősségét szubszidiárius felelősségként, vagyis csak arra az esetre állapítja meg, ha a követelésüket a társaságtól nem tudják behajtani. Világos mégis, hogy ez a szabály nincs ellentétben a szövetkezet közvetlen felelősségét megállapító 87. §-sal. A 73. §-ban nevezetesen éppen olyan esetekről van szó, amikor a szövetkezet vagyonát mint a hitelezők fedezetét csorbították meg és a kár a követelésnek a szövetkezettel szemben behajthatatlanná válásával merül fel. Nem lenne igazságtalan, ha ilyenkor az igazgatóság vétkes tagjait a kártalanító kezes jogállásából a készfizető kezes jogállásába emelnénk át, ám szerezzenek a hitelező kielégítése útján ők követelést a bonitásában általuk megrontott szövetkezet ellen. Dr. SZILÁGYI LÁSZLÓ O. SZ. H. ny. vezérigazgató helyettes : VALÓDI ÉS ÁLSZÖVETKEZET. 1. Az új szövetkezeti törvényünkkel szabályozott kérdések között az egyik legfontosabb és legidőszerűbb kérdés az álszövetkezetek problémája A szövetkezeti törvény életbelépése előtt ez a komplexum meglehetősen rendezetlen volt s főleg az a körülmény, hogy szövetkezeti jogszabályaink nem adtak határozott útmutatást arra nézve, hogy mely szövetkezeti formában működő társas vállalkozás tekinthető valódi és melyik álszövetkezetnek, igen sok visszaélésre adott alkalmat és nagy nehézségek elé állította az ügyben érdekelt hatóságokat is. Ebben a tekintetben 1944-ig jó szolgálatokat tett az illetékes állami szerveknek a szövetkezetek egykori érdekképviselete a Magyarországi Szövetkezetek Szövetsége, amely a minisztériumok és