Jogászegyleti szemle, 1948 (2. évfolyam, 1-2. szám)

1948 / 1-2. szám - Az új szövetkezetek cégjogi vonatkozásai. [Előadás a Magyar Jogászegylet hiteljogi szakosztályának és gazdaságjogi intézetének 1947. szeptember 26. és október 14. között megtartott ankétján]

46 IV. A Kódex 62. § 1. bekezdése szerint a közgyűlés minden olyan határozatát, amely törvénybe vagy alapszabályba ütközik, bármely tag megtámadhatja. A K. T. annak idején nem tartalmazott rendelkezést a szövetkezetek közgyűlési határozatainak megtámadhatóságáról, úgy, hogy a bírói gyakorlatnak kellett ezt a hiányt a K. T. 174. § értelemszerű alkalmazásának kimondásával pótolni. Egységes volt azonban az eddigi bírói gyakorlat abban a tekintetben, hogy a szövetkezeti tagságnak nemcsak a sérelmezett közgyűlési határozat meghozatalakor, hanem a pernek egész folyama alatt fenn kell állnia s ennek hiányát a bíróság a kereset elutasítását eredményező aktorátusi jog hiányának tekintette. Mindezek megemlítésére az szolgáltatott okot, hogy az irodalomban a Kódexre utalással máris ellenkező nézet található éppen a Kódex miniszteriális előadói részéről, akik szerint a szövetkezeti tagsági viszonyok csak a közgyűlés napján kell fennállni, később már nem. Nézetem szerint azonban a bevezetőül ismertetett bírói gyakorlatot a szövetkezeti közgyűlési határozatok megtámadása kapcsán a jövőben is alkalmazni kell. Bátor vagyok hivatkozni az idézett szakasz 2. bekezdésében foglalt arra a kivételes esetre, hogy a sérelmezett határozat meghozatala előtt a szövetkezetből kivált tag csak akkor támadhatja meg a határozatot, ha az a neki kifizetendő üzletrész nagyságát érinti. Érdeksérelemhez, tehát feltételhez van kötve a közgyűlést megelőzően kivált tag megtámadási joga s nem volna indokolható, hogy miért biztosíttassék feltétlen megtámadási jog annak, aki a közgyűlés időpontjában ugyan szövetkezeti tag volt, utóbb azonban tagsági viszonya már megszűnt. Amennyiben azonban az említett quasi félhivatalos megnyilatkozást törvényhozói intencióra való utalásként fogjuk fel, úgy a 62. § 1. bekezdésének szövege hiányos s az kiegészítendő volna azzal, hogy bármely tag, kiválása után is, megtámadhatja a törvénybe vagy alapszabályba ütköző közgyűlési határozatot. V. A Kódex 63. §-a alaki és anyagi semmiségi okokra tekintet nélkül 6 hónapban állapítja meg a megtámadási határidőt. E határidő nincsen zárosnak nyilvánítva, elmulasztása miatt tehát igazolásnak sincsen helye. Eltérést jelent a fenti rendelkezés az eddigi jogszabályoktól, melyek szerint az alakiságok mellőzésére alapított kereseti jog 15 nap alatt, az anyagi érvényességi okok tekintetében pedig 32 év alatt évült el. Ilyenhez hasonló eltérő rendelkezés az 1.790^1947. M. E. számú, úgynevezett „forintmérlegrendelef'ben is található, itt azonban az eltérés igen helyeselhető indokát leli abban a fontos kívánalomban, hogy a minden későbbi számadás alapját képező megnyitó mérleget megállapító közgyűlési határozat — közforgalmi biztonsági okokból — ne legyen meg a 32. évben is megtámadható. Nem vonatkozik az itt megállapított kivételes és egységes 30 napos megtámadási határidő a mérlegmegállapítás körén kívül eső egyéb határozatokra.