Jogászegyleti szemle, 1948 (2. évfolyam, 1-2. szám)

1948 / 1-2. szám - Az új szövetkezetek cégjogi vonatkozásai. [Előadás a Magyar Jogászegylet hiteljogi szakosztályának és gazdaságjogi intézetének 1947. szeptember 26. és október 14. között megtartott ankétján]

44 Dr. MÁTÉFFY JÓZSEF törvényszéki tanácselnök : A SZÖVETKEZETEK CÉGJOGI VONATKOZÁSAI. Engedtessék meg, hogy vállalt feladatom szerint a cégbíró nézőszögéből tegyem meg kritikai észrevételeimet a Szövetkezeti törvényre. Mint a jogtudomány gyakorlati munkása — a törvény sorrendjét követve és annak keretében maradva, — egynéhány gyakorlati jelentőséggel bíró hibára és hiányosságra kívánok reá mutatni, melyek egyrészt vita lehetőségekre adnak alkalmat, másrészt talán gátolják is a törvény intencióinak maradéktalan megvalósítását. I. In medias res kezdve, első megjegyzésem a cégszövegre vonatkozik. A cégszöveggel kapcsolatban a törvény pozitív irányban kettős feltételt tüz, jelesül a 4. § azt írja elő, hogy a cégszöveg a vállalat tárgyára utaljon és hogy toldatként a szövetkezet szót tartalmazza. A cégszövegnek egyébként szabad megválasztását csupán közvetve s egy helyen érinti a törvény, midőn a tagsági feltételeket szabályozó 23. §-ban akként rendelkezik, hogy a tagságot politikai párthoz, felekezethez vagy nemzetiséghez való tartozástól függővé tenni nem lehet. Ennek folytán azonban a oégvalódiság elvét sértené s ezért kétségkívül meg fogja tagadni a cégbíróság az olyan cégszöveg bejegyzését ,amely valamely politikai párt, felekezet vagy nemzetiség nevét tartalmazza. Ámde a cégszöveg nemcsak a tagok pártállásra, felekezetére, ill. nemzetiségére, tehát személyre utaló megkülönböztetéseket tartalmazhat, hanem a vállalati tárggyal kapcsolatos elemeket is. Itt különösen a megszerzett szó védjegy útján bejegyeztethető s így közvetve már, pl. valamilyen pártállásra utaló vezérszavak vagy megkülönböztető toldatok jöhetnek szóba. Itt kell rámutatni arra a sajnos ma is előforduló jelenségre, hogy egyes szövetkezetek, annak ellenére, hogy az Ipartörvény novellájának 56. §-a szerint a kereskedelmi cégjegyzékbe bevezetett céggel rendelkező iparosok és kereskedők cégüket cégtáblájukon a cégjegyzékbe történt bevezetésnek megfelelően kötelesek feltüntetni, mégis bejegyzésük után önkényesen eltérő cégszöveg kiírásával s hirdetésével e tilalmat minduntalan megszegik. De vájjon lehet-e a siker reményében felvenni a harcot e szabálytalanságokkal szemben, midőn az idézett törvény 126. §-a a tilalom megszegését a közigazgatási hatóság, mint rendőri büntető bíróság hatáskörébe utalt s legfeljebb 16 pengőig terjedhető pénzbüntetéssel megtorolható kihágásnak minősítette, amelynek visszarettentő hatása ennélfogva gyakorlatilag a semmivel vehető egyenlőnek. Ha tehát maradéktalanul kívánjuk megvalósítani a Kódex által hirdetett s az egyébként csak helyeselhető azt az elvet, hogy politikai, felekezeli vagy nemzetiségi szempontokból ne engedjük széttagolni azokat, akiket egyébként a közös gazdasági érdekek összefűznének, úgy helyesebb lett volna expresisis verbis kifejezésre juttatni, hogy a szövetkezet cégszövege