Jogászegyleti szemle, 1948 (2. évfolyam, 1-2. szám)

1948 / 1-2. szám - Az új szövetkezeti jog alapelvei. [Előadás a Magyar Jogászegylet hiteljogi szakosztályának és gazdaságjogi intézetének 1947. szeptember 26. és október 14. között megtartott ankétján]

II Tnpham angol szövetkezeti író úgy érvel, hogy az „egy tag egy szavazat" elv inkább emberi mint logikus, mert számol az emberi pszichével és kielégíti az emberek igazságérzetét. A Szt. minden rendelkezésével igyekszik a szövetkezet demokratikus alkotmányának kiépítésére. Megmaradt a három eddigi törvényes szerv : a közgyűlés, az igazgatóság és a félügyelőbizottság, de kiegészíti ezeket a szerveket a kötelezően előírt üzletvezető és a tagértekezlet. Esetleges szervekként működhetnek a tagellenőrző bizottság, végrehajtóbizottság, vezérigazgató, stb. Első tekintetre az az érzésünk, hogy a kis falusi szövetkezeteket erősen nyomja ez a nagy szervezet. Csak éppen úgy telegramstílushan szeretnék egy néhány megjegyzést tenni : 1. a közgyűlés, 2. az igazgatóság, 3. a felügyelőbizottság szabályozására. ad 1. A Szt. a közgyűlés szabályozásánál figyelmen kívül hagyja a K. T. 179. § 2. bekezdését és feljogosítja a közgyűlést az alapszabály minden módosítására, így a tárgy megváltoztatására és az egész vagyon átruházásra is. Ennek a nagy hatáskörnek egyetlen korolláriuma a minősített többség előírása. Igen fontos újításokat valósít meg a 65. § a küldött-gyűlés továbbfejlesztése érdekében. ad 2. Az igazgatóság szabályozásában elismerést érdemel az a törekvés, amely disztingvál az ügyvezető igazgatósági tag és az egyszerű igazgatósági tag tekintetében. Felhívom a figyelmet arra, hogy a Szt. egészen különleges módon kezeli és szabályozza a „gondosság" különböző fokozatait. Ismeri a rendes és lelkiisemeretes szövetkező gondosságát meghaladó gondosságot (84. §) ; az igazgatóságnál ellenben a 73. § a „rendes és lelkiismeretes szövetkezeti tag" gondosságát meghaladó gondosságot írja elő. Viszont a küldött-gyűlés (65. §) kiküldöttétől csak a rendes és lelkiismeretes szövetkező gondosságát kívánja meg. Ezzel szemben az üzletvezető (86. §) a „rendes kereskedő gondosságát" köteles kifejteni; még akkor is, ha beválasztják az igazgatóságba. A gondossági fokoknak ez a színes változatossága azonban engem nem tölt el aggodalommal. Elvégre valamennyi kitétel blanketta-jogszabályt jelent. És én egészen nyugodt vagyok a felől, hogy a magyar bírói gyakorlat helyesen fogja ezt a törvényt alkalmazni és a törvénynek ezekből a változatos kifejezéseiből ki fogja olvasni azt a helyes intenciót, amely könyörtelenül le kíván sújtani mindenkire, aki kellő tudás és elhivatottság nélkül szövetkezetek vezetésére merészel vállalkozni. ad. 3. A felügyelőbizottság igen előnyösen különbözik a K. T. teljesen passzív felügyelőbizottságálól, de mégsem fejleszthető még alapszahálybeli rendelkezések segítségével sem „igazgatótanáccsá", mint a Kftt. felügyelőbizottsága. Az igazgatósági tagok kirendelését és elmozdítását ú. i. nem lehet még alapszabálybeli rendelkezéssel sem a felügyelőbizottságra bízni. Erősen kifogásolható a 81. § 2. bekezdésének az a rendelkezése, amely két felügyelőbizottsági tagnak indokolt kívánságára kötelezi a bizottságot szakértő alkalmazására. Három tagból álló felügyelőbizottságnál, ha két tag kívánja a szakértő alkalmazását, az egy tag fogja elbírálni e kívánság „indokolt" voltát ?