Jogászegyleti szemle, 1948 (2. évfolyam, 1-2. szám)

1948 / 1-2. szám - Az új szövetkezeti jog alapelvei. [Előadás a Magyar Jogászegylet hiteljogi szakosztályának és gazdaságjogi intézetének 1947. szeptember 26. és október 14. között megtartott ankétján]

39 J életképes és szépen működő fogyasztási szövetkezetnek, hogy tagjainak létszáma háromszázról kétszázkilencvennyolcra csökkent. Az alapítással kapcsolatban végül megemlítem, hogy részletes szabályozásban részesült az apport-alapítás kérdése és a Szt. nemcsak a szoros értelemben vett apportra, hanem az ú. n. „átvétel" kérdésére is figyelemmel van. Hiányolom azt, hogy az apport értékének a megállapításánál a Szt nem teszi kötelezővé a szakértői vélemény beszerzését. Ami a tagok jogviszonyait illeti, itt jelentkezik a nagy eltérés a részvénytársasággal szemben. A részvénytársaság jogi alapszerkezetének képlete : alaptőke (tárgyi szuSbsztrátum), részvény (mint betét, a tagságjogok foglalata és értékpapír) és részvényes. Ezzel szemben a szövetkezetnél éppen megfordítva jelentkezik a jogi alapszerkezet. Mert elsősorban jönnek figyelembe a tagok és azoknak közreműködése (személyi szubsztrátum), azután jön az üzletrész, amelyet értékpapír alakjában kiállítani nem lehet, és végezetül az üzletrésztöke, amelynél jogilag sokkal nagyobb jelentősége van az állandó, mert a tagok által ki nem vihető tartalékalapnak. A Szt. igen nagy súlyt helyez a tagok kvalifikációjára. A tagok „kis gazdasági egyedek", „azonos gazdasági érdekkörű személyek". Termelő szövetkezetnek csakis természetes személyek lehetnek tagjai. Más szövetkezeteknek a természetes személyeken kívül csak szövetkezetek lehetnek tagjai. Ahhoz ,hogy valaki tag lehessen, múlhatatlanul szükség van a szövetkezet beleegyezésére. A most felsorolt megszorítások véleményem szerint túl szigorúak. Elég, ha a svájci szövetkezeti törvényre gondolunk, amelynek értelmében a szövetkezetnek kereskedelmi társaságok is. lehetnek a tagjai. A Szt. igen figyelemre méltó módon szabályozza a tagság keletkezését és megszűnését. A tagság keletkezhet eredeti és származékos úton, alapításkor és fennállás alatt. Mindkét kérdést a Szt. 5. és 24. §-ai lelkiismeretesen szabályozzák. Jogi szempontból a legfontosabb az, hogy melyik pillanatban áll be a tagsági minőség? Az 1898 : XXIII. tc. 9. §-a értelmében valaki abban a pillanatban lesz szövetkezeti taggá, mihelyt belépését az igazgatóság elfogadja. A Szt. 24. §-a értelmében azonban, ha a belépni kívánó tag 30 nap alatt értesítést nem kap, a belépési nyilatkozatot elfogadottnak kell tekinteni. Sokkal jelentősebb eltéréseket tartalmaz a jelenlegi joggal szemben a Szt. a tagság megszűnése tekintetében. A K. T. 235. §-a és az abban szabályozott korlátlan kilépés lehetősége kivétel, amely joggal a tag csak a Szt. 33. §-ában megállapított esetekben élhet. Egyébként a kilépést az alapszabály lényegesen megszoríthatja. Az üzletrész-átruházás, a tag kizárása és a tag halálának szabályozása tekintetében a Szt. a jelenlegi jogtól lényegesen eltérő rendelkezéseket nem állít fel. Más a helyzet a tag magánhitelezőjének jogosultsága tekintetében, amelyet a 28. § 6. bekezdése a K. T. 239. §-ával szemben jelentékeny mértékben megszorít. Igen figyelemre méltó módon szabályozza a Szt. a tagok jogait és kötelességeit. E tekintetben mindenekelőtt két generális clausula köti le figyelV.