Jogászegyleti szemle, 1948 (2. évfolyam, 1-2. szám)

1948 / 1-2. szám - A kollektív munkaszerződés jogi természete

175. felhasználása. A kolhoz földje jogi szempontból két csoportra osztható : közös és egyéni használatú földre. Minden kolhozcsaládnak joga van egy kis kertre egyéni használat céljára, melyre vonatkozó használati jognak az alanya a család maga. A használati jog közvetlen : bérbeadni, vagy ingyenesen átengedni tilos s a kolhozból való kizárást és a kerttől való megfosztást vonja maga után. Az állami termelési terv erre a területre csak néhány növénykultúrát illetően terjed ki. A kolhoz területén élő nem földműves munkások, tisztviselők, stb. szintén bírnak egyéni használatra ilyen kertet. A kolhoz alapvető ténykedése : kollektív gazdálkodás folytatása együttes munkával, közössé tett termelési eszközökkel, a kormány által meghatározott termelési tervhez igazodva. A kolhoz (mind az egyéni, mind a közös használatú földek után) az állam részére természetbeni szolgáltatással és adóval tartozik. Ismeri a szovjet földbirtokjog az egyéni gazdaságot is, de a használati joggal bírók maguk kötelesek megmunkálni földjeiket. A nyugati új szovjet köztársaságokban (balti köztársaságok) a mezőgazdasági földhasználat általános formája ez. A használati jog alanya az egyes parasztház. Külön csoportot alkotnak a városi földek (az 1918. november 20-i „városi egyéni ingatlantulajdon megváltoztatásáról" szóló dekrétum rendelkezései szerint), valamint a különös rendeltetésű földek (állami intézményeknek, vállalatoknak, társadalmi szervezeteknek, stb. nem mezőgazdasági céljaik szolgálatára átadott földek). A Szovietunióban maidnem egy milliárd hektár területet foglal el az erdő6écf. A szovjet állam megszüntette az erdei egyéni tulajdont is és helyébe a kirárólagos állami erdőtulajdont IÓDtette. Az állami erdőalap az állam határain belül található erdőkből, valamint az erdei- gazdálkodáshoz szükséges egvéb földedből áll. Megkülönböztet a szöviet földbirtokjog ősszszövet^éCTí és helvi jellegű erdőségeket. Előbbiek ipari és vfzvédő erdőségek, utóbbiak olyan erdők, melvek iárások és községek, valamint kolhozok lakosságának a szükségletét vannak hivatva kielégíteni. Révész László. E. C. S. Wade and G. Godfrey Phillips: Coiisütufional iaw. 3. kiad. 1946. XXV + 474 old. A Közép-Európában lefolyt alkotmányjogi változások talán elterelték a magyar jogászközönség figyelmét az angol alkotmányjog problémáitól, amelyek a 19. század végén és a 20. század elején az angol jog legismertebb területét képezték a magyar jogász előtt. A Dicey által kifejtett alkotmányjogi alapelvek óta azonban az angol alkotmányjog fokozatos, de mélyreható változáson ment át. Az angol alkotmányjog mai képéről egy' kötetben igen jó rajzot ad Wade és Phillips : Constitutional law című műve, amely harmadik kiadásában röviden, világosan és áttekinthetően dolgozza fel a változásokat és azokat igen ügyesen helyezi a maradandó szabályok keretébe. A mű XI részre oszlik. Az I. rész az alkotmányjogról és az alkotmányról általánosságban szól. A II. rész az angol alkotmányjog általános alaptanaival foglalkozik. E részben különös figyelmet érdemelnek a parlament felsőbbségéről és a jog uralmáról szóló fejezetek. A jog uralmának Dicey által hirdetett tétele a szerzők szerint ma is az angol alkotmány alapelve, azonban két fontos módosulás esett a „törvény előtti egyenlőség elvén", amennyiben a) az állam, köztestületek és tisztviselőik bizonyos kártérítési igényekkel kapcsolatban más állampolgárokkal szemben kivételezettségét élveznek és b) a magánosok jogait érintő számos vitát ma nem a rendes bíróság, hanem közigazgatási bíróságok (administrative tribunals) vagy maga a miniszter dönt el. Ez utóbbi különösen mélyreható változás a régebbi elvekkel szemben. A III. rész a parlament összeállítását, működését, feladatait és kiváltságait ismerteti. A IV. rész a végrehajtó hatalommal foglalkozik j a korona, a kabinet, a minisztériumok, a közszolgálat szabályozását ismerteti. Figyelemreméltó az új fejlődés szempontjából a közfeladatok ellátásával megbízott testületeket (public boards) ismertető fejezet, kár, hogy a kérdés fontosságához viszonyítva a fejezet túl rövid. Ugyancsak viszonylag rövid a bírósági rendszerrel foglalkozó V. rész is. A VI. rész az önkormányzatok jogával foglalkozik, az önkormányzat alapelveivel, szervezetével és működésével. Igen nagy figyelmet érdemel a munka