Jogászegyleti szemle, 1948 (2. évfolyam, 1-2. szám)

1948 / 1-2. szám - A kollektív munkaszerződés jogi természete

152 odiosuma, hogy a kortársak megértéséről azért kell lemondaniok, mert eszméikkel túlhaladnak a korukon. Vájjon találtatik-e valaki, aki a Bálás Elemér kezéből kiesett fonalat felveszi, vájjon a nagy világrengés, amelynek részesei vagyunk, nem temeti-e be végleg azt az útat, amelyet ő világosan látott, hogy egészen más irányt szabjon a jogtudomány tovább fejlődésének, a jövő meg fogja mutatni. Az azonban, hogy ha a sors kegyesebb hozzá és módot nyújt új tanának teljes kifejtésére és megvédésére, elnyerhette volna-e a győzelem és elismerés pálmáját, most már örökre titok marad. A Magyar Jogászegylet, amelynek összejövetelei oly gyakran szolgáltak az ő megnyilatkozásai színhelyéül és amelynek a szerzői jogra vonatkozó nagyjelentőségű tanácskozása most is az ő indításából ered, mélységes fájdalommal érzi súlyos veszteségét. Dr. Nizsalovszky Endre NOTTER ANTAL Notter Antal volt szakosztályi elnökünkkel a régi igazi juristák egyik utolsó, igen tiszteletreméltó képviselője távozott az idén az élők sorából. 0 még egészen benne élt az ius utrumque világában úgy, miként ma már csak nagyon kevesen. Vérbeli római jogász volt és vérbeli kánonjogász, egész jogászsága pedig a legmélyebben gyökerezett a természetjog filozófiájában. Mint római jogász elvileg pandektajogász volt. Őt nem a klasszikus jog problémái izgatták; a papyruskutatások alapján történő rekonstrukciókat nem tartotta jogászkodásnak. Az ő számára a római jog egyedül álló nagyszerűsége az volt, hogy ez az európai nemzeti jogoknak az anyajoga, de még ezt is megelőzően az, hogy több, mint kétezer esztendő ebben a jobban tiszteli a ratio scripta-t, a megírt emberi értelmet. Ú a negyedik századtól kiindulván mindjobban elkér esztény ült f a Justinianus Corpus Juris Civilis-ében kodifikált római jogban látta a nyugati civilizáció egyik alappillérét s ebben aligha tévedett. A római jogra vonatkozó írásaiban ez a konzervatív szellem uralkodik. Egyik utolsó, egyik legutolsó képviselője volt a Savigny-iskolának. Notter Antal azonban igazában mégis csak kánonista volt. Ezt a katedrát látta el Pázmány Péter egyetemén harminckét éven keresztül, 1909-től 1941-ig. Itt is lényének megfelelően a konzervatív irányt képviselte. Felfogása szerint e stud'umnak csak egyik alapja a római jog, a másik pedig a katolikus teológia. Követte a XIX. század katolikus egyházjogának halhatatlan nagy protestáns mestereit, Paul Hinschiust, Rudolf S ohmot, kik protestáns létükre kitűnően megtanulták a katolikus teológiát csak azért, hogy igazi egyházjogászok lehessenek. Az ö nyomdokaikba nálunk először a kálvinista keveházi Kováts Gyula lépett, ki az ő harcos naturájával mindent elkövetett, hogy melléje, a második egyházjogi tanszékre Notter Antal kerüljön. Notter teológiai műveltsége, mely az átlag papi tudást messze felülmúlta, tette számára lehetővé az egész egyházi jog területén a feltétlenül biztos eligazodást. Az egyházi jogban is, nagyon helyesen..