Jogászegyleti szemle, 1948 (2. évfolyam, 1-2. szám)

1948 / 1-2. szám - Vallomástételi és igazmondási kötelesség a polgári perben. [Előadás a Magyar Jogászegylet perjogi szakosztályának 1947. november 28-án megtartott ülésén]

11 pontok érvényrejuttatása érdekében olyan intézkedéseket honosítanak meg, amelyek az igazság fogalmával nem hangolhatok össze. Szerény meglátásom szerint azonban a kérdés lényege nem ebben, hanem elsősorban abban ismerhető fel, hogy az igazság fogalma nem perjogi, sőt nem is jogi fogalom és idegen fogalomnak a jog — és ezen belül a perjog — területére való behozatalakor alkalmazása tekintetében mindig nehézségek merülnek fel. Amiként az épületbe beépített anyagok állandó mozgásban vannak az elütő anyagban és az idő előrehaladásával hideg-meleg, nedvesség-szá razság stb. repedéseket, szakadásokat hoz létre, amelyek egyre mélyülnek, vagy amiként egyes egymagukban hasznos vagy ártalmatlan vegyi anyagok más anyagokkal találkozva tüzet vagy robbanást okozhatnak, akként a jogba bekerülő idegen fogalmak is idegen anyagként hatnak és a szóbanforgó jogterületek örök problémáivá válnak.4 A keresetjog vagy a jogerő fogalma, amelyet egyesek kimondottan perjogi fogalmaknak minősítenek, mások mégis magánjogiba tartozónak vai lanak, közelségük ellenére — hiszen a jog családfájában a magánjog és a polgári perjog édestestvérek — állandó témái maradnak az irodalomnak és ma sem lehet határozottan állítani, hogy a kereset jog vagy a jogerő kérdése véglegesen eldöntötten a perjogba vagy a magánjogba tartozó kérdésnek tekintendő-e.5 Minél távolabbról kerül a jogba az idegen fogalom, annál nagyobb a felmerülő nehézség. Az igazság fogalmának filozófiai meghatározását elolvasva, világos az, hogy ezt a fogalmat a jogban — de különösen a perjogban — alkalmazni legalábbis az igazmondás kérdése tekintetében — lehetetlen. A fogalom meghatározásából kétségtelen, hogy az igazmondás kötelességének — illetőleg ahogy az igazságügyi bizottság javaslatának helyesebb megállapítása mondja — a hazugág tilalmának, az igazság bölcseleti fogalmához nincs köze.6 4 L. Pollák : Perbeli hazugságok, m. f. 3. bekezdés. 5 Ilyen kérdés még pl. a kereskedelmi társaság „Állandó képviselőség", illetve ,,közeg" megjelölésének perjogi kérdése (Pp. 27. §.) szemben az idevonatkozó ipar és kereskedelmi jogi eltérő rendelkezéssel, továbbá a „lakhely" perjogi fogalma (Pp. 19. §) szemben a magánjogi és rendőrségi közigazgatási jogi (bejelentési rendelet) fogalommeghatározással. i 6 L. Kant: Kritik der reinen Vernunft, Leipzig é. n. Warheit ist Ubereinstimmung des Erkenntnis mit den Gesetzen des Verstandes" ; Goedeke: Wahrheit und Wert, Hildburghausen 1927, 2. lapon „Das im Urteilsinhalt gedachte soll sich am Gegenstand finden", 2. és 155. lapon : „veritas est adaequatio rei et intellectus" (azonos állásfoglalás a 9. században élt Israelivel) ; Clauberg és Dubislav : Systematisches Wörterbuch der Philosophie, Leipzig, 1923, 389. lapon „Richtigkeit" és 506. lapon „Warheit" vezérszó alatti összegyűjtött fogalommeghatározásokat; Stammler : Rechtsphilosophische Abhandlungen und Vortráge, 1925, I. k. 237 és köv.. II. k. 43, 393 és köv. lapjain ; Mach: Erkenntnis und Irtum, Leipzig 1920, 122 lap ; Keyseiling: Schöpferische Erkenntnis, Darmstadt 1922, 71, 211, 270, 2799, 343, 436, 475 lapjain ; Jerusalem : Lehrbuch der Psychologie, Wien und Leipzig 1918, 126 lapon ; Jeiusalem : Der kritische Idealizmus und die reine Logik, Wien und Leipzig 1905, 162 lapon ; Stöhr Psychologie, Wien und Leipzig 1917, 381—2, 418 lapjain ; stb. Végül rövid fogalommeghatározás Révai Nagy Lexikona (Uj Révay) 10. k., 480 lapon, „Igazság" vezérszó alalt.