Jogászegyleti szemle, 1947 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1947 / 4. szám - Közigazgatás és demokrácia. [Előadás a Magyar Jogászegylet vándorgyűlésén, Szeged, 1947. május 26.]

96 egyidőben folyó perek közül az utóbbi perben a perfüggőség kifogása hatásosan érvényesíthető legyen. E kifogás érvé­nyesítésének akadályául csak az szol­gálhat, ha a külföldön folyó perben vár­ható ítélet belföldön elismerésre és vég­rehajthatóságra nem tarthat igényt. A perfüggőség kifogásával kapcsolatban egyébként ugyanazoknak az előfeltéte­leknek vizsgálatát és alkalmazását tartja helyénvalónak, amelyek a belföldi jog­ban irányadók. Ilyen a követelés két folyamatban lévő perben való érvénye­sítése, a megelőzés, az azonosság és a hatáskör megléte. Vizsgálja a perfüggőség kifogásának az ítélt dolog kifogásával való viszonyát nemzetközi vonatkozásban és végül is arra a megállapításra jut, hogy: „A tel­jesítési perben a perfüggőség kifogása akkor indokolt, hogyha az ítélet végre­hajthatóságának minden előfeltétele fennáll, míg az egyéb perekben megelé­gedhetünk az ítélet elismerésével. A per­függőség kifogása tehát mindig helyt fog állani, ha a külföldi perben a vár­ható ítélettel elérni kívánt jogvédelmi cél belföldön is elérhető." Könyvének különös részében a svájci tudományos állásfoglalások, általános és részszerü bírói gyakorlat tüzetes átta­nulmányozásai után megállapítja, hogy — a viszonosság fennállásat felté­telezve — a svájci bíróságok a kül­földön folyamatba tett perekre alapított perfüggőségi kifogásnak mindazon esw t­Iben helyt adnak, amikor a külföldi íté­let a honi jogszabályok értelmében bel­földön elismerendő és végrehajtandó. Kivétel, ha a külföldi ítélet a belföldi közjog és ennek keretében a belföldi pol­gári törvénykezési jog közjogi jellegű rendelkezéseibe ütközik. Ismerteti nemcsak az egyes külföldi elméleteket, hanem a különböző tételes szabályokból merített jogintézményeket: a külföldi ítéleteknek belföldi elismerése iránti eljárást, az ítélet alapján való végrehajtás elrendelése iránti eljárás szabályait és az ítéletnek a belföldi köz­jog szempontjából való felülbírálását. A szerző munkájával kapcsolatban önként merül fel az idevonatkozó ma­gyar jogszabályoknak a felelevenítése és e vonatkozásban érdemes utalni a svájci joggal ellentétben a hazai jogban külön kódexet képező Polgári perrendtartás 414. §-ának rendelkezésére. Eszerint a külföldi ítélet honi elismerése bizonyos illetékességi, kézbesítési és eljárási sza­bályok betartásától, a viszonosság fenn­állásától és attól függ, hogy a külföldi ítélet hazai jogerős ítélettel, a közerköl­csiséggel és hazai törvény céljával ellen­tétben ne álljon. De még e feltételek fennforgása esetében sem ismeri el a magyar jog a státusperben keletkezett külföldi ítéletet. E rendelkezést kiegészíti a Ppé. 33. §-a, amely a külföldi ítéletek belföldi végrehajthatóságáról rendelkezik, előírva azt, hogy csak külföldi bíróságnak jog­erős bírói határozatán vagy ilyennel egyenlő bírói egyezségen alapulhat a végrehajtás elrendelése. E szabály tá­gabb, mint sok idevonatkozó nemzetközi megállapodás rendelkezése, amely csak érdemi ítéletnek biztosít belföldi végre­hajthatóságot. Az első világháború után, midőn a trianoni békeszerződés az ország terüle­tének egyes részeit más államokhoz csa­tolni rendelte, a kormány 8300 1923. M. E számú rendelet 13. §-ában tett intéz­kedést az elcsatolt területeken folya­matba tett és később a trianoni Magyar­ország területén folytatott perben a per­függőség kifogásának szükségszerű kizá­rására. A Pp. 685. §-a a perfüggőség kifogá­sával kapcsolatban tételes rendelkezést tartalmaz az előbb külföldön folyamatba tett, majd a Polgári perrendtartás terü­letén is megindított válóperekben, és végül foglalkozik ezekkel a kérdésekkel a bírói gyakorlat is. (Kovács Marcell: A Polgári perrendtartás magyarázata I. kö­tet, 476. lap, III. fejezet, III. kötet 1779. lap, 849. tétel stb.). Érdekes a munkának egy magyaror­szági perben érvényesített perfüggőségi kifogással kapcsolatos értekezésre való utalása (Al. Schmidt, Einrede der Litis­pendenz auf Grund eines auslándischen Prozesses in Ungarn. Böhms Zeitschrift fiir internationales Recht. XVIII. kötet 20. és köv. lapl és fordított, viszonylat­ban az a körülmény, hogy a külföldi ítéletek, belföldi végrehajthatósága te­kintetében Svájcnak csak YVaadt kanlo­nával állott fenn viszonosságunk. Szerző munkája gondolatokat ébresz­teni, vitát támasztani alkalmas és a per­függőségnek Magyarország és külföld közötti viszonylatban való vizsgálatának szükségességét előtérbe állította. Dr. Habermann Gusztáv

Next

/
Thumbnails
Contents