Jogászegyleti szemle, 1947 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1947 / 4. szám - Közigazgatás és demokrácia. [Előadás a Magyar Jogászegylet vándorgyűlésén, Szeged, 1947. május 26.]

93 SZEMLE összehasonlító jogi intézet. A lefolyt száz esztendő alatt az összehasonlító jogtudomány hatalmas fejlődésnek indult jóformán az egész világon. A párisi egyetemen már 1831-ben jogösszehasonlító történeti és filozófiai tanszék létesült. 1869-ben Laboulaye elnöklete alatt megalakult a Société francaise de législation comparée, amely évkönyvet is ad ki. 1869-ben már Belgiumban is megjelenik egy „Revue de droit international et de législation comparée". Angliában megalakul a Society of Comparative Législation. Európai és európánkívüli egyetemeken szemináriumok és tanszékek egész sora keletkezik, amelyek külföldi joggal foglalkoznak összehasonlító alapon. Edouard Lambert a lyoni egyetemen megalapítja a híres „Institut de Droit Comparée"-t. Rómában megalakul az ,,Institut international pour l'unifioation du droit privé", Amerikában az ,,Istitut Américain de Droit et de Législation Comparée", Baselben pedig az „Institut für internationales Recht und internationale Beziehungen", s más országokban a hasonló célú intézmények egész sora. A tömegesen keletkező tanszékek és intézetek mellett kongresszusok (Páris 1900, Hága 1932, 1937) sorozata is bizonyítja az összehasonlító jogtudomány ma már általánosan felismert jelentősiégét és azt, hogy annak belterjesebb müvelése feltétlenül kívánatos. Időszerűvé vált tehát az összehasonlító jogtudomány művelését az egyetem kebelében is belterjesebbé tenni. Ezért a Pázmány Péter Tudományegyetem jog- és államtudományi kara 1947 októberében „összehasonlító Jogi Intézet" elnevezéssel tudományos tan- és kutatóintézetet létesített. Az intézet igazgatójává a jog- és államtudományi kar di. Szászy István egyetemi ny. r. tanárt, a Magyar Jogászegylet összehasonlító jogi és nemzetközi magánjogi szakosztályának elnökét, az intézet helyettes igazgatójává pedig dr. Újlaki Miklós ügyvéd, egyetemi c. rk. tanárt, a szakosztály helyettes elnökét választotta meg. Az intézet célja az összehasonlító jogtudomány fejlesztése minden erre alkalmas módon; a hasonló külföldi intézetekkel tudományos kapcsolatok létesítése és rendszeres ápolása. Az intézet feladata megfelelő könyvtár létesítése és külföldi kapcsolatok segítségével minél szélesebbkörű külföldi joganyag összegyűjtése, továbbá ennek felhasználásával az intézetben dolgozó szakemberek és a külföldi kapcsolatok ápolása útján szerzett állandó külföldi levelezők segítségével külföldi jogot érintő szakkérdésekben hatóságok és magánosok megkeresésére tájékoztatás nyújtása. A világjog lehetősége. Dr. Mikis László kincstári jogügyi igazgatósági fogalmazó 1948 januárban a bécsi Akademische Vereinigung für Aussenpolitik előadássorozatának keretében előadást tartott ,,Die Möglichkeit eines Weltrechtes" címen. Előadó kiemelvén, hogy a világnak a technika és a civilizáció folytán elért egyöntetűsége sürgeti egy vi'lágjog megteremtését a tagadhatatlanul fennálló nehézségek ellenére is, ismertette a különböző jogágak egységesítésére való alkalmasságát. A kérdést akként látta megvalósíthatónak, hogy az UNO-bn tömörült nemzetek képviselőiből alakult bizottságok kidolgoznák az egységesítendő jogágak és jogintézményeket rendező szabályok egységes szövegét, melyet az UNO tagállamok, az UNOtagságból folyó kötelezettségük folytán, kötelesek volnának belföldi jogszabályként elfogadni. Ez a quasi kényszerformájú jogegységesítés, egy a népek felett álló Chartajogból merítené kötelező erejét, mely a közönséges nemzetközi és belső hazai jogok hierarchiáján felül — mint egy jus internationale speciale — helyezkednék el.